Az agnoszticizmus (a gorog agnosztosz 'megismerhetetlen' szobol) egy olyan filozofiai ismeretelmeleti nezet, amely szerint a valosag vegs? dolgai, Isten vagy istensegek (fels?bb hatalmak) letezeset nem tudjuk megismerni, nem tudhatjuk, hogy leteznek-e vagy nem, es enelkul a tudas nelkul kell elnunk a vilagban.

A kifejezest es a hozza kapcsolodo agnosztikus kifejezest Thomas Henry Huxley 1869 -ben hozta letre azon emberek leirasara, akik hatarozatlanok vagy elkotelezetlenek az istensegek letezesenek kerdeseben es mas vallasi kerdesekben. Az agnoszticizmus nem keverend? az olyan nezetekkel, amelyek specialisan a gnozis , gnoszticizmus ideologiajat tagadjak, ezek olyan vallasi aramlatok, melyeknek nincs specialis kozuk az agnoszticizmushoz.

Az agnosztikusok allithatjak, hogy nem lehetseges abszolut vagy biztos tudasunk. Ugyanakkor allithatjak azt is, hogy bar a biztos tudas lehetseges, nekik nincs ilyen a birtokukban. Mindket esetben az agnoszticizmus bizonyos filozofiai szkepticizmus a vallasi kerdesek iranyaban.

Egy agnosztikus allithatja, hogy a vallasi kerdesekr?l szolo allitasok nem igazoltak , vagy nem igazolhatoak. Ebben az esetben eszszer? lehet az, hogy nem mondunk iteletet. Peldaul egy agnosztikus igenyelheti, hogy a vallasi allitasokat ugyanugy igazoljak, mint a tudomanyos allitasokat, esetleg a tudomanyos modszer szerint. Letezik ugyanakkor olyan felfogas is, miszerint a vallasi kerdesekben az esz hasznalhatatlan ugyan, ennek ellenere megis lehetseges a vallasokban valo hit ( agnosztikus teizmus ), ennelfogva az agnoszticizmus nem azonosithato az ateizmussal .

A leghiresebb agnosztikusok kozott volt Thomas Henry Huxley , Charles Darwin . David Hume m?vei (peldaul a Beszelgetesek a termeszetes vallasrol ^[1] ) alapjan vannak, akik ugy ervelnek, hogy tulajdonkeppen agnosztikus nezetei voltak.

Variaciok [ szerkesztes ]

A teistak es er?s ateistak allitasokat tesznek a vilagrol: a teista azt, hogy ?Isten letezik”, az er?s ateista, hogy ?Isten nem letezik”. Az agnosztikusok igy fejezik ki velemenyuket: ?nem lehet tudni, hogy Isten letezik-e”.

Az agnosztikusok minden mas filozofiai iranyzatnal jobban szenvedtek a terminologiai pontatlansagoktol. Peldaul az agnoszticizmust osszekeverik az ateizmussal. Az ateizmus szabadgondolkodo hagyomanya gyenge ateizmusnak nevezi a vallasos hit hianyat, avagy negativ ateizmusnak . De a gyenge ateizmus es az agnoszticizmus kozott lehet kulonbseget tenni, aszerint, hogy az ember kulonbseget tesz hit es tudas kozott. Az agnosztikus ateizmus mindkett? kombinacioja.

Tovabbi variaciok:

• Az er?s agnoszticizmus , avagy szigoru agnoszticizmus az a nezet, hogy az istenr?l valo tudas lehetetlen, vagy emberek szamara lehetetlen.
• A gyenge agnoszticizmus szerint nem feltetlenul lehetetlen megtudni, de az ember nem hozhat iteletet, amig nincs meg a megfelel? tudas.
• Az apatetikus agnoszticizmus avagy ignoszticizmus szerint az istenr?l valo allitasok ertelmetlenek, mivel nincsenek ellen?rizhet? empirikus kovetkezmenyeik. (Igy ervelhetunk ugy, hogy a logikai pozitivizmus ignoszticizmust foglal magaban.)

Fontosabb kepvisel?ik [ szerkesztes ]

Thomas Henry Huxley [ szerkesztes ]

Az agnosztikus nezetek olyan regiek, mint a filozofiai szkepticizmus de az ?agnosztikus” es ?agnoszticizmus” elnevezeseket Huxley alkotta meg, hogy a korabeli metafizikai kerdesekr?l valo velemenyet osszefoglalja a ?korlatlanrol” ( Hamilton ) es a ?megismerhetetlenr?l” Herbert Spencer . Huxley 1869-ben kezdte el hasznalni az ?agnosztikus” kifejezest, a velemenye valamikor korabban formalodott meg. Charles Kingsley-hez irt leveleben irja 1860-ban:

Az agnoszikus szo eredeter?l Huxley ekkeppen irt :

Huxley agnoszticizmusarol azt mondjak, hogy az 1860-as evek filozofiai es intellektualis felteteleinek termeszetes kovetkezmenye volt, amikor is a klerikus intolerancia megprobalta elnyomni azon tudomanyos felfedezeseket, amelyek a Biblia szo szerinti olvasatanak es egyeb kereszteny doktrinaknak ellent mondani latszottak. Az agnoszticizmust azonban nem szabad osszekeverni a deizmussal es panteizmussal , vagy a teizmus egyeb pozitiv formaival.

Tisztazaskeppen Huxley azt allitja:

A. W. Momeria megjegyezte, hogy ez nem mas, mint a becsuletesseg definicioja. Huxley altalanos felfogasa azonban tulment a becsuletessegen, es azt mondta, hogy ezek a metafizikai kerdesek alapvet?en nem tudhatoak.

Charles Darwin [ szerkesztes ]

1879 -ben, amikor Darwin az eletrajzat irta, egy level erkezett, hogy vajon hisz-e Istenben, es hogy a teizmus es evolucio osszeegyeztethet?-e. Azt valaszolta, hogy egy ember ?lehet lelkes teista, es egyben evolucionista” Charles Kingsleyt es Asa Gayt hozva fel peldanak, es hogy magarol beszelve, ?soha nem volt ateista, abban az ertelemben, hogy tagadna Istent”. Hozzatette, hogy ?Altalaban, de nem mindig, azt gondolom, (es minel oregebb leszek, annal inkabb), hogy az agnosztikus volna a megfelel? megnevezes a velemenyemre.” ^[2]

Bertrand Russell [ szerkesztes ]

Bertrand Russell hires, Miert nem vagyok kereszteny ^[3] cim? pamfletjet , amely egy 1927 -ben el?adott beszeden alapul, az agnosztikus gondolkodas klasszikus leirasanak tekintik. Az essze roviden osszefoglalja Russell ellenveteset nehany un. istenervvel szemben, miutan targyalja az erkolcsi ellenveteseit a kereszteny tanitasokkal szemben. Ezek utan szolitja fel olvasoit, hogy ?alljanak sajat labukra, es tekintsenek fair es egyenes modon a vilagra, felelemmentes es szabad intelligenciaval”.

Russell kes?bbi, Vajon ateista vagy agnosztikus vagyok? cim? pamfletjeben elismeri, hogy agnosztikus a szo filozofiai ertelmeben, megpedig, hogy nem tudja az igazsagot Isten letezesenek vagy nem letezesenek tekinteteben. Ugyanakkor ugyanebben a m?ben bevallja, hogy az ateista szo irja le leginkabb egy nem filozofiai hallgatosagnak a hozzaallasat a vallashoz.

Logikai pozitivizmus [ szerkesztes ]

A logikai pozitivistakat , peldaul Rudolf Carnapot es Alfred Julius Ayert , neha agnosztikusnak mondjak. Ludwig Wittgenstein hatrahagyott gondolataval: ?Amir?l nem lehet beszelni, arrol hallgatni kell” ( Logikai-filozofiai ertekezes ), ?k az istenr?l valo barmilyen beszedet ertelmetlennek gondoltak. A logikai pozitivistaknak, es hozzajuk kapcsolodo mas iskolaknak a metafizikai allitasoknak nem lehet igazsagertekuk, es ertelmetlennek nyilvanitottak. De ez magaban foglal minden istenr?l valo allitast, meg az agnosztikus allitasokat is. Ayer a ?Nyelv, Igazsag es Logika” cim? konyveben nyiltan elutasitja az agnoszticizmust, annak ellenere, hogy az az Istenr?l valo tudast lehetetlennek mondja, de ertelmes allitasnak.

Forrasok [ szerkesztes ]

1. ↑ Hume, David: Beszelgetesek a termeszetes vallasrol (ford. Harkanyi Andras, jegyz., tan. Ludassy Maria ), Atlantisz Konyvkiado , Budapest, 2006, ISBN 9789639165823
2. ↑ http://www.darwinproject.ac.uk/entry-12041
3. ↑ Bertrand Russell: Miert nem vagyok kereszteny ( MEK -szoveg)

Irodalom [ szerkesztes ]

• Makkai Laszlo: Agnoszticizmus es szekularizacio , Szazadok, 1971. (105. evf.) 2. sz. 416-417. old.
• Foldesi Tamas: Neotomizmus es agnoszticizmus , Vilagossag, 1970. (11. evf.) 2. sz. 76-85. old.
• Agnoszticizmus , Vilagossag, 1961. (2. evf.) 11. sz. 62. old.

Lasd meg [ szerkesztes ]

A magyar Wikidezetben tovabbi idezetek talalhatoak Agnoszticizmus temaban.

• Ateizmus
• Deizmus
• Isten
• Racionalizmus
• Vallas
• Szekularizacio
• Teizmus
• Ateista es Agnosztikus Klub