A lo haziasitasa

A lo haziasitasa hosszu folyamat volt, amelynek soran a vadlobol kialakitottak a hazi lovat .

A legkorabbi ismert lotarto nepek [ szerkesztes ]

A lo haziasitasa a legujabb regeszeti kutatasok szerint az i. e. 4. evezred folyaman zajlott le Kozep-Azsia es Kelet-Europa teruleten. Eszak-Kazahsztan teruleten a botaji kulturaban talaltak meg a vadlo tomeges tartasanak es hatasallatkent valo hasznalatanak eddigi legkorabbi nyomait az i. e. 3500 korul id?b?l. ^[1] A folyamat a mai Del-Oroszorszag illetve Mezopotamia teruleten folytatodott. A nomad lotartok hamarosan rajottek, hogy lovon szallithatjak felszerelesuket, ezert elkezdtek malhahordokent hasznalni ?ket. Nyugat- es Kozep-Europaban korulbelul 700 ota, a vaskortol hasznaljak a lovat hatas allatkent, szallitasra, vadaszatokhoz, a haborukban, csatarozasokban harci szekerek huzojakent. Az els? kifejezetten harci szekerek a mezopotamiai sumer allamokban jelentek meg legkes?bb az i. e. 3. evezred elejen. ^[2]

Az i. e. 1800 utani evekben a hurrik is harci szekereket hasznaltak, a tortenetirok szerint ezek negyes fogatok voltak. A szelekcios nemesites tudomanyat a kurrit nephez kotik, amely tudomany azutan igy kerult at a Kozel-Keletre. ^[3]

Egyiptomot az i. e. 1782 es 1570 kozotti evekben egy kis-azsiai harcias nep, a hukszoszok igaztak le, akik Palesztinan es a Sinai-felszigeten keresztul erkeztek Egyiptomba. A hukszoszok harci kocsikkal es az addig Egyiptomban ismeretlen lovakkal erkeztek, fejlett bronzeszkozoket es fegyvereket hasznaltak. Az addig ismeretlen allatok meghonosodtak es hamarosan tenyeszteni kezdtek ?ket. Az egyiptomiak aztan a hukszoszoktol atvett majd tovabb fejlesztett harcmodor bevetesevel ?ztek ki a megszallokat es valtak az Ujbirodalom idejen a tortenelem els? nagy hodito birodalmava.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

↑ Outram, Alan K. (2009. marcius 6.). ? The Earliest Horse Harnessing and Milking ” (angol nyelven). Science 323 , 1332?1335. o. DOI : 10.1126/science.1168594 . PMID 19265018 . (Hozzaferes: 2018. november 28.)
↑ Winkler, G A hadviseles m?veszete , i. m. 10. o.
↑ Mihok Sandor - Pataki Balazs: Lofajtak - A lo szerepe az emberiseg torteneteben.

Forrasok [ szerkesztes ]

Josee Hermsen: Lovak enciklopediaja , Ford. Horvath Ildiko. Ventus Libro Kiado, 2006. ISBN 978-963-9546-74-5
Mihok Sandor, Pataki Balazs: Lofajtak , Mez?gazda Kft, 2003. ISBN 978-963-286-471-6
Talbot-Rice, T.: Ancient Arts of Central Asia , Thames and Hudson, New York, 1965
Rubicon tortenelmi magazin : Kis magyar lotortenelem ; 2013/7. szam, 36-81. oldal
Az emberiseg kronikaja. Szerk. Bodo Harenberg. Budapest: Officina Nova. 1990. ISBN 963-7835-60-1

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

Lotartas
Lotartas: otthon vagy bertartasban?
A lo kozep-azsiai haziasitasanak legujabb regeszeti emlekei (angolul)
Szentirmai Eszter: A haziasitas hatasa a lovak viselkedesere, avagy mib?l lesz a rossz szokas? (PointerNet)

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

[science323-1] Outram, Alan K. (2009. marcius 6.). ? The Earliest Horse Harnessing and Milking ” (angol nyelven). Science 323 , 1332?1335. o. DOI : 10.1126/science.1168594 . PMID 19265018 . (Hozzaferes: 2018. november 28.)

[Winkler_10-2] Winkler, G A hadviseles m?veszete , i. m. 10. o.

[3] Mihok Sandor - Pataki Balazs: Lofajtak - A lo szerepe az emberiseg torteneteben.

[1]

[2]

[3]