A revizor
(
orosz nyelven
:
Ревизор
)
Nyikolaj Vasziljevics Gogol
legjelent?sebb, otfelvonasos szinm?ve, az orosz dramairodalom egyik legismertebb vigjateka. Szamos nyelvre leforditottak, a megirasa ota eltelt 180 eve jatsszak a vilag szinhazaiban.
Orosz postabelyeg Gogol szuletesenek 200. evfordulojan
Az alapotletet Gogol
Puskintol
kapta. A darab els? valtozata 1836 tavaszara keszult el, a bemutatot
1836
.
aprilis 19
-en tartottak
Petervaron
. Az el?adast
I. Miklos car
is megtekintette es allitolag jol mulatott. Kevessel a bemutato utan a m? nyomtatasban is megjelent. A bemutato ugyan sikert aratott, am Gogol egyaltalan nem volt elegedett a fogadtatassal, kulonosen nem a megjelent kritikakkal. A darabon kes?bb tobbszor vegzett valtoztatasokat, a legfontosabbakat 1842-ben, az utolsot 1851-ben.
Az Alekszandrin Szinhaz 1890-1900 korul. Itt mutattak be
A revizor
t 1836-ban.
A tortenet egy videki orosz kisvarosban zajlik, nevet a szerz? nem adja meg. A 2. felvonas helyszine a varoska vendegfogadoja, a tobbi felvonas a polgarmester hazanak helyisegeiben jatszodik.
- Hlesztakov, atutazo petervari fiatalember, az allitolagos revizor (az orosz
hlesztaty
szo jelentese: csapkod);
- Polgarmester (Szkvoznyik-Dmuhanovszkij, a
szkvoznyak
szo jelentese: huzat) es csaladja;
- a kisvaros eloljaroi, urai, keresked?i; kozuluk tobbnek bohozatba ill? neve van (Zemljanyika ?
szamoca
, Uhovjortov ?
fulforgato
, Gyerzsimorda ?
fogd-a-pofad
stb.)
Polgarmester: Uraim! Azert kerettem onoket ide, mert egy igen kellemetlen hirt kell kozolnom: revizor jon hozzank.
[2]
Ezekkel a szavakkal kezd?dik a komedia, melyet megirasa ota a vilag szinpadain gyakran jatszanak. Cselekmenye, szerkezete egyszer?, a darab menete szigoruan egy celra torekv?. A komikum forrasa ? sok mas vigjatekhoz hasonloan ? egy felreertes.
A revizor erkezesenek hire az urak kozott riadalmat kelt. Nem csoda, hiszen peldaul a birosagi el?szobaban libakat ?riznek, a biro iratszekrenyen kutyakorbacsot tart, a postamester rendre felbontja a leveleket, a korhazban a betegek ?ugy gyogyulnak, mint a legyek”, az orvos pedig egy szot sem tud oroszul.
A varoska fogadojaban id?z? petervari tisztvisel?, Hlesztakov teljesen kifogyott penzeb?l, a szamlait sem tudja kifizetni, ett?l aztan gyanussa valik: inkognitoban erkezett revizornak nezik. A polgarmester felkeresi es miutan felelmeben elhiteti magaval, hogy valoban Hlesztakov a ? magat ugyesen alcazo ? revizor, nem hagyja magat ?becsapni”: kifizeti annak szamlait, penzt ad kolcson, majd a hazaban kinal neki kenyelmesebb es ingyen szallast.
A polgarmester neje es lanya olvadoznak a gyonyor?segt?l, a helyi urak pedig egymas utan jarulnak Hlesztakov ele, hogy megkornyekezzek, hogy penzt ?kolcsonozhessenek” neki, vagy hogy vetelytarsaikat bevadolhassak. Hlesztakov lassan atlatja a helyzetet es orommel belemegy a jatekba. Neha mar maga is azonosul a ra kiosztott szereppel, nemcsak elhiteti, hanem el is hiszi magarol, mennyire fontos szemely. Nagylelk?en szemet huny az altala nem is ismert visszassagok folott, elfogadja, hogy penzzel tomik zsebeit, csapja a szelet a polgarmester nejenek, a kovetkez? percben mar eljegyzi a lanyat is. Sunyi, de eles esz? szolgaja, Oszip azonban erzi a veszelyt es indulasra noszogatja gazdajat, aki nyomban kocsira is ul es ? ?csak egy napra”, ?nagyon oreg es nagyon gazdag nagybatyjahoz” ? tavozik. Ahogy korabban Hlesztakovot, az urak most a ?revizor” rokonava emelkedett, reszint lenezett, reszint rettegett polgarmestert rajongjak korul, de annak dics?sege nem tart sokaig. A postamester erkezik Hlesztakov felbontott levelevel es leleplezi a csalot.
A felreertes, amely kezdetben a bonyodalmat okozta, az al-revizor leleplez?desevel tehat tisztazodott. Ezzel azonban semmi nem valtozott, csak az alarcok hullottak le, meg a varosi urak zsebei urultek ki. Az iro furfangja, hogy az urakkal egymas kezeb?l kikapkodva olvastatja fel az elfogott levelet: sajat, metsz?en gunyos jellemzesuket. Ebben a helyzetben veti oda a duhong? polgarmester a hiresse valt mondatokat: ?Mit rohogtok? Magatokon rohogtok!” Az elkepedes es felhaborodas kozepette robban ? a szerz? altal gondosan id?zitett ? bomba: ?Megerkezett Petervarrol a revizor ur. Kereti a tekintetes urakat a fogadoba!” A hirre az urak megmerevednek, ezzel a nemajelenettel er veget a darab.
A szerepl?k jellemzese
[
szerkesztes
]
A revizor
a korabeli orosz valosag, a korrupt, onz?, kepmutato videki el?kel?segek szatirikus rajza, a bemutatott helyzetek es jellemvonasok azonban altalanos erveny?ek is. Az iro ismer?s, eleth? helyzeteket teremtett, hus-ver alakokat formalt, melyek minden korban ujraelednek.
A szinm?nek egyetlen pozitiv figuraja sincs. ? …a gogoli komedia egyik legf?bb ujdonsaga eppen az, hogy a korabbi darabokat mozgato es osszefoglalo rezon?r helyebe is bohoc, szelhamos kerult…”
[3]
Hlesztakov ugyan nem igazi szelhamos, hanem egyszer?en leh?t?, aki elfogad egy helyzetet; felfogasa lassu, de amint megerti a helyzetet, teljesen beleeli magat es alaposan ki is hasznalja azt. Amikor kezdetben igazat mond, a polgarmester nem hisz neki; de kes?bbi legkeptelenebb hazugsagait is mindenki elhiszi. Gogol egy kes?bbi irasaban maga adta meg reszletesen alakjai jellemzeset.
[4]
Hlesztakovrol tobbek kozott igy ir: ?Tulajdonkeppen nincs szandekaban, hogy barkit is becsapjon, ezert maga sem veszi eszre, hogy hazudik. Neki maganak is ugy remlik, hogy megtette, veghezvitte mindazt, amir?l beszel.”
A polgarmester es a varosi urak
[
szerkesztes
]
?Gogol tudja a kimerevitett szinpadi befejezes hatasanak titkat. Talan az ? komediajaban valosul meg el?szor igazan kovetkezetesen, hogy az, akiert mindez tortenik ? tudniillik az
igazi revizor
? nem lep szinpadra. ?ra csak ?vartak”, mint a joval kes?bbi szinpadi irodalomban ? tobbek kozott ? Leftyre (Odets) vagy
Godot-ra
(
Beckett
).”
[5]
A darab masik f?szerepl?je, a polgarmester ?f?leg azzal tor?dik, hogy ne szalajtson el semmit abbol, ami az olebe hull”. Masokat sanyargat, pedig ?…hianyzik bel?le a sanyargatas gonosz vagya; egyetlen vagy el benne: mindent megkaparintani”. Altalaban ravasz, nehezen raszedhet?, de a mostani szokatlan helyzet es a csabitas, hogy a f?varosba juthat es igazi ur lehet, hiszekennye teszi. A darab vegere az abrand szertefoszlik, a helyzetnek ? a leginkabb karvallottja.
A szerz? a darab tobbi szerepl?jet is egyeni tulajdonsagokkal ruhazza fel. Sajat jellemzese szerint a postamester ?az egyugy?segig egyszer? ember”; a jarasbiro ?Csak magaval tor?dik, a sajat feje utan megy, szabadgondolkodo, de csak azert, mert igy lehet?sege van mutogatni magat.”; a f?gondnok (Zemljanyika) ?szemrebbenes nelkul intrikal es besug”; a tanfelugyel? (Hlopov) ?orokos remuletben el”.
Bar kes?bbi magyarazataiban Gogol igyekezett tompitani irasanak elet es hangsulyozta, hogy alakjait a szinpadon nem szabad karikirozni, a darab egyik-masik szerepl?je megis
karikaturanak hat. Felszabadultan nevetunk rajtuk, hiszen mindannyian ugyanannak a keptelen helyzetnek reszesei: rabjai, de el?idez?i is. Az iro vegig gondoskodik rola, hogy az olvaso vagy nez? felszabadultan kacagjon, majd a vegen radobbenjen, hogy talan egy kisse sajat magan is nevetett.
A revizor
els? magyarorszagi bemutatojat
1874
-ben tartottak a f?varosban, a
Nemzeti Szinhazban
. Ez volt az els?, magyar szinhazban el?adott orosz szindarab. A kovetkez? evben
A revizor
nyomtatasban is megjelent
Budapesten
, forditotta es Gogol eletrajzaval bevezette
Szentkiralyi Albert
.
A Hon
cim? lap 1874. karacsonyi szamaban a hazai bemutato utan igy irt:
|
|
?...a darabnak alig van meseje, de ami van, az oly felette eredeti helyzetekkel, fordulatokkal van tarkitva es erdekesse teve, hogy az ember egy pillanatra sem eshetik ki a derult, s?t sok helyutt kacagtato hangulatbol. (…) ?seredeti alakok, az egyes szemelyeket jellemz? gondolkozasmod oly m?veszi er?vel vannak festve, hogy annak parjat csak a klasszikus iroknal talaljuk.
[6]
”
|
|
|
|
A komediat azota is rendszeresen nagy sikerrel, egyre ujabb feldolgozasban jatsszak hazai szinhazaink. Sokaig Meszoly Dezs? es Meszoly Pal forditasa volt a meghatarozo, melyet a szinpadokon fokozatosan
Morcsanyi Geza
modernebb forditasa valtott fel.
Veres Peter
Almaskert
cim? elbeszeleseben mondja az ironak a tortenetet elmesel? baratja: ?ugy fogadtak, mint valami puspokot, vagy hogy hasonlobbat mondjak, mint a Gogol Revizorat”.
- Gogoly Vaszilyevics Miklos:
A revisor. Vigjatek
/
A revisorrol. Leveltoredek
/ A revisor megoldasa. Utojatek
; ford. s Gogoly eletrajzaval bevezette Szentkiralyi Albert; Kisfaludy-Tarsasag, Bp., 1875
- Gogoly Miklos:
A revizor. Vigjatek
; magyar szinpadra alkalmazta
Hevesi Sandor
; Lampel, Bp., 1921
(F?varosi szinhazak m?sora)
- Gogoly Miklos:
A revizor. Vigjatek
; ford. Hevesi Sandor / Vadnai Laszlo?Farago Sandor:
Bombauzlet. Melleklet a Szinhazi Elethez
; Szinhazi Elet, Bp., 1931
- Gogoly:
Revizor. Vigjatek
; Testveriseg-Egyseg, Noviszad, 1950
(Szinpadunk)
- A revizor. Vigjatek
; ford. Meszoly Dezs?, Meszoly Pal, utoszo
Heller Agnes
; Uj Magyar Kiado, Bp., 1956
(Vilagirodalmi kiskonyvtar)
- Gogol m?vei
/
Holt lelkek. Szinm?vek. Elbeszelesek
; ford. Aprily Lajos et al., jegyz. Konrad Gyorgy; Helikon, Bp., 1962
(Helikon klasszikusok)
- Magatokon rohogtok!
/
A revizor. A kozonseg szetoszlasa. Kimaradt jelenetek. Levelek. A revizor megoldasa
; ford. Barany Gyorgy et al., osszeall., szerk., utoszo, jegyz. Bakcsi Gyorgy; Helikon, Bp., 1984
A szinm? teljes szovege
[
szerkesztes
]
- Gogol:
A revizor
(magyar nyelven). (Hozzaferes: 2009. januar 10.)
- Gogol:
Ревизор (A revizor)
(orosz nyelven). (Hozzaferes: 2009. januar 10.)
- ↑
Tovabbi kiadasok a Moly oldalan
- ↑
Meszoly Dezs? es Meszoly Pal forditasa
- ↑
Bakcsi Gyorgy.
Gogol vilaga
. Europa Konyvkiado (1986).
ISBN 963-07-3738-8
- ↑
Ny. V. Gogol:
El?zetes figyelmeztetes azoknak, akik helyesen szeretnek jatszani A revizor-t
(ford. Barany Gyorgy). In.: Bakcsi Gyorgy (szerk.):
Magatokon rohogtok
, Helikon Kiado, 1984)
- ↑
Paskandi Geza szavait idezi Bakcsi Gyorgy:
Gogol vilaga
, Europa Konyvkiado, 1986; 113-114. oldal.
- ↑
D. Zoldhelyi Zsuzsa szerk.:
Orosz irok magyar szemmel
I. kotet. Tankonyvkiado, Budapest, 1983; 140. oldal.