|
|
Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
1918
-tol, illetve hivatalosan
1920
-tol a
trianoni bekeszerz?dest?l
Magyarorszag
allami terulete a
Karpat-medence
kozeps? reszere korlatozodik. Ett?l az id?t?l kezdve a mai magyar allamhatarokon kivul el?
kisebbsegi
magyarok tortenetet
dolgozza fel a szocikk.
Hataron tuli magyarok
nak is hivjuk az e nepcsoportba tartozokat. Els?sorban a
trianoni bekeszerz?des
utan elcsatolt teruleteken (
Ausztria
,
Szlovakia
,
Ukrajna
,
Romania
,
Szerbia
,
Horvatorszag
,
Szlovenia
) el?
magyarokat
ertik alatta.
Magyarorszag alaptorvenye
az Alapvetes szakasz D cikkeben kimondja, hogy ?Magyarorszag az egyseges magyar nemzet osszetartozasat szem el?tt tartva felel?sseget visel a hatarain kivul el? magyarok sorsaert, el?segiti kozossegeik fennmaradasat es fejl?deset, tamogatja magyar identitasuk meg?rzesere iranyulo torekveseiket, egyeni es kozossegi jogaik ervenyesiteset, kozossegi onkormanyzataik letrehozasat, a szul?foldon valo boldogulasukat, valamint el?mozditja egyuttm?kodesuket egymassal es Magyarorszaggal.”
A politikai er?k hataron tuli magyarokkal kapcsolatos politikai allaspontja a magyar belpolitikai konfliktusok egyik alapvet? forrasa. A kulpolitikaban els?sorban azokkal a szomszedos orszagokkal merulnek fol vitas kerdesek (
Szlovakia
,
Romania
,
Szerbia
) ahol jelent?sebb szamu magyar nemzetiseg? lakos el. A hataron tuli magyarok ?
Ausztria
kivetelevel ? minden orszagban jelent?s politikai szervezeteket hoztak letre. Ezen partok, a magyar parlamenti partok es a magyar kormany egyeztet? foruma a
a Magyar Allando Ertekezlet (MAERT)
.
A hataron tuli magyarok szama orszagok szerint, a hivatalos helyi nepszamlalasi adatok alapjan, kerekitve a kovetkez?:
Bizonyos mertekado becslesek ennel altalaban 15-20%-kal tobb magyarral szamolnak.
Az
1918
-as
gyulafehervari nagygy?les
kimondta
Erdely
egyesuleset a
Roman Kiralysaggal
. A trianoni bekeszerz?des ertelmeben pedig Erdely mellett a Kelet-Alfold jelent?s reszet (az egykori
Partium
es
Kelet-Bansag
teruletet) is Romaniahoz csatoltak. Ezzel megkezd?dott a kisebbsegi sorba kenyszerult magyarok
asszimilaciojara
iranyulo roman politika, ami a
II. vilaghaboru
utan meg rosszabb lett. Bar az
1920
-as trianoni beke kimondta, hogy ahol a magyarok aranya nagyobb mint 20%, ott az allamnak etnikai autonomiat kell biztositania szamukra, am ezzel nem tor?dtek. Szamos magyar lett etnikai alapu jogfosztasok, tulajdonelkobzas, s?t gyilkossag aldozata is, ugy, hogy soha nem tortent igazsagtetel vagy a tettesek felel?ssegre vonasa.
A
II. vilaghaboru
alatt, a
masodik becsi dontes
kovetkezteben Magyarorszag visszakapta
Erdely
magyarlakta teruleteinek tobbseget,
Eszak-Erdelyt
. A terulet negy evig tartozott a magyar allamhoz, a haboru utan azonban ismet visszakerult
Romaniahoz
. A megtorlas id?szakaban a roman sovinisztak szamos magyar embert oltek meg, gyakran eleg volt, ha hallottak, hogy valaki magyarul beszel.
1946
-ban a roman kommunista part valasztasi csalassal atvette a hatalmat. Bar ett?l kezdve a nemzetisege miatt nem gyilkoltak meg tobb embert, a kommunista ideologia alapjan folyo uldozeseknek szamos magyar is aldozatul esett. A sztalinizmus evei alatt sokakat bortonoztek be politikai okokbol, a bortonokben gyakori volt a testi kinzas.
1956
-ban a magyarorszagi forradalommal valo szimpatizalas vadjaval ismet tobb ezer magyar szemelyt, f?leg diakokat es ertelmisegieket zartak bortonbe, sokakat ki is vegeztek kozuluk. A Szovjetunio a ket orszag kommunista vezetesenek egyezsege alapjan
1958
-ban kivonta megszallo csapatait az orszagbol, es ezutan enyhult a diktatura.
1965
-ben a hatalmat
Nicolae Ceau?escu
vette at, aki szemelyi kultuszt epitett ki, fokozta a politikai elnyomast es nyiltan magyarellenes volt. Ugyanakkor Romania viszonylagos gazdasagi fejl?desnek indult, es az
1970-es evekben
a
keleti blokk
gazdagabb orszagai koze tartozott. Ebben az id?szakban tovabb folyt Erdely es a
Partium
magyarlakta teruleteinek (
Kolozs megye
,
Bihar megye
,
Maros megye
,
Szatmar megye
,
Maramaros megye
) elromanositasa, ami nagyreszt sikerult is az
1980-as evekre
. A felhalmozott nagy allamadossagok miatt a 70-es evek veget?l Ceau?escu drasztikus megtakarito politikaba kezdett, amelynek vegrehajtasahoz totalis diktaturat vezetett be. Ennek ket kovetkezmenye lett: Romania Europa legszegenyebb orszagai koze kerult, a diktator pedig orszaga egesz nepenek ellensegeve valt.
Az
1989
-es forradalom magyar?roman egyetertesben indult. Am ez hamar szetfoszlott, amikor
1990
.
marcius 19-en
Marosvasarhelyen
etnikai zavargas tort ki, ami ket roman es harom magyar ember halalaval vegz?dott. Az
1990-es evekben
szerencsere csokkentek a
magyarellenes
atrocitasok, am meg mindig havonta hallani hireket, hogy magyarokat bantalmaznak.
Szlovakiai magyarok
[
szerkesztes
]
Esterhazy Janos
A csehszlovak?magyar allamhatart nem etnikai, hanem strategiai, gazdasagi es kozlekedesi szempontok alapjan huztak meg. Igy a trianoni bekeszerz?des ertelmeben mintegy 1 millio 70 ezer magyar anyanyelv? kerult a frissen kikialtott Csehszlovakiahoz, a mai
Karpatalja
teruletet is beleertve. Ezutan a magyarok tizezreit utasitottak ki az orszagbol, emlekm?veiket leromboltak, nyelvuket masodrangu nyelvve tettek, iskolaik egy reszet bezartak. Mindezek ellenere a ket haboru kozotti csehszlovakiai magyaroknak voltak politikai partjaik es jelent?s kulturalis szervezeteik, sajtojuk. A csehszlovak allam azonban 1938?39-ben a bels? problemai es a naci Nemetorszag agressziojanak kovetkezteben szetesett. Az
1938
.
november 2-an
hozott
els? becsi dontes
alapjan Magyarorszag 11 927 negyzetkilometernyi teruletet kapott vissza valamivel tobb mint 1 millio lakossal, akiknek 84%-a volt magyar. A visszacsatolast a magyar lakossag mindenutt kitor? orommel fogadta, a haboru azonban hamarosan a megprobaltatasok ujabb sorat hozta szamukra (Don-kanyari katasztrofa, holokauszt). A magyarok egy kis ? mintegy 67 ezres lelekszamu ? kozossege ugyanakkor a fasizalodo
Szlovak Koztarsasagban
elte at a masodik vilaghaboru eveit. Egyetlen politikai reprezentansa a
Magyar Part
volt, amelynek elnoke,
Esterhazy Janos
a magyar kisebbseg mindenki altal elismert vezet?jeve valt.
A II. vilaghaboru utan a eszaki Karpat-medence nagyobb resze ismet Csehszlovakia resze lett, Karpatalja teruletet viszont a Szovjetuniohoz csatoltak (lasd lejjebb!) A szlovakiai magyarok ismet kisebbsegi sorba kenyszerultek. A magyar lakossagot kollektiv haborus b?nosoknek nyilvanitottak, megvontak t?luk az allampolgarsagot es az ezzel jaro jogokat, elkoboztak foldtulajdonukat, bezartak a magyar iskolakat, felszamoltak a magyar sajtot es a magyar kulturalis intezmenyeket, a magyar kozvagyont pedig elkoboztak. A magyarok ellen tomeges nepbirosagi pereket inditottak. Az 1947?49 kozott vegrehajtott
csehszlovak?magyar lakossagcsere
-szerz?des ertelmeben Magyarorszagrol Szlovakiaba tobbe-kevesbe onkent attelepult 60 257 szlovak szemely, 76 616 magyart pedig er?szakkal telepitettek at Szlovakiabol Magyarorszagra. 1946?47 telen ezenkivul mintegy 44 ezer magyar szemelyt, ferfiakat, n?ket, gyerekeket es oregeket
Csehorszagba
deportaltak, ahol mez?gazdasagi kenyszermunkat vegeztettek veluk, otthon maradt vagyonukat pedig szlovak jelentkez?k szamara utaltak ki. Ezzel egyid?ben zajlott az ugynevezett
reszlovakizacio
is. Ennek kereteben 326 679 magyar szemely szlovaknak nyilvanitotta magat, hogy visszakaphassa allampolgarsagat es elkobzott tulajdonat. Az 1950-es nepszamlalas idejen csupan 350 ezren vallottak magukat magyarnak Szlovakiaban.
Az
1989
.
november 17-en
Csehszlovakiaban kirobbant
barsonyos forradalom
uj korszakot nyitott a szlovakiai magyarok torteneteben is. 1990-t?l fokozatosan kiszelesedtek a magyarok nemzetisegi jogai, es megkezd?dott a kisebbsegi intezmenyrendszer kiepulese.
1993
.
januar 1-jet?l
Szlovakia fuggetlen allamma valt, amelynek kormanya ismet a magyarok jogait korlatozo politikat folytatott. Ez az 1998-as valasztasok eredmenyekeppen valtozott meg, amelyt?l kezd?d?en a
Magyar Koalicio Partja
ket valasztasi id?szakon keresztul is kormanytenyez?ve tudott valni. Az 1998-tol 2006-ig tarto id?szak a magyar intezmenyrendszer fokozatos kiepulesenek es a kisebbsegi jogok lassu b?vulesenek az id?szaka. A
Szlovak Koztarsasag
Magyarorszaggal egy id?ben 2004. majus 1-jet?l az
Europai Unio
teljes jogu tagjava valt, s ez uj tavlatokat nyitott a szlovakiai magyarok el?tt is.
2009
-ben a szlovak parlament elfogadta a nyelvtorvenyt, amely a Felvideken lako magyarokra igen nagy hatranyt jelent.
Karpataljai magyarok
[
szerkesztes
]
Karpatalja
geopolitikai ertelemben veve a
Felvidek
folytatasa
(Eszakkelet-Felvidek)
. A terulet megnevezese
(Karpatalja)
az
I. vilaghaboru
vegen alakult ki. Az elszakitott teruletek kozul Karpatalja a kovetkez? allamok kotelekebe tartozott:
Karpataljan a magyarok szama a
20. szazadban
nem emelkedett olyan dinamikusan, mint a teruleten el? tobbi nemzetiseg eseteben. Az
1910
-ben az utolso objektiv nepszamlalas idejen 185 000 magyart irtak ossze Karpatalja teruleten. A trianon utani id?kben tartott nepszamlalasok soran a helyi magyarok szamat kulonboz? modszerek es eszkozok segitsegevel megmasitottak. A teruleten vegzett utolso
2001
-es ukran nepszamlalas soran 151 533 magyart irtak ossze.
Vajdasagi magyarok
[
szerkesztes
]
A
delvideki verengzesek
50. evfordulojan (1994) allitott emlekm? a
szabadkai
tomegsirnal
A tagabb ertelemben vett
delvideki magyarok
- vagyis a mai
Szerbiaban
(
Vajdasag
),
Eszak-Horvatorszagban
(els?sorban a
Dravakozben
) es
Eszakkelet-Szloveniaban
(
Muravidek
) el? magyarok - a trianoni bekeszerz?des kovetkezteben a
Jugoszlav Kiralysag
allampolgarai lettek. A Kiralysag a magyar kozepiskolakat megszuntette. Egyedul Belgradban engedelyeztek egy ugynevezett magyar tanitokepz?t, amelyben a leend? magyar tanitok csak a magyar nyelvet es a hittant tanulhattak anyanyelvukon. A magyarlakta telepuleseken hat elemit engedelyeztek magyar nyelven, de a "nevelemzest" alkalmaztak, ami azt jelentette, hogy a szlav hangzasu neveket visel?k ? annak ellenere, hogy ?k magukat magyarnak vallottak ? szerb iskolaba kellett, hogy jarjanak. Igy akartak az
asszimilaciot
el?segiteni.
1941
tavaszan
Bacskat
visszacsatoltak Magyarorszaghoz,
Banat
pedig nemet fennhatosag ala kerult. A Bacskaba bevonulo magyar hadsereget a magyarok felszabaditokent udvozoltek. Ezert es a magyar katonak vilaghaborus b?ntetteiert (lasd:
Ujvideki verengzes
) sulyos arat fizettek.
1944
?szen a
titoi
hatalom ket honapig katonai kozigazgatast vezetett be, es a jugoszlav partizanhadsereg a delvideki magyarok ellen szervezett
nepirtast
hajtott vegre. A
delvideki verengzesek
alatt 35-45 ezer artatlan magyart helyben vegeztek ki vagy
koncentracios taborban
gyilkoltak meg. Az eletben maradottak egy reszet orokre szam?ztek otthonukbol, a hazaikba szerb es
montenegroi
csaladokat telepitettek. A titoi hatalom tervszer? nepirtasa ellen a nyugati nagyhatalmak semmit sem tettek, es azota sem tortent soha igazsagtetel.
Kes?bb Tito igyekezett elfeledtetni a partizanok altal elkovetett 1944-45-os meszarlasokat. Vajdasagban hivatalossa tette a magyar nyelvet, az utcai feliratoktol kezdve a hivatalos dokumentumokig mindent magyarul is kiirtak. A magyarlakta teruleteken anyanyelv? ujsagokat adtak ki, az altalanos es kozepiskolaiban a magyar lett az oktatas nyelve.
A hadseregben nemzetisegre valo tekintet nelkul barki lehetett tiszt, ezert meg magyarok is voltak kozottuk.
1990
-ben, a
milosevicsi
soviniszta
rendszer hatalomra jutasaval megkezd?dott a delvideki magyarok ujabb tragikus kalvariaja. Amikor kitort a
delszlav haboru
, az akkori erdekszervezetuk, a
Vajdasagi Magyarok Demokratikus Kozossege
kijelentette, hogy "ez nem a mi haborunk, es mi, magyarok nem akarunk reszt venni a delszlav viszalyban". Ennek ellenere a magyar fiatalokat es katonakoteleseket a hadseregbe soroztak es a frontra vezenyeltek ?ket, meghozza lakossagi szamaranyukhoz kepest nagyobb szamban, legtobbszor fegyver nelkul, ?golyofogonak”. Tobb mint 50 magyar vesztette eletet ebben a haboruban.
Az
1990-es evek
ota folyamatos volt a magyarok politikai megfelemlitese. A
Szerbia
kormanyat iranyito demokratikus koalicio megtagadja mind a teruleti, mind a gazdasagi vagy etnikai autonomiat a Vajdasagtol. A magyarellenes tetteir?l es kijelenteseir?l a szerb politika partok kozul leginkabb a
Szerb Radikalis Part
ismert.A Vajdasagban tovabbra is hivatalos maradt a magyar nyelv, az utobbi id?ben egyre tobb magyar nyelv? kozepiskolai intezmeny is nyilt.
A delszlav haboru ota is id?nkent el?fordul magyarokkal szembeni tettlegesseg, de azota fokozatosan javult a helyzet. Letrehoztak a vajdasagi magyarok orszagos kisebbsegi onkormanyzatat, az un. Magyar Nemzeti Tanacs oktatasi, m?vel?desi, tajekoztatasi es nyelvhasznalati kerdesekben orszagos szint? donteseket hozhat. Azokon a telepuleseken, ahol egy kisebbseg legalabb 20 szazalekban jelen van, ott az adott kisebbseg nyelve is hivatalos nyelvnek szamit, igy pl. Szabadkan, Magyarkanizsan, Zentan es Topolyan magyarul is lehet a polgarmesterhez, a rend?rseghez fordulni. A
Vajdasagi Radio
kettes csatornaja napi 24 oraban magyar nyelv? m?sort sugaroz, es van napi hir es magazinm?sor a televizioban is. Helyi magyar nyelv? m?sorgyartas is folyik az ujvideki Mozaik es a szabadkai
Pannon TV
kereteben.
Horvatorszagi magyarok
[
szerkesztes
]
Mig a mai
Horvatorszag
teruleten
1910
-ben meg 208 telepulesen elt szaznal tobb magyar, es a magyarok letszama osszesen 70 ezer volt,
1921
-re a szaz f?nel nagyobb magyar lakossaggal rendelkez? telepulesek szama 108-ra csokkent, osszesen 52 ezer magyarral. A magyar nepesseg fogyasa ekkor meg teruletileg viszonylag egyenletes volt, talan kevesbe er?teljes a
Szeremsegben
. A tovabbiakban a fogyas mar kisebb utem?, de teruletileg elter? mertek? volt. A ket vilaghaboru kozott a horvatorszagi magyaroknak nem maradt egyetlen magyar tannyelv? elemi iskolai tagozata sem.
A szerb hadsereg a
delszlav haboru
idejen megszallta Eszakkelet-Horvatorszag teruletet, ahol letrehoztak a
Szerb Krajina
nev? allamot. A szerb katonai egysegek tobb telepulesen meggyilkoltak a horvatok mellett magyar polgarokat is. Magyarorszag segitseget nyujtott
Horvatorszagnak
a haboruban, amikor megnyitotta hatarait, ahol a horvat menekul?k is tavozhattak, masok pedig fegyvert szallithattak a horvat hadseregnek. Az
Ante Gotovina
altal vezetett horvat ellentamadas eredmenyekeppen eltoroltek Szerb Krajinat es el?ztek a szerbek nagy reszet Horvatorszag ezen regiojabol.
Szloveniai magyarok
[
szerkesztes
]
A Muravidek elhelyezkedese Szloveniaban
A
szloveniai magyarok
vagy
muravideki magyarok
az egyiket alkotjak azon
kenyszerkisebbsegeknek
, amelyek a
trianoni bekeszerz?des
kovetkezteben alakultak ki. Sorsuk azota
Jugoszlavia
, illetve
1991
ota
Szlovenia
allamhoz koti ?ket, rokoni kapcsolataik, kulturalis-nyelvi kot?desuk es etnikai identitasuk azonban tovabbra is er?s szalakkal f?zi ?ket
Magyarorszaghoz
.
Zomukben
Muravidek
(Prekmurje)
tortenelmi regioban elnek. Kozigazgatasilag ez jelenleg a kisse nagyobb
Pomurska
szloveniai regio resze. A muravideki magyarok ket csoportra oszthatoak, az egyik az
?rsegi
(az ?rseg szloveniai reszet a magyarok altal is hasznalt helyi elnevezessel Goricskonak -
Gori?ko
- is nevezik), a masik a
Lendva
-videki magyar tomb. Az el?bbiek az
els? vilaghaboru
el?tt
Vas varmegyehez
, az utobbiak
Zala varmegyehez
tartoztak.
Ausztriai magyarok
[
szerkesztes
]
Az 1955-os osztrak allamszerz?des a magyar kisebbseg jogairol meg nem rendelkezett, csupan az altalanos emberi jogokat reszletezte. Az 1960-as evekben Del-Tirol fuggetlensegenek kerdese azonban nagy hatassal volt az osztrak kisebbsegpolitikara. 1976-os torveny mar szabalyozta a kisebbsegek helyzetet, koztuk a magyaroket is, de csak altalanossagban fogalmaztak meg, vagyis konkretumokat nem tartalmazott.
[2]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]