Aczel Gyorgy
,
George Henry Aczel
(
Szabadka
,
Bacs-Bodrog varmegye
,
1907
.
aprilis 17.
?
London
,
Nagy-Britannia
,
1997
) magyar szarmazasu fest?m?vesz, restaurator.
Aczel Henrik Emil es Kainer Ilona fiakent szuletett a
Bacs-Bodrog varmegyei
Szabadkan
,
1907
.
aprilis 17
-en; apai nagyapja, Aczel (Austerlitz) Jakab amat?r fest? es
Nagyvarad
varos torvenyhatosagi bizottsagi tagja volt. Kozepiskolai tanulmanyait a szabadkai allami gimnaziumban folytatta, ahol 1925-ben erettsegizett, majd a budapesti tudomanyegyetemen rovid ideig esztetikat es m?veszettortenetet tanult.
Erdekl?dese mar ezt megel?z?en is a kozepkori es reneszansz festmenyek restauralasa fele fordult, huszas evei elejen hosszabb tanulmanyutat tett Olaszorszagban, hogy a 15. szazadi italiai mesterek stilusat tanulmanyozza. Ennek soran nemcsak bejarta a jelent?sebb muzeumokat, de egy modszert is kidolgozott a klasszikus alkotok altal hasznalt festekek osszetetelenek vizsgalatara.
Hazaterese utan egyik els? megbizatasat a ferences rendt?l kapta, a budai Margit koruti rendhaz oltarkepeinek restauralasara, majd 1930-ban egy
zagrabi
nagyiparos kerte fel csaladi keptara rendezesere. E munka soran az egyik tajkep alatt egy eredeti
Tiziano
-madonnat fedezett fel; egyben ez volt az els? festmeny, amelynek eredetiseget kemiai modszerevel sikeresen igazolni is tudta.
Kevessel ezutan
Eszekr?l
kerte fel egy bankigazgato egy reneszansz kori kep beazonositasara. Ezt a m?vet is sajat vegyi elemz? eljarasanak vetette ala, s e vizsgalata ujabb szenzaciot szult: ezuttal egy eredeti
Raffaello
-festmenyre bukkant. Kulonleges felfedezesei rovid id?n belul szeles kor? kepszakert?i elismertseget es ismertseget hoztak a szamara. M?gy?jt?k es m?keresked?k sora bizta meg gy?jtemenyuk ellen?rzesevel, sajtohirek szerint 1933?1934-ben meg
Indiabol
is kapott felkerest egy ott el? angol gy?jt?t?l m?targyai restauralasara.
1934-t?l egy darabig ismet Budapesten elt, ahol f?leg oltarkepeket restauralt, majd Berlinbe utazott, ahol egy olyan intezet felallitasat terveztek, melynek feladata a nemet muzeumokban fellelhet?, ketes eredet? m?alkotasok revizioja. Mivel az intezet vegul megsem jott letre,
Franciaorszagba
, majd az
ausztriai
Mariazellbe koltozott, vegul ? 1938 korul, mar vilagszerte ismert restauratorkent es szakert?kent ? Londonban telepedett le.
Angliaban a legnagyobb koz- es magangy?jtemenyek is foglalkoztattak: jellemz?en olyan esetekben kerestek fel, ha hagyatekbol el?kerult kepet kellett minden ketseget kizaroan azonositani, vagy ha nagy ertek?, am sulyosan serult kepet kellett helyreallitani. A korabeli brit sajto e munkassaganak elismeresekent tobb izben ?a festmenyek orvosa”, illetve ?a kepek Sherlock Holmes-a” megnevezesevel illette.
Els? onallo kiallitasa meg 1930-ban volt Zagrabban, ket evvel kes?bb szul?varosaban vett reszt m?veivel a bacskai fest?k munkassagat bemutato tarlaton, 1980-ban pedig Londonban szerepelt egy gy?jtemenyes kiallitason.
1928. junius 29-en kotott hazassagot, felesege Palagyi Livia Edit,
Palagyi Lajos
(szuletett Silberstein Lazar)
obecsei
szarmazasu iro, kolt?, szerkeszt? es Schlesinger Cecilia leanya volt. Fiuk, Aczel Peter (Peter Henry George Aczel) matematikus, a Manchesteri Egyetem professzora lett.
- Szuboticai fest? kiallitasa Zagrebban.
(Naplo, 1930. nov. 23.)
- Aczel Gyorgy Eszeken
. (Naplo, 1931. maj. 31.)
- Eredeti Tizian- es Raffael-kepet fedezett fel egy fiatal m?vesz.
(Magyar Hirlap, 1932. augusztus 18.)
- Ladanyi Lorant:
Kemiai uton egy ismeretlen Rafaelt es egy elveszett Tiziant fedezett fel Aczel Gyorgy keprestaurator. Beszelgetes a magyar feltalaloval, akir?l Jugoszlaviaban hasabos cikkeket irnak.
(Az Ujsag, 1932. augusztus 18.)
- Ismeretlen
Rembrant
-kep egy vaslapon. Aczel Gyorgy keprestaurator szenzacios felfedezese.
(8 Orai Ujsag, 1934. marcius 21.)
- Halasz Peter
:
Magyarok a nagyvilagban. Kepek titkainak tudoja.
(Szabadsag, 1971. majus 19.)
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]
- Gajdos Tibor:
Kepz?m?veszeti elet Szabadkan a ket vilaghaboru kozott.
(Szabadka, 1977)
- Exhibition of Flower Paintings by Georg Aczel.
Katalogus. (London, 1980)
- Gajdos Tibor:
Szabadka kepz?m?veszete. Torteneti attekintes a kezdetekt?l 1973-ig.
(Szabadka, 1995)
- Balazs-Arth Valeria:
Delvideki magyar kepz?m?veszeti lexikon.
(Bp., 2007).