Ab urbe condita

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

Az ab urbe condita (roviditve: A.V.C. vagy A.U.C. ) latin kifejezes, jelentese: ?a varos ( Roma ) alapitasa ota” .

Az okori romaiak hasznaltak az evek keltezesekor. F?leg roviditett alakban talalkozhatunk vele.

Roma alapitasanak kelte a Gergely-naptar szerint i. e. 753 . aprilis 21-en volt. A julian naptar bevezetesenek id?pontja a.u.c. 709. (i. e. 45.). Augustus csaszar tronra lepese a.u.c. 727. (i. e. 27.). A 2000. ev a romai id?szamitas szerint a.u.c. 2753. lenne.

A Jezus szuleteset?l fogva szamitott id?szamitas csak a 6. szazadtol lett bevezetve ( Dionysius Exiguus szamitasai alapjan, aki - Jezus szuletesi id?pontjat 0-nak veve - a.u.c. 754-ben jelolte meg az uj id?szamitas 1. evet), el?tte Roma alapitasatol szamoltak a keresztenyek is. A regi id?szamitas kezd?datuma csak lassan szorult ki (Bizancban hasznaltak a legtovabb). A 11. szazadtol mar Europa nagy reszen Jezus szuletese a kezd?pont.

A varos alapitasat a korai romai tortenetirok kulonboz? id?pontokra tettek. Fabius Pictor szerint i. e. 747 -ben, Cincius Alimentus szerint i. e. 728 -ban alapitottak Romat. Az i. e. 1. szazadi tudos, Marcus Terentius Varro szerint Romulus a 6. Olimpiad-era 3. eveben, Parilia unnepen, aprilis 21-en ( i. e. 753. aprilis 21. ) vonta meg jelkepesen az uj varos vedelmet biztosito hatarjelz? barazdat. Ez valt hagyomannya, es ez a datum lett Roma alapitasanak elfogadott, hivatalos datuma. Ezt az evszamot a modern kutatas is elfogadja.

A kifejezes visszakoszon Titus Livius monumentalis torteneti munkajanak cimeben is (Libri ab urbe condita).

Forrasok [ szerkesztes ]