A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Mez?gazdasagi repul?gep keltette orveny
Az
aerodinamika
a
hidrodinamika
resze, az aramlo
leveg?
, illetve mas
gazok
torvenyszer?segeit, az aramlo gazban lev? test feluleten ebred? er?k keletkezeset, valtozasait tanulmanyozo tudomany. Lenyegeben csak a
hangsebessegnel
kisebb sebesseg? aramlasokkal foglalkozik. A nagyobb sebesseggel aramlo leveg?ben a torvenyszer?segek lenyegesen kulonboznek az aerodinamika kereteben tapasztaltaktol, azokat a
szuperaerodinamika
es a
hiperaerodinamika
, illetve a
gazdinamika
vizsgalja.
Az aerodinamika a repulestan (aeronautika) egyik legfontosabb tudomanyaga. Az aerodinamika f? feladata a legi eszkoz tervezesenek segitese a legi eszkozre, illetve annak elemeire hato aramlastani er?k, nyomatekok meghatarozasaval. A legi eszkoz tervezesekor annak repulesi jellemz?it, tulajdonsagait (aerodinamikai terheleset, legnagyobb utazosebesseget, csucsmagassagat, fel- es leszallasi jellemz?it, statikai kiegyensulyozottsagat, stabilitasat stb.) az un.
aerodinamikai szamitas
kereteben hatarozzak meg.
1804
-ben
George Cayley
alapozta meg a leveg?nel nehezebb testek repulesevel foglalkozo kiserleteivel az aerodinamika elmeletet, ? alkalmazta el?szor a szarnyak V allasat, mely nagyobb stabilitast biztosit. Az aerodinamika szerves reszet kepezi a korszer? jarm?vek gyartasanak.
Hires mernokok, akik aeronautikaval, aerodinamikaval foglalkoztak
[
szerkesztes
]
