Ez a szocikk a telepulesr?l szol. Hasonlo cimmel lasd meg: Abod (egyertelm?sit? lap) .

Abod
Abod, gorogkatolikus templom
Abod cimere Abod zaszlaja
Kozigazgatas
Orszag	Magyarorszag
Regio	Eszak-Magyarorszag
Varmegye	Borsod-Abauj-Zemplen
Jaras	Edelenyi
Jogallas	kozseg
Polgarmester	Rescsanszki Bertalanne (fuggetlen) [1]
Iranyitoszam	3753
Korzethivoszam	48
Nepesseg
Teljes nepesseg	145 f? (2023. jan. 1.) [2]
Neps?r?seg	6,84 f?/km²
Foldrajzi adatok
Terulet	31,16 km²
Id?zona	CET , UTC+1
Elhelyezkedese
e. sz. 48° 24′ , k. h. 20° 48′ 48.4 , 20.8 48.400000°N 20.800000°E Koordinatak : e. sz. 48° 24′ , k. h. 20° 48′ 48.4 , 20.8 48.400000°N 20.800000°E
Abod Pozicio Borsod-Abauj-Zemplen varmegye terkepen
Abod weboldala
A Wikimedia Commons tartalmaz Abod temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

Abod aprofalu Borsod-Abauj-Zemplen varmegyeben , az Edelenyi jarasban .

Fekvese [ szerkesztes ]

Edelenyt?l 14 kilometerre eszakkeletre helyezkedik el, a megyesszekhely Miskolctol mintegy 35 kilometerre eszakra.

A kozvetlenul hataros telepulesek: eszak fel?l Galvacs (6 km), kelet fel?l Irota es Szakacsi (6 km), delkelet fel?l Lak , del fel?l Ladbeseny? (8 km), delnyugat fel?l Szendr?lad , nyugat fel?l pedig Szendr? (11 km). A legkozelebbi varosok Szendr? es Edeleny.

Megkozelitese [ szerkesztes ]

Csak kozuton erhet? el, Ladbeseny? vagy Galvacs erintesevel, a 2615-os uton , Szakacsi fel?l pedig egy szilard burkolatu, de szamozatlan onkormanyzati uton.

Tortenete [ szerkesztes ]

Abod minden bizonnyal letez? telepules volt mar a 13. szazadban is. Egy 1300 -ban kelt oklevel emliti el?szor, Vyobud (Ujabod) neven. A nevezett birtokot Torna varmegye ispanjanak fia, Denes adja el az Apc (Opuz) nembeli Dethmar fia Domokosnak. Abod nevet sokan a torok eredet?, 'apa' jelentes? apa, aba f?nevvel hozzak osszefuggesbe. Szerintuk az Abod nev nem mas, mint az Aba, Ab szemelynev kicsinyit?-becez? kepz?s szarmazeka. Az Aba nev ?si magyar nemzetseget takar: az Aba nemzetseg Szent Istvan koraban a legtekintelyesebb es leggazdagabb csalad volt Abauj , Saros , Borsod es Heves varmegyeben .

A 16. szazad kozepen a telepulest mar a Bebek csalad birtokaban talaljuk. A csalad birtokainak kozpontja Szendr? , illetve a szendr?i var. Miutan 1566 -ban Bebek Gyorgyt?l - a var megostromlasaval - elvette joszagait a kiraly, es Szendr? kincstari birtok lett, Abod a szendr?i var tartozekakent - a kornyez? telepulesekkel egyutt - annak sorsaban osztozott.

1576 -ban a torok kirabolta es felegette a falut, de ez nem jelentette Abod teljes elpusztulasat; az 1577 -es adojegyzeken ott szerepel a torok adofizet?k soraban (Turcis subjecti).

1690 -ben a grof Csaky csalad tulajdonaba kerul, es az ? tulajdonukban marad egeszen a 19. szazad kozepeig.

Az 1690-es evek vegen szlav (ruszin) kozosseg telepedett le a faluban, s kes?bb sor kerult egy masodik es egy harmadik betelepulesi hullamra is.

Podharszky Lajos abodi korjegyz? 1864 . majus 5-en ezt irja: ? … totok a' mult szazadban circa Annum 1711. Szepes Saros 's Fels? Abauj megyeb?l itten telepedni kezdtek” .

A Rakoczi-szabadsagharc , es a megyen vegigsoport pestisjarvany nagy karokat okozott. A pestisjarvanyrol Borsovai Lengyel Gyula szendr?ladi reformatus lelkesz igy ir 'Az ember sohasem tudhatja' cim? novellajaban: ? …Felvett egy agat, es visszafordult a templom fele. Ott megtamaszkodott a falnal es a kezeben lev? uszkos faaggal felirta az arvan maradt templom falara: 'A familiak mind elhagytak. Abod helyseg pusztan marad az Urnak 1710. esztendejeben. A holtaknak legyen csendes nyugodalmuk'. Aztan bement a hazba, vallara vetette a tarisznyat, futtyentett a feher sz?r? kutyanak, s lehajtott fejjel elindult az Imolyas fele. … Az Imolyas tisztasan megallott. Ott terult el alatta a kihalt falu.”

A ruszinok igazan nagy betelepulesi hullama 1730 korul erte el a megyet es a 18. szazad kozepeig tartott.

A falu kivette reszet a vilaghaborukbol es az iparositasbol is. Arra azonban semmilyen eszkozzel nem tudtak rakenyszeriteni, hogy termel?szovetkezetet alakitson. Az abodiak a 'legkemenyebb' kommunizmus idejen is egyeni gazdalkodast folytattak.

A kozsegnek valaha szenbanyaja is volt, kastelya is, a Czekehazy-kastely es major (ma mar nem allnak). Emlitest erdemel meg a Kiralykuti gazdasag es a falu pincesora.

A falu id?sebb lakoi szerint a 19. szazad vegen meg jarhato volt az az alagutrendszer, amely osszekototte a telepulest a szendr?i varral, illetve az edelenyi foldvarral.

A rendszervaltas el?tti id?szakban a telepules kozigazgatasi szempontbol Edelenyhez tartozott, de 1992 -ben onallosodott. ^[3]

Kozelete [ szerkesztes ]

Polgarmesterei [ szerkesztes ]

• 1992?1994: Abodi Janos (fuggetlen) ^[3]
• 1994?1998: Abodi Janos (fuggetlen) ^[4]
• 1998?2000: Abodi Janos (fuggetlen) ^[5]
• 2000?2002: Restyanszki Gabor ( FKgP ) ^{[6] [7]}
• 2002?2006: Zsemko Jozsef (fuggetlen) ^[8]
• 2006?2010: Restyanszki Gabor (fuggetlen) ^[9]
• 2010?2014: Restyanszki Gabor (fuggetlen) ^[10]
• 2014?2019: Rescsanszki Bertalanne (fuggetlen) ^[11]
• 2019?2024: Rescsanszki Bertalanne (fuggetlen) ^[1]
• 2024-t?l:

A telepulesen 2000. aprilis 9-en azert kellett id?kozi polgarmester-valasztast tartani, mert az addigi polgarmester, Abodi Janos 2000. januar 21-en elhunyt. ^{[3] [6] [12]}

Nepesseg [ szerkesztes ]

A telepules nepessegenek alakulasa:

2001-ben a telepulesen a lakossag 90%-at magyar , a 10%-at cigany szarmazasu ^[13] emberek alkottak.

A 2011-es nepszamlalas soran a lakosok 100%-a magyarnak, 12,9% ciganynak, 1,4% nemetnek, 15,7% ruszinnak mondta magat (a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). A vallasi megoszlas a kovetkez? volt: romai katolikus 21%, reformatus 11%, gorogkatolikus 47,1%, felekezet nelkuli 5,7%, (3,3% nem nyilatkozott). ^[14]

2022-ben a lakossag 87,8%-a vallotta magat magyarnak, 24,4% ruszinnak, 8,4% ciganynak, 3,8% ukrannak, 1,5% nemetnek, 0,8% szlovaknak, 0,8% lengyelnek, 6,9% egyeb, nem hazai nemzetiseg?nek (8,4% nem nyilatkozott; a kett?s identitasok miatt a vegosszeg nagyobb lehet 100%-nal). Vallasuk szerint 14,5% volt romai katolikus, 8,4% reformatus, 37,4% gorog katolikus, 1,5% egyeb kereszteny, 10,7% felekezeten kivuli (27,5% nem valaszolt). ^[15]

Nevezetessegei [ szerkesztes ]

• Reformatus templom . A 13. szazad masodik feleben katolikus templomnak epult roman stilusban , de kes?bb a reformatusoke lett. 1929-ben atalakitottak. Egyszer? kis templom felkorives zarodasu ablakokkal, oromzatan fa huszartoronnyal.
• Gorogkatolikus templom. 1775 -ben epult barokk stilusban. Copf stilusu ikonosztaza kepeit Dobrovolszky Lajos festette 1844-ben.

• Abodi-to
• Abodi kilato

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Galeria [ szerkesztes ]

• 
  Gorogkatoli-kus templom
• 
  Emlekm? a Kossuth Lajos uton
• 
  Jatszoter a Magyar uton

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]