A fotografia tortenete a 19. szazad elejere nyulik vissza. A tarsadalom minden szintjen tomeges igeny jelentkezett a valosagot legteljesebben megkozelit? abrazolas rogzitesere. Mar nem tartottak els?rend?nek a kepek mitologiai es vallasos mondanivalojat. Fontosabbnak t?nt az abrazolas hogyanja. A feltorekv? polgarsag realis eletszemlelete a valosagh? abrazolast kivanta meg. Ezt az igenyt a feny felhasznalasaval keszul? fenykepek teljes mertekben kielegitettek. Uj format jelentett az ujra felfedezett valosag megmutatasaban a korabban megszokott kepz?m?veszeti ( festmeny , szobor ) alkotasokhoz kepest. Az uj forma egyidej?leg uj technologiat is eletre hivott. A hagyomanyos festeszetet, szobraszkodast felvaltotta a viszonylag rovid id? alatt elsajatithato optikai-vegyeszeti eljaras, a fenykepeszet. Az uj technologia ketlepcs?s volt, keprogzitesb?l es kepel?hivasbol allt.

A keprogzites tortenete [ szerkesztes ]

A fenykepezes technikai felteteleit, vagyis a feny optikai es kemiai hatasat mar korabban ismertek. A fenykepez?gep ?se, a camera obscura kepalkotasat mar az arabok is feljegyeztek i. sz. 900 korul. Hasznalata a 17. szazad ota szeles korben elterjedt a m?veszek kozott. Az ezustsok fenyerzekenyseget pedig a 18. szazad elejen fedezte fel Johann Heinrich Schulze nemet vegyesz.

Mindehhez dont?en hozzajarult a valosagh? m?veszetabrazolas f? tarsadalmi bazisanak, a polgarsagnak a szemlelete . A 19. szazad legf?bb iranyzata a Biedermeier , a gepek, a technika iranti tisztelet, modernseg, illetve az ezek altal a valosagh? abrazolasra valo torekves mintegy szuksegszer?ve tette a fotografia feltalalasat. Az igeny megjelenesevel egyidej?leg, egymastol fuggetlenul tobb kutato is megoldotta a camera obscura altal rajzolt kep rogzitesenek technikai problemajat.

Az els? fenykepez?gepek egyszer? fadobozok voltak, amelyeknek egyetlen uvegdarabbol csiszolt lencsei oly keves fenyt eresztettek a fenyerzekeny lemezre, hogy a megvilagitasi (expozicios) id? tobb percig tartott. Emiatt a lefenykepezend? szemelyeket kulonfele nyak- es testmerevit?kkel lattak el, ezek a satuszer? szerkezetek biztositottak, hogy a kliens ne mozduljon el a fenykepezes ideje alatt. ^[1]

Joseph Nicephore Niepce es Louis Daguerre talalmanyat Daguerre partfogoja, Arago , a nagy tekintely? fizikus es csillagasz 1839 . januar 7-en jelentette be a Francia Akademian. Miutan a francia allam a talalmanyt eletjaradek fejeben megvaltotta, a vilagnak ajandekozta, hogy barki szabadon foglalkozhasson a fenykepezessel. Ugyanez ev augusztus 19-en a Tudomanyos es Kepz?m?veszeti Akademia egyuttes ulesen hihetetlen nemzetkozi erdekl?des kozepette, a vegyi eljarast reszletezve ismertette a dagerrotipia kesziteset. Ezt a napot, 1839 . augusztus 19-et, tekinthetjuk a fenykepeszet megszuletesenek. Hatalmas sikeret jol peldazza, hogy alig egy evvel a bemutato utan, 1840 -ben ^[2] , mar tobb mint 20 nyelven jelent meg leiras rola, tobbek kozott magyarul is. A sors fintora, hogy William Henry Fox Talbot 1839 . januar 25-en a londoni Royal Societynek bemutatott negativ-pozitiv eljarasa, a talbotipia ^[3] megel?zte a francia bejelentest, azonban olyan szabadalmi megkotesek voltak rajta, melyek nem kelhettek versenyre a ?vilagnak ajandekozott”, vagyis kozkincs dagerrotipiatol. A sors masik fintora, hogy Daguerre a magarol elnevezett dagerrotipiahoz nem sokat tett hozza, azt gyakorlatilag Nicephore Niepce dolgozta ki, azonban Niepce korai halala es a vele kotott szerz?desen Daguerre nevet irtak az els? helyre, az elkeszult keprogzitesi eljaras is Daguerre nevet kapta. 1840 ? William Fox Talbot kifejleszti a pozitiv/ negativ eljarast , melyet fotogenetikus rajzoknak, kes?bb kalotipianak nevez illetve pert indit Daguerre ellen a fotografia mint szabadalom tulajdonjogat illet?en, 5 evvel korabbi eredmenyeire hivatkozva, de elveszti.

Keprogzites fejl?dese [ szerkesztes ]

A kovetkez? evtizedekben a keprogzitesi eljarasok fejl?dese, a zarid? rovidulese, a folyamatosan fejl?d? technika vivmanyainak felhasznalasa a fenykepez?gepekben, illetve maga a fenykepez?gep (a vaz) es az objektivek fejl?dese gyakran kihatott az uralkodo fenykepeszeti iranyzatokra, stilusokra . A celluloid film 1887 -es, majd az els?, kifejezetten amat?r- es hobbifotosok szamara kifejlesztett gep 1888 -as kifejlesztesevel es piacra dobasaval, illetve az el?hivolaborok megnyitasaval George Eastman es Henry Strong cege, az Eastman Kodak Company tobb, mint egy evszazadra bebetonozta magat a vezet? fotografiai cegek koze, mely iparnak a XIX-XX. szazad fordulojan, illetve a XX. szazad els? evtizedeiben gyakorlatilag egyeduralkodoja volt. A Kodak altal bevezetett ujitasok es uzleti modell a fotografiat a tehet?sebbek szorakozasabol, illetve ?kulonleges statuszabol” koznapiva es szinte barki szamara elerhet?ve tette. A Kodak 1930 -ban bekerult a Dow Jones Ipari Atlagba , ahonnet csak 2004 -ben kerult ki. Egyuttal az addig roppant valtozatos kepmeretek kezdeti sztenderdizalasa is a Kodakon keresztul tortent; fenykepez?gepei es filmjei annyira elterjedtek voltak, hogy mas film- es fenykepez?gep-gyartok is az ? mereteikre gyartottak eszkozeik, filmjeik tobbseget. Ezzel parhuzamban mas cegek is probalkoztak sajat sztenderdek felallitasaval, tobb-kevesebb sikerrel, mint peldaul a Leica , mely 1925 -ben hozta forgalomba a 35 mm-es filmet , ami mind a mai napig az ?alapfilm”, azaz a legelterjedtebb filmmeret mind fenykepezesben, mind filmezesben.

Els? szines kep [ szerkesztes ]

Az els? szines kepet az angol fizikus James Clerk Maxwell keszitette 1861 -ben. ^[4] A szines kepek az 1910-es evekig ritkasagszamba mentek. Ezek tobbsege eredetileg fekete-feher kep volt, melyet kezzel szineztek, utolag. Az els? szines-filmet mar 1907 -ben forgalomba hozta a Kodak, mely az autokrom eljarasra epult. A szineket valosagh?en visszaado filmre, a szines fotografia valodi megszuletesere 1935 -ig varni kellett, mikor a Kodak bevezette a piacra az el?z? evben kikiserletezett Kodachrome nev? filmjet. Termeszetesen nem a Kodak volt az egyetlen gyarto, de Europaban ketsegkivul igen elterjedt. A fenykepeszet tortenete bizonyos mertekig osszefonodik a Kodak fejleszteseivel, kiserleteivel.

1876 ? Ferdinand Hurter es Vero Charles Driffield elkezdte vizsgalni a fenykepek erzekenysegi jellemz?it, ebb?l teljesen uj tudomanyag szuletett, a szenzitometria , amely a fenyerzekeny anyagok tulajdonsagait kutatja.

A kamera fejl?dese [ szerkesztes ]

1937 -ben Dr. Edwin Land tobb evnyi kutatomunka utan megalapitotta Polaroid Corporation nev? ceget, hogy olyan kamerat fejlesszen ki, amely azonnal, ott helyben el? is hivja a kepet. Eztan meg tiz evnyi fejleszt? munka kovetkezett, miel?tt 1947 . februar 21 -en bemutathatta 18×24 cm-es kamerajat es a polaroid eljarast az Optical Society of America-nak. A kereskedelmi forgalomba kerulest kovet?en jelent?s sikereket ert el, noha a polaroidfilm 9-10-szer is dragabb volt a normal filmnel, es kizarolag a Polaroid altal gyartott kamerakba volt jo. Az els? Polaroid diapozitiv 1957 -ben, mig az els? szines Polaroid kep csupan 1963 -ban keszulhetett el.

1959 -ben a Nikon Corporation forgalomba hozta a Nikon F nev? kamerajat, amivel bevezette az F bajonettet , mint sztenderd kapcsolodasi modot a fenykepez?gep (a vaz) es a kulonboz? optikak kozott, igy egy adott objektivet kulonboz? Nikon gepeken is hasznalni lehetett. Az otlet olyan sikeresnek bizonyult, hogy rovid id? alatt az osszes fenykepez?gep- es objektivgyarto vallalat F bajonettel kapcsolta ossze gepet es objektivjeit, nem mellesleg megteremtve ezzel a markak otvozesenek ujabb lehet?seget (pl. Leica gepen Nikon objektiv, benne Agfacolor film). A Nikon F kepkeres? megoldasa szinten hamar sztenderdde valik.

Automata es digitalis fenykepez?gep [ szerkesztes ]

Szinten 1959 -ben kerult forgalomba az els? teljesen automata fenykepez?gep, az Agfa Optima . 1964 -ben a Pentax kifejlesztette a TTL (through-the-lens, azaz az optikan keresztul ) kepkeres?-rendszert, amivel a ma megszokott modon a keres?be nezve kozvetlenul az objektiv altal rajzolt kep valt lathatova.

A videotelefonok kifejlesztesen faradozo AT&T Bell Laboratories a kutatasok szamos ?mellektermekenek” egyikekent 1973 -ban el?allitotta a vilag els? digitalis fenykepez?gepet , melyet az altaluk kifejlesztett CCD -vel felszerelve a ceg egyik partnere, a Fairchild Semiconductor hozott forgalomba meg abban az evben. A szamitogepek rohamos fejl?desevel egyutt jart a digitalis fenykepez?gepek gyors fejl?dese is, 1986 -ra a Kodak digitalis gepe mar egy megapixeles kepek keszitesere is alkalmas volt, azonban ezek akkoriban korulmenyes el?hivasa es magas ara miatt egeszen az 1990-es evek vegeig, 2000-es evek elejeig gyakorlatilag alig voltak piaci forgalomban. Az els? fenykepez?gep, mely szamitogepes fajl formatumban keszitett kepet a Fuji DS-1P volt, 1988 -ban, 16 megabajtos memoriakartyaval, amit egy kulon elem m?kodtetett. Az els?, kereskedelmi forgalomban kaphato digitalis kamera a Dycam Model 1 (avagy Logitech Fotoman ) volt. A CCD kepszenzorral ellatott gep digitalisan tarolta a kepeket es kozvetlenul csatlakoztathato volt egy szamitogephez letoltes celjabol. 1991 -ben a Kodak piacra dobta a Kodak DCS 100 -ast, a vilag els? digitalis tukorreflexes fenykepez?gepet, mely mar az 1988 -ban bevezetett JPEG sztenderdben keszitette a felveteleket. A technika rohamos fejl?desevel mar csak id? kerdese volt, hogy mikor fogjak a digitalis gepek min?segben es elerhet?segben (arban) beerni a ?hagyomanyos” masinakat.

Flash kartya megjelenese [ szerkesztes ]

1995 -ben a Casio QV-10 -es gepe volt el?szor felszerelve LCD kijelz?vel, az els? CompactFlash kartyat pedig az 1996 -ban megjelent Kodak DC-25 -ben lehetett hasznalni.

Szinten 1995 -ben jelent meg a fenykepez?gep es a videokamera els? kereskedelmi forgalomban is elerhet? digitalis otvozete, a rovid videok keszitesere is alkalmas Ricoh RDC-1 . Ezen gepek akkoriban gyakran horribilis ara (a Kodak DCS 100 peldaul 13 000 dollarba kerult 1991-ben) azonban elriasztott szinte minden erdekl?d?t. A ?digitalis attores” a Nikon D1 1999 -es megjelenesevel kezd?dott, melynek hatezer dollar alatti ara es 2,74 megapixeles felbontasa mar erdemesse tette megvetelre a gazdagabb m?kedvel?k es profi fenykepeszek szamara. A digitalis kamerak ?totalis attorese” 2003 -ban jott el, mikor a Canon forgalomba hozta a Canon EOS 300D -t , a ?digitalis lazadot”. Ezer dollar alatti ara es hat megapixel feletti felbontasa a szamitogepek elterjedesevel egyutt gyorsan nepszer?ve tette a digitalis fenykepez?gepeket, amik csakhamar kiszoritottak a ?hagyomanyos” masinakat a piacrol, maga utan vonva a fotolaborok es el?hivo-uzletek gyors utem? visszaszorulasat, felszamolasat.

A jelen [ szerkesztes ]

Napjainkban a fenykepeszet, mint onallo szakma, tulajdonkeppen mar alig-alig letezik. Ennek oka, a modern digitalis rendszer? eszkozok (fenykepez?gepek, filmfelvev?k, fenykepezesre alkalmas mobiltelefonok) XX. szazad vegi hihetetlen mertek? es gyorsasagu elterjedese a foldteken. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fenykepezes tudomanya (beallitas, kulonleges viszonyok kozotti munka stb.) abszolut szuksegtelenne valt volna. Mindenesetre csak profi cegek igenylik ilyen szakember munkajat a mostani id?kben. ^{[ forras? ]}

A modern media oktatas resze lett a fotografia, mint m?veszet. Kulonboz? fels?foku oktatasi intezmenyek, egyesuletek, alapitvanyok meglehet?s rendszeresseggel hirdetnek fotopalyazatokat, ^[5] amelyek eredmenyekent meglep?en jo munkak is szuletnek.

Rendkivul fontos, hogy az utokor megismerje ezt az onallo m?veszeti agat, amely ket evszazadon keresztul kenyeret adott sok-sok embernek a fenykepeszet szakmaja altal. A megismeres egyik lehet?sege muzeumok letesitese, tamogatasa, gy?jtemenyek kiegeszitese, rogzites az interneten minel tagabb korben, konferenciak rendezese, mint pl. a Magyar Nemzeti Muzeumban is tortent 2011-ben. ^[6]

A feltalalok es eljarasok [ szerkesztes ]

Joseph Nicephore Niepce [ szerkesztes ]

A diadalmaskodo uj szemlelet ? a megerett technikai lehet?segek birtokaban ? hivta eletre 1839 -ben a fenykepi rogzitest mint az akkori legalkalmasabb eszkozt a valosag kepi tukrozesere. Nehany ?t megel?z? kutato ? mint az angol Thomas Wedgwood es a cornwalli Humphry Davy ? hiabavalo kiserletezese utan a francia Nicephore Niepce -nek (1765?1833) sikerult 1826 -ban (mas forrasok szerint 1827-ben) els?kent a camera obscuraban kirajzolodott kepet fenyerzekeny anyagon, a feny hatasara megkemenyed? un. judeai aszfalton rogzitenie ( Kilatas a dolgozoszobabol ) . Mivel azonban az ?, s mas (Alphonse Louis Poitevin, illetve Joseph Albert bajor udvari fenykepesz) altal is heliografianak (fenynyomatnak) ^[7] nevezett eljarasa igen durva, rossz felbontokepessegevel es igen alacsony erzekenysegevel nem felelhetett meg a kozonseg elvarasainak, felfedez?je meg nem lephetett vele a nyilvanossag ele. A Niepce ablakabol az udvarat es a szomszed hazat abrazolo felvetel, mely a vilag els? fennmaradt fenykepe, feltehet?leg nyolc ora hosszat tarto megvilagitast igenyelt. ?t es Daguerre -t kozos ismer?suk, a parizsi optikus Charles Chevalier mutatta be egymasnak 1826 -ban.

Louis Daguerre [ szerkesztes ]

Niepce kutatasait tarsakent folytato parizsi diszletfest?, Louis Jacques Mande Daguerre (1787?1857) probalkozasait viszont 1837 -ben szerencse kiserte: a jodg?zzel kezelt, ezustozott rezlemezen a keletkez? ezust-jodidbol latens kep alakult ki, melyet Daguerre melegitett higanyg?zok segitsegevel tett lathatova. Az ezust-jodid es a higany egymasra hatasakent a vilagos tonusokat, a fenyeket ado ezustamalgam jott letre, az arnyekokat pedig az ezustalap sotetebb tonusai adtak. Eljarasaval hihetetlenul finom reszleteket mutato, kozvetlen pozitiv kep alakult ki egyetlen peldanyban. A megvilagitatlan ezust-jodidot Daguerre a tovabbi kemiai reakcio kikuszobolesere konyhasoval tavolitotta el.

(erdekesseg: A munka oroszlanreszet Niepce vegezte el, Daguerre csak tokeletesitette az eljarast, de mivel Niepce 1833 -ban meghalt, Daguerre annak fiaval uj tarsulasi szerz?dest kotott, melyben az eljarast mar magarol nevezte el, es az otlet tulajdoni hanyadat a maga javara irta 60-40 aranyban, igy a francia kormany altal fizetett eletjaradek is 6 000-4 000 frankban oszlott meg kozottuk.)

Mas feltalalok [ szerkesztes ]

Daguerre felfedezesenek hirere Europa -szerte tobben is jelentkeztek, hogy ?k is sikeresen oldottak meg a camera obscura kepenek rogziteset.

William Fox Talbot [ szerkesztes ]

A fotografia tovabbfejl?dese, a mai, a sokszorosithatosagot biztosito negativ-pozitiv eljaras megalapozasa szempontjabol az angol William Fox Talbot 1839 . januar 31-en a londoni Royal Societynek bemutatott negativ-pozitiv eljarasa, a talbotipia volt dont? jelent?seg?. Ezzel bizonyitottan ? volt az els? aki feltalalta a fotografiat, mint keprogzitesi eljarast, de tobb okbol sem lett olyan nepszer? es ismert, mint Daguerre es a dagerrotipia :

• nagyon szigoru felhasznalasi megkotesek (szinte a vegletekig leszabalyozva)
• az altala hasznalt anyagok kevesbe fenyerzekenyek, igy hosszabb exponalast igenyeltek
• a papir tokeletlensegei nagyban rontottak a kep min?seget, elvezhet?seget
• az eljaras ketszer ismetl?dott (negativ el?hivasa, majd abbol pozitiv kep keszitese)
• a kepek id?vel fokozatosan elhalvanyodtak

a tomeny sooldatos fixalas nem adott 100%-os biztonsagot, de 1840-t?l Hershel javaslatara a natrium-tioszulfat (a mai napig is a legjobb megoldas) mar tokeletes volt.

Ket ev mulva 1841 . januar 31-en szinten kuldott egy kepet a Royal Societynek , melyben az 1840 ?szen kidolgozott uj eljarasat a kalotipiat illetve az ily modon keszithet? kepek min?seget demonstralja.

A kalotipia fontossaga abban allt, hogy drasztikusan lecsokkentette az exponalasi id?t tobb orarol 3-10 percre, ragyogo napsutes eseten akar egy percre is.

Hig konyhasoval es ezust-nitrattal atitatva a papirt, fenyerzekeny ezust-kloridot nyert, melyet tomeny natrium-kloriddal vagy kalium-jodiddal rogzitett. A kismeret?, halvany kepek el?idezeset, a galluszsavval torten? el?hivast azonban csak egy evvel kes?bb oldotta meg. A vilagon els?kent eredeti fenykepekkel illusztralt koteteket adott ki: A termeszet ironja (The Pencil of Nature) es Skociai napfenykepek (Sun Pictures of Scotland) cimmel. ^[8]

Hyppolite Bayard [ szerkesztes ]

A francia Hippolyte Bayard ( 1801 ? 1887 ) mar 1839 marciusaban ismertette modszeret: miutan az ezust-nitrattal atitatott papirt fenyen megfeketedve jodkaliummal kezelte, a camera obscuraban leexponalva kialakult kozvetlen pozitiv kepet kalium-bromiddal rogzitette. Rendkivul rovid id? alatt (1839?1840) fejleszti ki ujitasat a fotozasban: a direktpozitiv eljarast .

Bayard a fenykepezes nagy vesztese, mert bar harminc nagymeret? kepet 1840 juniusaban egy jotekonysagi vasar kereteben ki is allitotta, egyszer?, szellemes es olcso eljarasa tamogato hijan nem versenyezhetett a dagerrotipiaval . Magat is belekomponalta a kepekbe, mint el? bizonyitekot, hogy embereket is le lehet az eljarasaval fotozni. (Legismertebb kepe az Onarckep vizbefultan (1840), mely elkeseredesenek ironikus kifejezese.)

Hasonlo volt a sorsa Friedrich Gerber berni egyetemi tanar 1839 februarjaban publikalt, papirra kidolgozott talalmanyanak, Franz Kobell es Caril August Steinheil muncheni egyetemi tanarok 1839 nyaran a sajtoban meg magyarul is ismertetett vegyi eljarasanak, valamint a mikroszkopia tudosa, J. B. Reade papirkep-eljarasanak. Nem terjedt el John Herschel angol csillagasz kulonleges jelent?seg? talalmanya sem, bar ? egyheti kiserletezes eredmenyekent uveglemezre keszitett maig fennmaradt felvetelt. E kivalo tudosok megelegedtek a tudomanyos problema megoldasaval, s ? ellentetben Daguerre-rel es Talbot-val ? nem foglalkoztak tovabb annak gyakorlati anyagi kiaknazasaval.

Erdekessegek a fotografia torteneteb?l roviden [ szerkesztes ]

Evszam	Esemeny	Kapcsolodo szemely vagy ceg	Jelent?sege
1826-27	a vilag els? ismert fenykepe: Kilatas a dolgozoszobabol	Nicephore Niepce	tobb mint 8 oras expozicios id?, min?sege miatt meg nem szabadalmaztathato
1835	kalotipia	William Fox Talbot	rovid expozicios id? elerese (nem valt kozismertte tulzott szabadalomvedelem miatt)
1839	dagerrotipia	Louis Daguerre es Niepce kozos talalmanya	uj vegyi eljaras szabadalma, amelyet III. Napoleon francia csaszar kozkinccse nyilvanitott
1851	nedves kollodiumos eljaras szabadalmaztatasa	Frederick Scott Archer es Gustave Le Gray
1861	els? szines foto	James Clerk Maxwell	kepmin?seg, otlet
1871	zselatinos emulzio szabadalmaztatas	Richard Maddox	megszuletett a modern fotografiai film
1876	el?szor vizsgaljak a fenykepek erzekenysegi jellemz?it	Ferdinand Hurter es Vero Charles Driffield	uj tudomanyag szuletik, szenzitometria
1877	vilag els? szines fenykepe	Louis Ducos du Hauron	javul az esztetikai kivitel
1878	gyors zarid?s fenykepez?gep	Eadweard Muybridge	mozgassor megorokitese, lasd a kinematografot
1887	els? forgalomba hozatal	Eastman Kodak Co.	celluloid alapu film
1888	Kodak forgalomba hozta n°1 box kamerajat, megnyitotta els? el?hivo laborjait	Kodak	specialis kemiai ismeretek nelkul is lehetett fotozni
1891	kinetoszkop szabadalmaztatasa	Thomas Edison	?kukucskalo mozi”, egyszemelyes filmnez?
1895	kinematograf szabadalmaztatasa	Auguste es Louis Lumiere	filmvetites, a mozi szuletese
1898	osszecsukhato kamera	Kodak	'Folding Pocket Kodak' reklamneven jelent meg
1900	Brownie fenykepez?gep	Kodak	a fotozas a kispenz? emberek szamara is elerhet?ve valt
1901	20 mm-es, azaz 120-as formatumu rollfilm (Brownie) piaci bevezetese	Kodak
1902	fototelegrafia (keptaviro) elmelet kidolgozasa	Arthur Korn [9]	kepek adatformaban vezeteken torten? tovabbitasa
1907	Autokrom film , lemez piaci bevezetese		az els?, amat?rok szamara is hasznalhato szines keprogzitesi eljaras
1912	27 mm-es, azaz 127-es formatumu rollfilm piaci bevezetese	Kodak, 'Vest Pocket Kodak' gep	nagyobb formatumu film kepnagysag
1914	autograf rendszer bemutatasa	Kodak	exponalasi id?ben irasos informacio rogzitese a fenykephez
1923	Xenon villano lampa szabadalmaztatasa, stroboszkop	Dr. Harold Edgerton	modern vaku, ejszakai felvetelek, rossz vilagitas mellett torten? keprogzites
1925	35 mm-es , azaz 135-os formatumu rollfilm piaci bevezetese	Leica	filmgyartasban is alapfilmme valt
1934	35mm-es, azaz 135-os formatumu kazettas (?napfenytoltes?”) kisfilm		a film gepbe torten? bef?zese vilagosban is lehet?ve valt betakaras, illetve sotet helyiseg nelkul
1935-36	forgalomba kerult a Kodachrome es az Agfacolor szines film	Kodak , Agfa	kispenz? emberek is keszithettek szines fotokat
1948	Hasselblad kamera feltalalasa, els? Polaroid kamera piaci bevezetese	Victor Hasselbad, illetve Edwin H. Land (Polaroid)
1957	tukorreflexes (SLR) kamera	Asahi Pentax
1959	az els? Nikon F kamera es az Optima automata fotogep	Nikon , illetve Agfa (Optima)	optika es fenykepez?gep kapcsolodasa F bajonettel (besz?r?d? feny kizarasa)
1963	Instamatic tipusu kamera piaci bevezetese	Kodak
1964	Pentax Spotmatic SLR kamera
1973	CCD chip (100 sor es 100 oszlop)	Fairchild Semiconductor(a Szilicium-volgy egyik els? cege)	nagy felbontasu kepek rogzitese
1986	1 megapixeles szenzoros fenykepez?gep	Kodak
1994	Az els? LCD -kijelz?s digitalis fenykepez?gep kereskedelmi forgalomban	CASIO	CASIO QV?10A 320×240 pixeles felbontassal es beepitett memoriaval (nincs cserelhet? tar) [10]
2003	LED kijelz?j? digitalis kamera	Kodak

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• ↑   a A muzeumrol Mit gy?jt? :
• ↑   b Menu alja :
• ↑   c Dr. Arthur Korn 1870-1945 :
• Fenykepeszet tortenete
• Az 1700-as evekben

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Vilem Flusser: A fotografia filozofiaja
• Roland Barthes: Vilagoskamra a Magyar Elektronikus Konyvtarban
• Mary Warner Marien: A fotografia nagykonyve ? A fenykepezes kulturtortenete (Typotex Kiado, 2011 ISBN 978 963 279 427 3 )
• 1958-ban a vilag legjobb fotografusai koze valasztottak ?ket
• Kolta Magdolna: Kepmutogatok 2. A latas kulturtortenete ; szerk. Kincses Karoly; b?v. kiad.; Magyar Fotografusok Haza, Budapest, 2008