A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Az
abolicionizmus
tagabb ertelemben barmilyen torveny vagy intezmeny (peldaul
halalbuntetes
) eltorleset celul kit?z? tarsadalmi mozgalmak jelolesere hasznalatos. Sz?kebb ertelemben a
rabszolgasag
eltorleseert kuzd? mozgalom volt.
[1]
Az Amerikai Egyesult Allamokban
[
szerkesztes
]
A kifejezest els?sorban az
Amerikai Egyesult Allamokban
a
19. szazadban
letrejott mozgalmakra hasznaltak.
[1]
Amerikaban a 19. szazad masodik feleben a nagy el?munka-igeny?
ultetvenyes
gazdalkodasra (dohany, gyapot) szakosodott deli allamokban meg olcso rabszolgamunkaval folyt a termeles. Eszakon ezzel szemben a mez?gazdasagban az egyeni kisbirtok, az iparban (amely joval fejlettebb volt a delinel) a bermunka volt jellemz?.
A mozgalom hivei
agitacios
eszkozokkel (pl.
Harriet Beecher Stowe
Tamas batya kunyhoja
cim? regenye) es er?szakkal is kuzdottek a rabszolgasag eltorleseert.
[2]
Utobbiak legismertebb peldaja a
John Brown
-fele,
1859
-ben
Virginiaban
kitort fegyveres felkeles.
[1]
Ez elszigetelt maradt, az Egyesult Allamok hadserege rovid id? alatt leverte. John Brownt akasztofan vegeztek ki ugyanebben az evben.
[3]
Az eszaki es deli allamok kozotti feszultsegek, amelyekben a rabszolgasag koruli ellentetek is jelent?s szerepet jatszottak, vegul az
1861
-ben kitort
polgarhaboruhoz
vezettek.
1863
-ban a
feketek
formalis
egyenjogusagot
kaptak,
[1]
de a
faji megkulonboztetes
meg sokaig fennmaradt.
Europaban es a gyarmatokon
[
szerkesztes
]
Europaban
1820
-ig a rabszolga-kereskedelmet mindenutt eltoroltek. A rabszolgasagot a brit
gyarmatokon
1838
-ban, a francia gyarmatokon
1848
-ban szuntettek meg.
[1]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- Cesare Beccaria:
A b?nokr?l es a buntetesekr?l
; ford., bev., jegyz. Madarasz Imre, szoveggond. ELTE Allam- es Jogtudomanyi Kar Demokratikus Diakunioja; Orszagos Pedagogiai Konyvtar es Muzeum, Bp., 1989