Az
Agence France-Presse
(kozismert roviditese:
AFP
,
magyarul
korulbelul: Franciaorszag Sajtougynoksege) francia nemzeti hirugynokseg. Bar ezen a neven 1944 ota m?kodik, jogel?dje, az 1835-ben alapitott
Agence Havas
reven, 189 eves multjaval a vilag legregebbi hirugynoksegekent tartjak szamon.
[2]
A hirugynokseg kormanyfuggetlen kereskedelmi vallalkozaskent m?kodik. Specialis m?kodesi rendjet egy 1957-es jogszabaly irta el?, mely szerint az igazgatotanacs legtobb tagjat a legnagyobb el?fizet?k delegaljak, harman a mindenkori kormanyt kepviselik, illetve a francia
kozszolgalati teve es radio
, valamint az AFP dolgozoi lehetnek tagjai a tanacsnak. Ebb?l adodoan a kormanyzat mindig jelen volt a vallalat iranyitasaban.
[3]
2010-ben a
francia szenatus
targyalni kivant egy torvenyjavaslatot, mely az 1957-es torveny megvaltoztatasat celozta. Ennek ertelmeben az igazgatotanacsnak kevesebb tagja lett volna, igy a kormanyzati kepvisel?k nagyobb sullyal vettek volna reszt a szervezet munkajaban. Ezt a valtoztatast tobb eves tarsadalmi es szakmai vita el?zte meg, ami nem volt mentes a harcos fellepest?l sem: 2011-ben az AFP dolgozoi sztrajkoltak is az allam sulyanak megnovelese elleni tiltakozaskent.
[4]
Vegul a torvenytervezetet akkor nem targyaltak, de 2015-ig tobbfele tervezet kerult el?, melyek els?sorban a finanszirozas megvaltoztatasat celoztak, ezzel egyutt a kormanyzati kepvisel?k szamanak megnovekedesevel jartak volna. Jelenleg a hirugynokseg szolgaltatasait igenybevev? sajtovallalkozasok, az AFP sajat dolgozoi es az allam kepvisel?i mellett fuggetlen ertelmisegi tagjai is vannak az igazgatotanacsnak.
[5]
- AFP GmbH - Az AFP nemet nyelv? hireit szolgaltato,
Berlinben
m?kod? leanyvallalata.
- Sport-Informations-Dienst
(wd)
(SID) - 1945-ben Nemetorszagban alakult sportinformacios hirugynokseg, melyet az AFP 1997-ben megvasarolt. A SID Nemetorszag legnagyobb sporthirugynoksege
kolni
szekhellyel.
[6]
- AFP-Services - az AFP infrastrukturajat ertekesit? szervezet. Az AFP tavkozlesi es szemelyi hatterenek berleset szervez? vallalkozas, melyen keresztul videokonferencian tul konferenciatermen at a kozvetlen tavkozlesi kapcsolatig, operat?rt?l kezdve hangmernokon at a producerig szaktudas es informacios csatorna berelhet? a hirugynoksegt?l.
Az AFP-TV munkatarsai Buenos Airesben 2018-ban
1972-ben tertek at a m?holdas hirtovabbitasra:
Tokioval
akkor mar m?kodott ilyen kapcsolat, ekkor terjesztettek ki a
Tavol-Kelet
egeszere es
Del-Amerikara
is.
[7]
Ugyanebben az id?ben Franciaorszagban 17, a vilagban tovabbi 94 irodaja volt, osszesen 2300 tudositoval. Francia, angol, nemet es spanyol nyelven szolgaltatott hireket.
[2]
2020-ban 201 irodaja m?kodott 151 orszagban, melyekben 1700 ujsagirot foglalkoztatott, a hirszolgaltatas nyelve pedig kiegeszult portugallal es arabbal, melyekkel felezernel tobb ugyfelet szolgalt ki hirekkel es fotokkal.
[8]
Az AFP - bar statutuma szerint kormanyfuggetlen - legnagyobb megrendel?i jellemz?en allami finanszirozasu, vagy egyenesen kormanyzati szervek, igy beveteleinek jelent?s aranyat (1994-ben 45 szazalekat) ha attetelesen is, de az allamtol kapja. Emiatt a hirugynokseg tenyleges fuggetlenseget mar tobbszor megkerd?jeleztek.
[9]
Az AFP el?djenek tekintett
Agence Havas
a
masodik vilaghaboru
el?tt valt kette hirugynoksegi es reklamvallalkozasra. A hirugynokseget allami tulajdonba vettek, de ezzel parhuzamosan a nemet megszallas el?l Londonba menekult ujsagirok is letrehoztak egy nemzeti hirugynokseget, az Agence Francaise Independante-et (AFI). 1944. augusztus 20-an az AFI es a Havas hirugynokseg Agence France-Presse neven egyesult. Ugyanabban az evben alakult meg a hirugynokseg fotoszolgaltatasa. 1957 januar 10-en fogadtak el az AFP torvenybe iktatott alapokmanyat, ami garantalta a penzugyi es szakmai fuggetlenseget. 2011-ben fordult el? el?szor, hogy a nemzetkozi forgalom meghaladta a Franciaorszagon belulit.
[10]
Bar a hirugynokseg nemzetkozi, hirszolgaltatasa tobbnyelv?, megis a legnagyobb francia nyelv? hirszolgaltatokent tartjak szamon. A 2011-es fordulat ennek az alapvetesnek a meghaladasat mutatta.
[9]
A 2000-es evekben zajlottak a legnagyobb digitalis fejlesztesek is, megjelent a mobiltelefonos elerhet?seg, fejlesztettek a bels? szerkeszt?segi rendszert es az el?fizet?knek szant hozzafereseket is.
[10]