Adam Moleyns
(? ?
Portsmouth
,
1450
)
angol
allamferfi, Chichester puspoke volt. Palyafutasa alatt rengeteg tisztseget toltott be, masok mellett 14 rektorit, 11 kanonokit, ket esperesit (St Buryan, 1438 es
Salisbury
, 1441), valamint ket f?esperesit (Salisbury, 1439 es Taunton, 1441). A kiralyi pecset ?rekent komoly befolyasa volt 1444-1449-ben az angol kormany politikajara. 1450-ben a kabinet bakloveseivel elegedetlen kozemberek megoltek.
[1]
Csaladi hatterer?l nem sokat tudni. Egyes forrasok seftoni Richard Molyneux masodik gyerekenek velik, de erre nincs bizonyitek. A jelek szerint csaladi hattere keves szerepet jatszott karrierjeben, palyafutasat els?sorban jogi es diplomaciai tehetsege, valamint befolyasos baratainak tamogatasa hatarozta meg. Fontos szerepet jatszott az angol
humanizmusban
.
[2]
[3]
Oxfordban
tanult polgar- es kanonjogot. 1435-t?l kiralyi megbizott volt
Romaban
, es baratsagot kotott
Poggio Bracciolinival
. Reszt vett a
Bazel?ferrara?firenzei zsinaton
, majd 1436-ban hazatert. Adam Moleyns jo kapcsolatban volt a Beaufort-csaladdal es
William de la Pole suffolki herceggel
, igy a kiralyi tanacs papja lett.
VI. Henrik
uralkodasa alatt tobb alkalommal kiralyi kuldott voltː 1438-ban
Aachenben
es
Kolnben
, 1441-ben
Frankfurtban
, 1442-ben pedig Romaban, ahol fogadta
IV. Jen? papa
.
[3]
1444-ben kineveztek a kiralyi pecset ?renek. Ez a pozicio kulcsfontossagu volt a kormanyzati politika iranyitasaban.
[3]
Az 1440-es evekben tobb diplomaciai kuldetese volt
Franciaorszagban
es
Skociaban
.
[1]
1445. szeptember 23-an kineveztek, majd 1446. februar 6-an felszenteltek Chichester puspokenek.
[4]
Plantagenet Richard yorki herceg
azt allitotta, hogy Moleyns ? valoszin?leg 1446-ban ? penzugyi szabalytalansagokkal es
Normandia
biztonsaganak veszelyeztetesevel vadolta meg. Moleyns ezt tagadta. Mindazonaltal nem sokkal ezutan Yorkot menesztettek a franciaorszagi angol sereg eler?l. 1449 novembereben a parlament lemondatta a puspokot pecset?ri poziciojabol, mivel felel?snek tartotta a kormanyzati baklovesekert, amelyek miatt Anglia elvesztette franciaorszagi teruleteinek jelent?s reszet.
[5]
Moleyns azzal indokolta lemondasat, hogy tobb id?t akar szentelni egyhazkeruletenek es zarandoklatra is indul. 1450. januar 9-en
Portsmouthba
erkezett. Duhos katonak es tengereszek kirangattak a puspokot a kes?bbi hely?rsegi templombol, a tengerpartra hurcoltak, majd meggyilkoltak. A tamadas okarol elter? ertesulesek lattak napvilagot. Az egyik felteves szerint Moleyns nem fizette ki a franciaorszagi katonak beret, egy masik szerint a katonak ?t okoltak Normandia elveszteseert, egy harmadik szerint York olette meg.
[1]
|
---|
Fontosabb
szerepl?k
| | John Clifford, Clifford baroja
·
VI. Henrik
·
Edmund Beaufort, Somerset hercege
·
James Tuchet, Audley baroja
·
Thomas Percy, Egremont baroja
·
Owen Tudor
·
John Neville, Neville baroja
·
Lancasteri Eduard walesi herceg
·
Anjou Margit angol kiralyne
·
Tudor Henrik
·
John Sutton, Dudley baroja
·
Thomas Dutton
·
Henry Holland, Exeter hercege
·
Humphrey Stafford, Buckingham hercege
·
Henry Percy northumberlandi grof (1393?1455)
·
Henry Percy northumberlandi grof (1421?1461)
·
VII. Henrik
·
Jasper Tudor, Bedford hercege
·
John de Vere, Oxford grofja
|
---|
| |
---|
Mindket oldalon
felt?n?k
| |
---|
Csaladfak
| |
---|
Kuls? szerepl?k
| |
---|
Kapcsolodo
szemelyek
| |
---|
|
---|
Csatak
| Lancasteri
gy?zelmek
| |
---|
Yorki
gy?zelmek
| |
---|
|
---|
Kapcsolodo
esemenyek
| |
---|
Erdekessegek
| |
---|