A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Az
ab urbe condita
(roviditve:
A.V.C.
vagy
A.U.C.
)
latin
kifejezes, jelentese:
?a varos
(
Roma
)
alapitasa ota”
.
Az
okori romaiak
hasznaltak az
evek
keltezesekor. F?leg roviditett alakban talalkozhatunk vele.
Roma alapitasanak kelte a
Gergely-naptar
szerint
i. e. 753
.
aprilis 21-en
volt.
A
julian naptar
bevezetesenek id?pontja a.u.c. 709. (i. e. 45.).
Augustus csaszar
tronra lepese a.u.c. 727. (i. e. 27.). A 2000. ev a romai id?szamitas szerint a.u.c. 2753. lenne.
A
Jezus
szuleteset?l fogva szamitott id?szamitas csak a 6. szazadtol lett bevezetve (
Dionysius Exiguus
szamitasai alapjan, aki - Jezus szuletesi id?pontjat 0-nak veve - a.u.c. 754-ben jelolte meg az uj id?szamitas 1. evet), el?tte Roma alapitasatol szamoltak a keresztenyek is. A regi id?szamitas kezd?datuma csak lassan szorult ki (Bizancban hasznaltak a legtovabb). A 11. szazadtol mar Europa nagy reszen Jezus szuletese a kezd?pont.
A varos alapitasat a korai romai tortenetirok kulonboz? id?pontokra tettek.
Fabius Pictor
szerint
i. e. 747
-ben,
Cincius Alimentus
szerint
i. e. 728
-ban alapitottak Romat. Az
i. e. 1. szazadi
tudos,
Marcus Terentius Varro
szerint
Romulus
a 6. Olimpiad-era 3. eveben, Parilia unnepen, aprilis 21-en (
i. e. 753. aprilis 21.
) vonta meg jelkepesen az uj varos vedelmet biztosito hatarjelz? barazdat. Ez valt hagyomannya, es ez a datum lett Roma alapitasanak elfogadott, hivatalos datuma. Ezt az evszamot a modern kutatas is elfogadja.
A kifejezes visszakoszon
Titus Livius
monumentalis torteneti munkajanak cimeben is
(Libri ab urbe condita).