Ez a szocikk a magyar kulturpolitikusrol szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Aczel Gyorgy (egyertelm?sit? lap) .

Ez a szocikk vagy szakasz lektoralasra , tartalmi javitasokra szorul. A felmerult kifogasokat a szocikk vitalapja reszletezi ( vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek ). Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!

Aczel Gyorgy
1978-ban ( Urban Tamas felvetele)
Szuletesi nev	Appel Henrik
Szuletett	1917 . augusztus 31. Budapest
Elhunyt	1991 . december 6. (74 evesen) Becs
Sirhely	Farkasreti temet?
Part	KMP (1935?44) MKP (1944?47) MDP (1947?56) MSZMP (1956?89)
Valasztokerulet	Borsod-Gomor (1947?49) Baranya megye (1958?67) Pecs (1971?90)
Foglalkozas	kulturpolitikus
A Wikimedia Commons tartalmaz Aczel Gyorgy temaju mediaallomanyokat.

Aczel Gyorgy (szuletett Appel Henrik , Budapest , 1917 . augusztus 31. ? Becs , ^{[1] [2]} 1991 . december 6. ) kommunista politikus, a Kadar-korszakban a kulturalis elet egyik legf?bb ideologusa, iranyitoja.

Eletpalyaja [ szerkesztes ]

Appel Henrik neven szuletett zsido szarmazasu szegeny csaladban, Budapesten . ^[3] Apja Appel Gyula kocsis es hentesseged, anyja Weimann Aranka gepiron?, zaloghazi tisztvisel?n? volt. ^[4] Miutan apja 1925 -ben halalra fagyott egy kamraban, ^[5] fia arvahazban nevelkedett, tanulmanyait is ott vegezte; k?m?vessegedi szakmat szerzett. Vezeteknevet 1936 -ban, utonevet pedig valamikor a 30-as evek vegen valtoztatta meg, de csak 1946-ban, illetve 1955-ben lett hivatalosan is Aczel, illetve Gyorgy. 1939-ben kotott hazassagabol ket leanya szuletett. Els?sorban autodidakta modon kepezte magat, illetve elvegezte az 1936 . ?szi felevet a Szinm?veszeti Akademian , munka mellett. Ezutan amat?r szineszkent es el?adokent m?kodott. Kezdetben Alapi Nandor stagione-tarsulataban szerepelt, nehany kisebb szerepben Budapesten is fellepett, de jatszott Gy?rben , Pecsett , Balassagyarmaton . 1938. december 24-en onallo el?adoestet tartott a Zeneakademian . 1939 januarjaban sajat szavaloesten szavalta Ady Endre , Kolcsey Ferenc , Illyes Gyula , Babits Mihaly , Kosztolanyi Dezs? , Szabo L?rinc verseit. Az eletbelep? zsidotorvenyek letiltottak ?t is szinpadrol. 1942?44 kozott szavalataival tobb izben is fellepett az OMIKE M?veszakcio kereteben a Zeneakademia Goldmark-termeben, es gyakorta szerepelt munkas-osszejovetelek matine-el?adasain is. ^[6]

Meg az 1930-as evek elejen csatlakozott a Somer cionista ifjusagi mozgalomhoz, majd 1935-t?l kommunista lett. ^[3] 1942 elejen illegalis kommunista tevekenyseg miatt letartoztattak es a vaci bortonbe zartak. 1942 vegen munkaszolgalatra hivtak be, ahonnan sikerult magat leszereltetnie es visszaterhetett Budapestre. Magyarorszag nemet megszallasa es a nyilas uralom alatt onmaga es az altala bujtatott, vedelmezett zsidok erdekeben romai katolikus ritus szerint keresztelkedett.

1945 tavaszatol el?bb az MKP budapesti, majd V. keruleti, 1946 augusztusatol pedig a Zemplen megyei irodajanak munkatarsa volt. Az 1947 -es ?kekcedulas” valasztasokon a Magyar Kommunista Part jeloltjekent szerzett orszaggy?lesi mandatumot. Az 1949. majusi valasztasokon ujfent mandatumot szerzett, am alig ket honappal kes?bb, julius 6-an letartoztattak, ^[3] majd a Rajk-per egyik mellekpereben eletfogytiglani fegyhazra iteltek. 1954 . augusztus 25-en szabadult, szeptember 1-jen pedig rehabilitaltak. November 1-jen kineveztek a 23-as sz. Allami Epit?ipari Vallalat igazgatojava, politikai tisztseget azonban nem kaphatott.

Az ’56-os forradalom idejen az V. keruleti partbizottsag vedelmeben vett reszt. Habar oktober 31-en mar a Magyar Szocialista Munkaspart (MSZMP) alapito tagja, s?t bevalasztottak a Kozponti Bizottsagba is, 1957 januarjaig sz?k korben forradalomnak tartotta az otvenhatos esemenyeket. ^[7] A forradalom es Nagy Imre szerepenek megiteleseben a part ?puhabb” vonalat kepviselte.

1957 . aprilis 13-an a m?vel?desugyi miniszter egyik helyetteseve neveztek ki. 1958 . februar 10-t?l a m?vel?desugyi miniszter els? helyettese egeszen 1967 . aprilis 18-ig . Ezen poziciojaban n?tte ki magat fokozatosan (kulonosen Ilku Pal minisztersege alatt) a Kadar-rendszer 1968 utani id?szakanak vezet? kulturpolitikusava, akit gunyosan a kulturalis miniszter els? felettesenek neveztek. A politikai bizottsagnak irt leveleben mar 1957 nyaran felvetette a kes?bb hirhedtte valt ? harom T ” (tiltas, t?res, tamogatas) iranyelvet, de ez csak a hatvanas, hetvenes evekben valt tenyleges, bevett gyakorlatta.

Az ideologiai korlatokon belul pragmatizmus jellemezte tevekenyseget. Kiterjedt szemelyes kapcsolatrendszerenek es az MSZMP els? emberehez, Kadar Janoshoz f?z?d? barati kapcsolatanak koszonhet?en hivatali sulyanal sokkalta nagyobb befolyasa lett a kulturpolitikara es annak napi gyakorlatara. Igyekezett az irodalmi-szellemi elet fontos szemelyisegeivel, pl. Kodallyal , Illyessel , Lukacs Gyorggyel baratsagot apolni, vagy legalabb kulonalkut kotni. Hatalmi poziciojanal fogva a megjelent konyvek els? peldanyat megkapta dedikalva es a legtobb szobraszati alkotas miniat?r masolatat is. ^[8]

1967 . aprilis 12-en az MSZMP Kozponti Bizottsaganak titkarava valasztottak, es e min?segeben megbiztak a kulturalis elet altalanos ellen?rzesevel. ^[3] 1971-ben a KB ujonnan alakult kulturpolitikai munkakozossegenek lett az elnoke, e hivatalat 1974 . marcius 20-ig tartotta meg. Kozben 1970 . november 28-an bevalasztottak az MSZMP Politikai Bizottsagaba is. A munkakozosseg eler?l a gazdasagi?tarsadalmi reformokat ellenz? partfrakcio nyomasara kellett tavoznia, ?vigasztalasul” azonban masnap, marcius 21-en megvalasztottak a Minisztertanacs elnokhelyetteseve, ezzel egyutt a Kossuth-dijat odaitel? allami bizottsag elnokeve. Az 1974 -ben alakult Orszagos Koz­m?vel?desi Tanacs elnoke volt el?szor 1976-ig, majd 1980?82 kozott ujra. ^[9]

Mindezen pozicioirol 1982 -ben, amikor julius 23-an visszakerult az MSZMP KB kulturalis titkari posztjara, lemondott. Karrierje, befolyasa ekkor mar hanyatloban volt, es a mindinkabb pluralizalodo, a rendszerrel, a kozallapotokkal szemben kritikussa valo szellemi eletet erzekel? KB 1985 . marcius 28-an levaltotta. Ezt kovet?en a part Tarsadalomtudomanyi Intezetenek volt a f?igazgatoja egeszen 1989 . oktoberi nyugdijazasaig, illetve a Politikai Bizottsag tagja maradt 1988 . majus 22-ig, amikor az orszagos partertekezleten nem valasztottak ujra.

Az 1989 . juniusi KB-ulesen ? noha mar nem volt tag, sem tisztsegvisel? ? fontos szerepet jatszott Grosz Karoly megbuktatasaban. Az MSZMP 1989 . oktober 7-i megsz?nesevel visszavonult a politikatol es belekezdett emlekiratai megirasaba, ezt a munkajat azonban betegsege miatt nem tudta befejezni. Elete utolso ket eveben tobbnyire Becsben tartozkodott, ahol gyogykezelesre jart, elegans lakasa volt a belvarosban, es nagyobb biztonsagban erezte magat, mint Budapesten . ^{[1] [2] [10]} 1991 . december 6-an hunyt el.

Csaladja [ szerkesztes ]

Felesege Csato Zsuzsanna (1923?1986) sebesz orvos volt. Gyermekeik: Aczel Anna (1946?) pszichologus, kandidatus es Aczel Agnes (1956?) szocialpszichologus. ^[11]

F?bb m?vei [ szerkesztes ]

• Eszmenk erejevel ; Kossuth, Bp., 1970
• Eszmenk erejevel ; 2. b?v. kiad.; Kossuth, Bp., 1971
• Az allami oktatas helyzeter?l (Bp., 1972)
• Szocialista kultura ? kozossegi ember (Bp., 1975)
• Egy elmaradt vita helyett (Jacques de Bonis interju-sorozata); Kossuth, Bp., 1975
• A szabadsag jelene, jov?je a szocializmus ; Kossuth, Bp., 1977
• A kor, amelyben elunk ; Kossuth, Bp., 1979
• A szabadsag rendjeert. Ideologiai es kulturalis eletunk id?szer? kerdesei ; Kossuth, Bp., 1979
• Folytatas es megujulas. Valogatott kulturpolitikai irasok ; Gondolat, Bp., 1980
• Beszelgetesek Magyarorszagrol, szocializmusrol. Aczel Gyorgy valaszol Francis Cohen kerdeseire ; ford. Karakai Imre; Magvet??Kossuth, 1982
• M?veszetpolitikank id?szer? kerdesei. Az 1984. oktober 31-en elhangzott el?adas b?vitett szovege ; Kossuth, Bp., 1985
• Szocializmus, nemzet, kultura. Irasok a kulturarol, 1979?1985 ; Kossuth, Bp., 1985
• Jov?t mutato el?dok. Arckepvazlatok a magyar kultura torteneteb?l ; Gondolat, Bp., 1986
• Elvtarsunk, Lukacs Gyorgy ; szerk. Ungvari Tamas; Akademiai, Bp., 1987 (a Kerd?jel -sorozatban)
• Szocializmus es nemzeti kerdes. Az 1987. julius 15-en elhangzott el?adas alapjan ; Kossuth, Bp., 1987

Film, video [ szerkesztes ]

• Varga Agota: Aczel. www.filmkultura.hu (Hozzaferes: 2014. majus 24.) arch
• Varga Agota: Aczel. www.port.hu
• Szinetar Miklos es Gurban Miklos 1991 nyaran kozel 1 oras videoriportot keszitett az akkor mar beteg Aczellal. Ez volt a vele keszult utolso interju.

Emlekezete [ szerkesztes ]

Szemelye megjelenik (sajat neven) a Beres Jozsef eleter?l forgatott, Cseppben az elet cim? negyreszes jatekfilm-sorozat negyedik epizodjaban, ahol Rancso Dezs? formalja meg az alakjat.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Eletrajza az ’56-os Intezet honlapjan
• Eletrajza In: Orszaggy?lesi Almanach 1947?1949 ; Budapest, 2005

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• 168 Ora Online - Aczel tukor
• Vamos Gyorgy: Hianyzo valaszok . archivum.magyarhirlap.hu (2011. november 11.) (Hozzaferes: 2014. december 21.) arch
• Revesz Sandor: Aczel es korunk (Sik, Bp., 1997) ISBN 963-85520-5-0
• Aczel Gyorgy es Baranya ; szerk. Roman Laszlone; Baranya megyei Konyvtar, Pecs, 1987 ( Pannonia konyvek )
• Varga Agota: Aczel-tortenetek. Beszelgetesek tiltott, t?rt es tamogatott kortarsakkal Aczel Gyorgyr?l es a Kadar-korszakrol ; Alexandra, Pecs, 2013. ISBN 978-96335714-1-5 [1]