A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A Karamazov testverek
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
legnagyobb es egyben legosszetettebb alkotasa,
Mihail Bahtyin
irodalomtudos altal
polifon
szerkesztes?nek nevezett regeny. A tobbszolamusag itt azt jelenti, hogy a csalad, a testverek jelleme es sorsa tobbfele valaszt is nyujt a legalapvet?bb erkolcsi kerdesekre, az ember fizikai, szellemi, ertelmi es erkolcsi arcat abrazolja a harom testverben. Szamos jelenet
?nem evilagi”
alakja egy masik regisztert nyit, a
transzcendenciat
.
A Karamazov testverek (1879-80) ? az iro utolso nagy regenye. El?szor 1879-80 soran folytatasokban jelent meg a Русский вестник
[2]
cim? folyoiratban. Dosztojevszkijt halala megakadalyozta abban, hogy a tervezett folytatasokat is megirja. Az el?kepek kozott szamba vehetjuk a (kozepkori eredet?) goethei-fausti motivumot, tovabba a nemet romantika (Kleist es Hoffmann) regenyeit, es ? termeszetesen az orosz epikabol ? Gogol es Puskin alkotasait).
A sokoldaluan megrajzolt tarsadalmi tablo el?tereben a harom fiver az apagyilkossag vadjaval szembesul. A legkisebb,
Aljosa
a reszvet figyelmevel mindegyik szolamot megerti, s?t elfogadja, hogy a hibak, b?nok az
ember
hez tartoznak, vagyis a keresztenyi megbocsatas eszkozevel meg a leggyalazatosabb b?nt is feloldhatja.
A szerz?
A nagy inkvizitor
cim? fejezetben szembesiti a
jezusi
igazsagot a tortenelmi valaszadasok lehet?segevel. Ennek ellenparja Ivan parbeszede az ordoggel, amely egyreszt a szerz? ketelyeit fogalmazza meg Ivan istentagadasaval kapcsolatban, masreszt teret ad a lelek hasadtsaganak bemutatasara.
(Az ordog. Ivan Fjodorovics lidercalma)
Nehany kiemelt jelenet
[
szerkesztes
]
- A nagy inkvizitor ? Ezt a jelenetet tulajdonkeppen evangeliumertelmezeskent is tudunk olvasni, es ugy is tekint ra szamos olvaso, mint onallo epizodra, ami visszautal az Ujszovetsegre. Termeszetesen csatlakozik Ivan vivodasahoz, aki a megkisertes es megvaltas valaszait keresi. Ez a fejezet kapcsolja a m?vet a korabbi Felkegyelm?hoz, ahol hetkoznapi es nem tortenelmi-tavolito keretek kozt jelenik meg egy krisztusi alak, Miskin herceg.
- Zoszima sztarec elete, tanitasai
- Az ordog. Ivan Fjodorovics lidercalma
- Az ugyesz beszede
- A ved? beszede
- Iljusecska temetese. Beszed a k?nel
- Ivan Karamazov
: a gondolkodo ember kudarcra itelt alakja, aki ? szembesulve a negyedik testver vegzetre itelt sorsaval ? meghasonlik onmagaval. A szerz? szamos olyan vonast kolcsonzott Ivan jellemenek megformalasakor, amelyet onmagarol mintazott. Lelkeben mind moralis, mind az ember altalanos kuldetesevel kapcsolatos ellentetek dulnak (Krisztus es az ordog csataja), es az eldonthetetlen konfliktusok az ?rulethez vezetnek.
- Dmitrij Karamazov
- Aljosa Karamazov
: Dosztojevszkij regenyenek a f?h?se abban az ertelemben, hogy az idealkepzes az ? alakjara epul, a szerz? Aljosa tovabbi tevekenyseget is tervezte, kifejezetten egy eszmeny megteremtesenek erdekeben. Valamelyest Dosztojevszkij igy a romantika hagyomanyat folytatja, es ebben Tolsztoj kuldetestudat-epitesehez hasonlit, amely az orosz realizmus egyik kulonleges eleme. Aljosa kuldetese a kovetkez? generacioval valo tor?des, az idealok megmentese.
- Fjodor Pavlovics Karamazov
- Grusenyka Szvetlova
- Pavel Szmergyakov: alakjanak ertelmezese a regeny egeszenek ertelmezeset hozza magaval. A gyilkossag problemaja, annak megitelese, a tett helye a szerkezetben kozeppontba helyezi ?t.
Egyreszt oneletrajzi elemek teszik roppant feszultte es szinte kitapinthatova a figurat es a hozza kapcsolt esemenyeket, igy olvashatunk hitelesen az epilepszia kiszolgaltatottsagarol, az apa iranti felelemr?l es lefojtott agressziorol, tovabba erthetjuk meg a befolyasolhatosagot es a gyilkos tettig valo eljutast, erezhetjuk at a torvenyen kivuliseg, a kirekesztettseg rendkivuli erzelmeit. Szmergyakov alakja a harom fiver (kivalt Aljosa) ellenpolusa, de Ivan szerepen keresztul azok hibainak felnagyitasa.
- Zoszima sztarec
- Katyerina Ivanovna
- Kolja Kraszotkin
- Iljusecska: Dosztojevszkij a megalazottsag es az egyutterzes erzelmeinek megjelenitesere alkotta Iljusecska alakjat. Ezzel eselyt ad Aljosanak, hogy pontositsa kuldetesenek celjat (egy eszmenyt nevez meg, erre is f?zte volna a regeny folytatasat), egyben er?teljes hangsulyt ad a realizmus egyik legfontosabb motivumanak, a kisemmizettek (a tarsadalmi hierarchia aldozatai) iranti reszvetnek.
- Harom orosz fiu tortenete
; Dosztojevszkij
A Karamazov testverek
c. regenyeb?l a serdultebb ifjusag szamara atdolg. Oreszt Miller, ford. Faludi Ivan; Vilagirodalom, Bp., 192?
- Karamazov testverek, 1-3.
; ford. Szabo Endre, bev. Foldi Mihaly; Revai, Bp., 1922
- Dostojevski:
A f?inkvizitor
; ford. Sima Elemer; Fischer, Wien, 1922 (
Klasszikus irasok
)
- A f?inkvizitor
; Simenyi, Bp., 1943
- A Karamazov-testverek. Regeny, 1-2.
; ford. Institoris Iren, bev. S?ter Istvan; Europa, Bp., 1959 (
A vilagirodalom klasszikusai
)
- A Karamazov testverek, 1-2.
; ford. Makai Imre; Magyar Helikon, Bp., 1971
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
