A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Abu Sama
(?az anyajegyes”,
arab bet?kkel
??? ????, tudomanyos atiratban Ab? ??ma), eredeti neven
Sihab ad-Din Abu l-Kaszim Abd ar-Rahman ibn Iszmail al-Makdiszi
(
arab bet?kkel
???? ????? ??? ?????? ??? ?????? ?? ?????? ?????? ? ?ih?b ad-D?n Ab? l-Q?sim ?Abd ar-Ra?m?n ibn Ism???l al-Maqdis?;
Damaszkusz
,
1203
.
januar 10.
?
Damaszkusz
,
1268
.
junius 13.
) kozepkori arab tortenetiro volt.
Damaszkuszban szuletett szunnita csaladban. Szul?varosat csak negy alkalommal hagyta el: egy evig
Egyiptomban
tanult, ket hetet
Jeruzsalemben
toltott, illetve ket izben vegezte el a
mekkai zarandoklatot
.
1263
-ban varosanak ket vallasi iskolajaban (
medresze
), az Asrafijjaban es a Ruknijjaban lett oktato.
Bar tobb teruleten alkotott, m?veinek tobbsege nem maradt fenn. Ma els?sorban ket torteneti m?ver?l ismert. ?A ket kert konyve ? a ket dinasztia torteneter?l”
(Kitab ar-raudatajn fi ahbar ad-daulatajn)
Nur ad-Din
es
Szaladin egyiptomi szultan
tortenetet dolgozza fel id?rendi sorrendben, els? kezb?l szarmazo forrasok es csak altala meg?rzott egykoru dokumentumok alapjan, amiket altalaban valtoztatas nelkul idez. Informacioit joreszt a Szaladint szolgalo
al-Kadi al-Fadil
es
Imad ad-Din al-Iszfahani
m?veib?l, illetve
Ibn Abi Tajjnak
a szinten csak altala meg?rzott reszleteib?l ismert Szaladin-eletrajzabol szerezte. Ennek folytatasat is megirta
(Dzajl ala l-Raudatajn)
, reszben
Szibt Ibn al-Dzsauzi
munkaja (?Az id? tukre”), reszben sajat tapasztalatai alapjan, de ez a konyv inkabb eletrajzi, mint tortenelmi jelleg?. Nevehez f?z?dik
Ibn Aszakir
hatalmas eletrajzgy?jtemenyenek, a ?Damaszkusz tortenete”
(Tarih Dimask)
azonos cimmel ket valtozatban is elkeszitett kivonata. Nehany verskommentarja is fennmaradt.
- Goldziher Ignac:
Az arab irodalom rovid tortenete.
Budapest: K?rosi Csoma Tarsasag. 2005.
ISBN 9638378212
- Hilmy Ahmad: Ab? Sh?ma. In
Encyclopaedia of Islam, I. kotet.
Szerk. H. A. R. Gibb, J. H. Kramers, E. Levi-Provencal, J. Schacht. Leiden: E. J. Brill. 1986. 150. o.