Ado

Az ado a termeszetes vagy jogi szemelyek altal a felettes hatalomnak kotelez?en fizetend? rendszeres (esetenkent rendkivuli) anyagi ? leginkabb penzbeli ? juttatas.

Korunkban a ?felettes hatalom” szerepet az allam vagy az onkormanyzatok , illetve ezek szervei toltik be. Ezen szervek az adokon kivul mas kotelez? juttatasokban is reszesulnek; az adokat ezekt?l (peldaul a jarulekoktol es az illetekekt?l ) az kulonbozteti meg, hogy az adofizet?knek befizetesukert cserebe nincs joguk ellenszolgaltatast kerni . Az adozas kotelez? jelleget napjainkban torvenyek biztositjak.

Kozgazdasagi szempontbol az adok a haztartasi es vallalati szektor , valamint a kulfold altal az allamnak folyositott transzferek . A mikrookonomia az adoknak az egyes piacok m?kodesere, a makrookonomia pedig kulonfele osszgazdasagi valtozokra , peldaul a GDP -re, a fogyasztasra vagy a munkanelkulisegre gyakorolt hatasat vizsgalja.

Tortenete [ szerkesztes ]

Lasd: Az adozas tortenete

Funkcioi [ szerkesztes ]

Az adoknak harom gazdasagi funkciojat szokas elkuloniteni. Ezek a funkciok az adokat kivet? hatalom celjaikent is ertelmezhet?k.

Fedezeti funkcio [ szerkesztes ]

Az adok talan legfontosabb funkcioja az allami (onkormanyzati) kiadasok fedezetenek biztositasa, ezaltal az allamhaztartas egyensulyanak es az allami rendszerek m?kodesenek fenntartasa.

Befolyasolasi funkcio [ szerkesztes ]

Az adokat es adokedvezmenyeket az allam (onkormanyzat) a piaci szerepl?k magatartasanak befolyasolasara is hasznalhatja. Ha tarsadalmi vagy allami igeny mutatkozik egyes viselkedesformak szankcionalasara (peldaul alkoholfogyasztas), akkor megoldas lehet az ehhez kapcsolodo adok mertekenek jelent?s megemelese (esetunkben a jovedeki adoe ). Az adokedvezmeny ezzel ellentetes, osztonz? hatas kifejtesere ?hasznalhato”.

Elosztasi vagy aranyositasi funkcio [ szerkesztes ]

Az allam egyik legfontosabb feladata a jovedelmek ujraelosztasa (redisztribucio). Az adok ebben eppen olyan fontos szerepet jatszanak, mint a rendszer masik oldalan a szocialis juttatasok. Az aranyositas fogalma kisse elter ett?l: ebben az esetben az allam az ?igazsagtalanul” szerzett jovedelmek elvetelere torekszik. Ezek beazonositasa persze korantsem egyszer? es egyertelm?.

A befolyasolasi es az elosztasi funkcio allami es onkormanyzati gyakorlasa szamos vita forrasa. Kozgazdaszok egy resze ugy veli, hogy ezen ket funkcio merteket az allamnak a lehet? legkisebbre kellene korlatoznia.

Adozasi alapfogalmak [ szerkesztes ]

Az adoalany az a maganszemely , jogi szemely vagy jogi szemelyiseggel nem rendelkez? szervezet , akit az ado befizetesenek kotelezettsege terhel. Onadozasnal mindez kiegeszul az ado megallapitasanak es a fizetend? osszeg kiszamitasanak kotelezettsegevel.

Onadozas az a tevekenyseg, amelynek soran az adoalany maga hatarozza meg az altala fizetend? ado merteket. Ellentete a kiveteses adozas , amikor az adozasi kotelezettseget es az ado osszeget az adohatosag allapitja meg. Onadozas eseten az adohatosagnak csupan az ellen?rzes es ? a valosagtol valo elteres felfedezese eseten ? a szankcionalas a feladata.

Az ado targya valamilyen jogviszony vagy gazdasagi esemeny, amib?l az adofizetesi kotelezettseg szarmazik. Az adoalap az ado targyanak valamilyen mennyisegben (tobbnyire penzben) torten? megfogalmazasa.

Az ado merteke az a penzosszeg, amit ilyen cimen az adoalanynak be kell fizetni. Az ado merteke es az adoalap kozti osszefuggest az adokulcs mutatja. Az adoalap fuggvenyeben valojaban ketfele adokulcs is definialhato: az egyik az atlagadokulcs , ami az ado mertekenek es az adoalapnak a hanyadosa; a masik pedig a hataradokulcs , ami az adoalap utolso penzegysegere juto terhet mutatja meg. Mindket adokulcsot szazalekos formaban szokas meghatarozni.

Az adomentesseg azt jelenti, hogy az adoalanynak az adot nem kell megfizetnie, mert az egyebkent fennallo adokotelezettseg alol mentesul.

Az adokedvezmeny az ado osszegenek mersekleset vagy fizetesi halasztas engedelyezeset jelenti.

Kozvetlen es kozvetett ado [ szerkesztes ]

Kozvetlen (egyenes) ado eseten az adoalany megegyezik azzal a szemellyel, akit gazdasagi ertelemben az ado terhel. Ilyen adofajta peldaul a vagyonado .

Kozvetett adorol beszelunk, ha az adoalany kulonbozik az adoteher visel?jet?l; peldaul az altalanos forgalmi ado eseteben az adot az erintett termek vagy szolgaltatas eladoinak kell megallapitani es megfizetni (tehat ?k az adoalanyok), viszont az ado osszeget atharitjak , igy az vegs? soron a fogyasztot terheli.

Progressziv, proporcionalis es degressziv ado [ szerkesztes ]

Az atlagadokulcs mertekenek az adoalap fuggvenyeben torten? valtozasa hatarozza meg, hogy egy konkret adofajtat a fenti harom kozul melyik csoportba sorolunk.

Progressziv adorol beszelunk, ha az atlagadokulcs n? az adoalap emelkedesevel. Ez akkor valosulhat meg, ha a hataradokulcs is novekszik, legalabb egy alkalommal. A progressziv ado lehet linearis (amikor az atlagadokulcs novekedese egyenletes) vagy savos (amikor a hatar-, es ezaltal az atlagadokulcs emelkedeseben ?ugrasok” tapasztalhatok). Utobbira jo pelda a magyarorszagi szemelyi jovedelemado 2010-ig m?kod? rendszere .

Proporcionalis ado (flat tax) eseten az atlagadokulcs konstans. Ez termeszetesen azt jelenti, hogy a hataradokulcs is azonos minden adoalap mellett. Proporcionalis ado peldaul az altalanos forgalmi ado , de 2011-t?l kezdve Magyarorszagon is ilyen szisztema alapjan m?kodik a szemelyi jovedelemadozas.

A degressziv adok az el?z? ket csoporthoz kepest ritkanak mondhatok; ezeknel az atlagadokulcs az adoalap novekedesevel csokken? tendenciat mutat. Megvalosulhat ez peldaul ugy, hogy adoalaptol fuggetlenul minden adoalanynak ugyanazt az osszeget kell befizetnie.

Az adok kozgazdasagtana [ szerkesztes ]

Mikrookonomiai megkozelites [ szerkesztes ]

A mikrookonomia az adokat a piacok m?kodeset befolyasolo kuls? tenyez?kkent kezeli. Ebb?l a szempontbol az adok ket csoportra oszthatok: olyan adokra, amelyek megvaltoztatjak a racionalis piaci szerepl?k viselkedeset, es igy hatassal vannak a piaci egyensulyra ; es olyanokra, amelyek ugyan befolyasoljak az egyes piaci szerepl?k joletet , de ? legalabbis bizonyos feltetelek mellett ? az egyensulyt valtozatlanul hagyjak.

Utobbi csoportba tartozik peldaul a monopolium profitjat terhel? fix osszeg? ado. Ha a monopolvallalat profitja minden kibocsatasi szinten es minden ar mellett ugyanazzal a konstans osszeggel csokken, akkor tovabbra is ugyanazt a kibocsatas?ar kombinaciot valasztja, mint korabban. Vagyis az adonak nem volt hatasa a piaci viszonyokra, csak jovedelem-atcsoportositast jelentett a monopolistatol az allam iranyaba. (Persze ez csak akkor igaz, ha az ado nem volt nagyobb a profit egeszenel; ez utobbi esetben ugyanis a monopolvallalat cs?dbe menne.) Bonyolultabb eszkozokkel, de belathato az is, hogy ? szamos feltetel teljesulese eseten ? a vagyonado , bar kozvetlenul befolyasolja a piaci donteseket, osszessegeben nincs hatassal a piaci mechanizmusok Pareto-hatekonysagara .

Az el?bb leirtaktol nagymertekben kulonboznek a forgalmi es jovedelemadok, amelyek vegs? soron a termekek es szolgaltatasok , illetve a munkaer? piaci araba epulnek be. Ha egy joszag eladoit az allam a joszag minden egyes egysegenek ertekesitese utan konstans t osszeg? ado befizetesere kotelezi (ezt mennyisegi adonak szokas hivni, ellentetben az ad valorem adoval, amit a joszag aranak valahany szazalekaban allapitanak meg), akkor ez vegs? soron a joszag ertekesitesenek koltsegekent jelenik meg az elado szamara, igy olyan hatassal jar, mintha a hatarkoltseggorbe (az egy potlolagos joszagegyseg kibocsatasanak koltseget leiro fuggveny) felfele tolodott volna el, meghozza t egyseggel. Versenyz?i piacon a hatarkoltseggorbe azonos a kinalati gorbevel, igy ez utobbi is t -vel tolodik el felfele. (Nem versenyz?i piacokon bonyolultabb az osszefugges, de a hatarkoltseg novekedese itt is a kinalati fuggveny felfele tolodasat eredmenyezi valamekkora ? t -t?l fugg? ? mertekben.)

A kinalati fuggveny elmozdulasa a piaci egyensuly megvaltozasaval jar. A kibocsatas csokken, a vev?k altal fizetend? piaci ar (az abran P _D) pedig emelkedni fog (emiatt beszelhetunk az adok piactorzito hatasarol). Az ar novekedese 0 es t kozott lesz; merteke a keresleti es kinalati gorbek arrugalmassagatol fugg. Szels?seges eseteket tekintve: ha a keresleti fuggveny vizszintes (tokeletesen rugalmas) vagy a kinalati fuggveny fugg?leges (tokeletesen rugalmatlan), akkor az arnovekedes 0, vagyis az eladok egyetlen forintot sem tudnak az adobol atharitani. Ha viszont a kereslet fugg?leges (tokeletesen rugalmatlan) vagy a kinalat vizszintes (tokeletesen rugalmas), akkor az ar t -vel n?, azaz az eladok kepesek az ado teljes osszegenek atharitasara.

Tekintsuk vegul az ado bevezetesenek osszjoleti hatasait. Az bizonyos, hogy az ado hatasara a fogyasztoi es termel?i tobbletek is csokkentek. Ugyanakkor az allamnak $t\cdot Q$ bevetele keletkezett, amit nem ?nyel el”, hanem valamilyen elvek szerint (a politikai akarat fuggvenyeben) ujraoszt a fogyasztok es termel?k kozott. Mondhatjuk-e ennek figyelembevetelevel azt, hogy osszessegeben rosszabb a helyzet, mint az ado kivetese el?tt volt?

A neoklasszikus mikrookonomia szerint igen. Ez az iranyzat ugyanis a ?tarsadalmi hasznossagot” a tobbletek egyszer? osszegekent ertelmezi. Ha osszeadjuk az adozas utani fogyasztoi, termel?i es ?allami” tobbletet, az kisebbnek adodik, mint a tobbletek osszege az adozas el?tt. A kulonbseg az abran szurkevel jelolt holtteherveszteseg . Ez a terulet a tarsadalom szamara ?elveszett” az ado bevezetesevel. A holtteherveszteseg negyzetesen aranyos t ertekevel: ha az ado osszeget az allam ketszeresere emeli, akkor a holtteherveszteseg a korabbinak negyszerese lesz.

A mikrookonomia es a joleti kozgazdasagtan mas iranyzatai szerint nem olyan egyszer? a valasz, mint a neoklasszikusok szamara. Ezen iskolak ugy gondoljak, hogy a tarsadalmi hasznossag nemcsak a tobbletek osszegenek, hanem a hasznossagok tarsadalmon beluli megoszlasanak is fuggvenye. Ha pedig az ado reven megindult ujraelosztasi folyamat igazsagosabba teszi az emlitett megoszlast, ez a hatas ellensulyozhatja a tobbletek osszegenek csokkeneset.

Meg kell meg jegyeznunk, hogy az adok fent emlitett ?tarsadalmi koltseget”, a holtteherveszteseget sok kozgazdasz szerint lenyegesen meghaladjak az adozas ugynevezett kozvetett koltsegei : ezek abbol fakadnak, hogy az ado altal erintett szemelyek vagy csoportok jelent?s er?forrasokat forditanak adoalapjuknak a hatosag el?li elrejtesere, az adoval kapcsolatos politikai dontesek befolyasolasara, es igy tovabb.

Makrookonomiai megkozelites [ szerkesztes ]

A makrookonomia rendszerint nemcsak, s?t nem els?sorban az adok okozta piactorzulasokkal foglalkozik, hanem azok transzferszerepere tekint: az adok penzt ?vesznek el” a haztartasoktol es juttatnak az allamnak , ezert csokkentik

a haztartasok fogyasztasra es megtakaritasra fordithato netto jovedelmet;
a koltsegvetesi hianyt (azaltal, hogy novelik az allam beveteleit).

A keynesianus kozgazdaszok szerint az adok hasznalhatok a gazdasagi valsagok enyhitesere. Recesszio idejen az allam az adok csokkentesevel osztonozheti a fogyasztast (jol el?rejelezhet? mertekben), aminek koszonhet?en n? a GDP es csokken a valsag melysege. Masfel?l az allamnak nem kell a csokken? adobeveteleket azonnal a kiadasok visszafogasaval ellensulyoznia, mert megnovelheti a koltsegvetesi hianyt, amit a valsag utani id?szakban az adok emelesevel megszuntethet. Ezen elmeleti megallapitasok gyakorlati alkalmazhatosaga azonban tobb okbol is er?sen vitatott a makrookonomusok koreben.

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Lasd meg (tortenelmi adoformak) [ szerkesztes ]