Gustav Mahler
osztrak zeneszerz?
8., Esz-dur szimfoniajat
(
Ezrek szimfoniaja
) 1910-ben mutattak be, rajongoi szerint
minden id?k egyik legnagyobb zenei alkotasa
[
forras?
]
.
Egyesek
[
forras?
]
m?fajat nagy szamu enekese miatt
kantatanak
min?sitik. A zeneszerz? ezt irta a m?r?l:
?Amit idaig komponaltam, csak preludiumok ehhez. A tobbi szimfonia telve van egyeni tragikummal ? de ebb?l csak az orom arad”
, illetve mashol Mengelberg karmesterhez intezett levelben:
?Ez a legnagyobb, amit idaig csinaltam; es tartalmilag, formailag annyira elter? mindent?l, hogy nem is tudom megirni. Kepzelje el maganak, hogy az egesz mindenseg elkezd enekelni, zenelni. Ezek mar nem is emberi hangok, hanem egymas korul forgo napok es egitestek.”
[
forras?
]
Megirasanak tortenete
[
szerkesztes
]
A Mahler feljegyzesei szerint agyaban, egesz lenyeben allandoan kavarogtak, forrongtak az ideak, amelyek aztan hatarozottabb formakat oltve, mint vazlatok kerultek papirra, es ezekb?l alakultak ki szimfoniai. Igy keletkezett az Ezrek szimfoniaja is. Az ekkor mar 7 szimfoniat es tobb egyeb zenem?vet megkomponalt Mahler a m? megirasa idejen valamifele csodat vart: ami meg is tortent. Veletlenul kezebe kerult
Hrabanus Maurus
kozepkori mainzi puspok
latin nyelv?
Veni Creator Spiritus
cim? punkosdi himnusza. Mint villamcsapas, ugy hatottak Mahler lelkere a misztikus sorok. A lelkeben hordott gondolatok pillanat alatt formaba tagozodtak: egy csapasra folepult, mintegy varazsutesre a magasztos, hatalmas zenei dom. Ezt kovet?en megtortent a masodik csoda: a kolosszalis m?vet Mahler mindossze 3 het alatt megirta. A fizikailag a lehetetlenseggel hataros teljesitmenyr?l a zeneszerz? ezt irta:
?Ugy ment a munka, mintha valaki diktalta volna.”
Amikor keszen volt a Veni Creator, a szimfonia
els? resze
, Mahler elkuldte egy latin nyelvesz professzornak, hogy a szovegalairast ellen?rizze, fedi-e egymast a szoveg es a zenehangsulyok. A professzor figyelmeztette, hogy csonka szovet zenesitett meg, es csatolta a hianyzo versszakokat. Es ekkor megtortent a harmadik csoda: a zenekari reszek dallamara tokeletesen illeszkedtek a verssorok, raadasul hangulatuk is ugyanaz volt, mint amelyet a zene kifejezett. Mahler a himnusz szoveget meglehet?s onkennyel kezelte. A 3. versszak ket utolso sorat elhagyta, a tobbit szamtalanszor ismetelte. Szukseghez kepest a szavak sorrendjet megbontotta ? s?t, nehol az eredeti szoveg helyett zeneje ritmusanak megfelel? szinonim szoveget alkalmazott. Nem tartotta be a versszakok egymas utanisagat sem. (Peldaul az els? ket versszak utan a 4. versszak ket utolso sorat tette. Ezt a 2. strofa ket sora kovette. Ezutan ugyanezen strofa els? ket verssorat zenesitette meg. A masik ket sor elmaradt, majd kovetkezett a 6. versszak. Ezzel az expozicio lezarult.) A kidolgozasi sorrend helyenkent nem is strofikusan, hanem soronkent keveredik a szoveg. A repriz termeszetesen az els? strofaval kezd?dik, es strofatoredekekben hozza a himnusz szoveget, majd nagyszer? emelkedessel visz az utolso versszak doxologiajara. A fentebbiek vilagosan kit?nik, hogy szo sincs
liturgikus
muzsikarol, ahol a szoveg ilyen szabad kezelese szigoruan tilos. Mivel szimfonikus, koncertzener?l leven szo, Mahler eljarasa nem helytelenithet?.
A m?
masodik resz
ehez
Johann Wolfgang von Goethe
Faust
janak zaro jelenetet hasznalta fel Mahler. A tortenet szerint Faust szerz?desileg eladja magat az ordognek, ha az kivansagait teljesiti. Az egyezseg utan Faust hatalmat kivetel nelkul jo es nagyleptek? dolgok megvalositasara hasznalja fel. Amikor meghal, az ordog birtokaba akarja venni a lelket, de az angyalok ? tekintettel nemes voltara ? elragadjak, es a legmagasabb regiokba viszik. Faustrol egymasutan valnak le b?neinek nyomai, mindaz, ami tokeletlen volt benne. Eljut az orok szeretet honaba, ahol a n?i ideal, a
Mater Gloriosa
, az
Isten Anyja
veszi partfogasaba Isten el?tt. Faust, mivel hatalmat jora hasznalta fel, es b?neit megbanta, meltonak talaltatik az orok udvossegre. Az ordog el?tt ismeretlen fogalom a szeretet, a banat, megbocsatas, es ezeket ki is felejtette a szamitasabol, igy Faust nem lehet az ove. Az utolso jelentben hegyszakadek, erd?, szikla, kietlen magany tarult a hallgatok ele. Szent anakhoretak, b?nbano remetek lakjak a hegyeket a szirtek hasadekaiban, a hegyek labatol a csucsokig.
A m? ?sbematatojat maga a zeneszerz? vezenyelte
1910
szeptembereben. Nehany negativ eszrevetelt?l eltekintve a m? a nagykozonsegre lesujto es egyuttal folemel? hatast gyakorolt. A kritikak els?sorban azt emeltek ki, hogy a m? az enekesek nagy szerepe miatt nem igazan tekinthet? szimfonianak (inkabb kantatanak). Mahler ugyanakkor a legtokeletesebb es legszebb hangszernek az emberi geget tartotta, es ugy erezte, hogy az emberi hangok altal letesithet? hanghatasok nelkul m?ve nem volna tokeletes.
El?adasi nehezsegek
[
szerkesztes
]
A m?vet
?Ezrek szimfoniajanak”
kereszteltek el, utalva az el?adok szamara: 171 hangszeres es 858 (!) enekes el?ado, azaz osszesen 1029 f?t es 1 karmestert igenyel a m?.
[1]
A legkisebb szukseges zenekar 46 fuvobol all megfelel?en er?s vonoskiserettel, amelyhez hatfele ut?hangszeren kivul mandolin, legalabb ket harfa, zongora, harmonium, es orgona jarul. (Mahler azonban mindezt legalabb megketszerezve ohajtotta.) Mindezeken felul nyolc enekszolista, ket nagy letszamu vegyeskar, es egy gyermekkar is szukseges az el?adashoz. Tekintve az el?adashoz szukseges sokasag mozgositasanak, betanitasanak, terbeli elhelyezesenek, lehet?seget es koltsegesseget, a remekm?vet meglehet?sen ritkan adjak el?, szinte csak kiveteles alkalmakkor hallhato. Napjainkra azonban mar tobb hangfelvetel keszult rola, amelyek peldaul a Youtube.com-on ingyenesen elerhet?ek (ld. alabb).
Valogatott diszkografia
[
szerkesztes
]
- Mimi Coertse
,
Hilde Zadek
,
Ira Malaniuk
, Lucretia West, Giuseppe Zampieri (tenor, Dctor Marianus),
Hermann Prey
(bariton, Pater ecstaticus),
Otto Edelmann
(basszus, Pater profundus);
Becsi Allami Opera
Enekkara, Wiener Singverein,
Wiener Sangerknaben
,
Becsi Filharmonikusok
, vezenyel:
Dimitri Mitropulosz
(el? felvetel,
Salzburgi Unnepi Jatekok
, 1960. augusztus 28.))
Orfeo C519992B
(80’50”, 2 CD)
- Martina Arroyo
(szopran I., Magna Peccatrix),
Erna Spoorenberg
(szopran II,
Mater Gloriosa
),
Edith Mathis
(szopran III, Una pœnitentium),
Hamari Julia
(alt I, Mulier Samaritana),
Norma Procter
(alt II,
Maria Ægyptiaca
),
Donald Grobe
(tenor, Doctor Marianus),
Dietrich Fischer-Dieskau
(bariton, Pater ecstaticus),
Franz Crass
(basszus, Pater profundus); Bajor Radio Enekkara, Eszaknemet Radio (NDR) Enekkara, Nyugatnemet Radio (WDR) Enekkara,
Regensburgi Domkorus
fiukara, Muncheni Motettakorus n?i kara, Eberhard Kraus (orgona),
Bajor Radio Szimfonikus Zenekara
, vezenyel:
Rafael Kubelik
(1970)
Deutsche Grammophon 463-7382-2
es
Audite 92.551
(74’24”)
- Heather Harper
(szopran I, Magna Peccatrix),
Lucia Popp
(szopran II, Una pœnitentium),
Arleen Auger
(szopran III, Mater gloriosa),
Yvonne Minton
(alt I, Mulier Samaritana),
Helen Watts
(alt II, Maria Ægyptiaca),
Rene Kollo
(tenor, Dctor Marianus),
John Shirley-Quirk
(bariton, Pater ecstaticus),
Martti Talvela
(basszus, Pater profundus);
Becsi Allami Opera
Enekkara, Wiener Singverein,
Wiener Sangerknaben
,
Chicagoi Szimfonikus Zenekar
, hangversenymester:
Ajtay Viktor
, Sydney Weiss, vezenyel:
Solti Gyorgy
(1971)
Decca
460 972-2
es
475 7521
(79’48”) [ket
Grammy-dij
(1972) ?Az ev komolyzenei albuma”, ?Legjobb oratorium-el?adas”]
- Ileana Cotruba?
(szopran I, Magna Peccatrix), Heather Harper (szopran II, Una pœnitentium), Hanneke van Bork (szopran III, Mater gloriosa),
Birgit Finnila
(alt I, Mulier Samaritana), Marianne Dieleman (alt II, Maria Ægyptiaca),
William Cochran
(tenor, Doctor Marianus), Hermann Prey (bariton, Pater ecstaticus),
Hans Sotin
(basszus, Pater profondus); Toonkunstkoor, Amszterdam, De Stem des Volks, Amszterdam, az amszterdami Szent Willibrord- es Szent X. Piusz-templomok fiukara, Jo Juda (heged?), Kees de Wijs (orgona), az
Amszterdami Concertgebouw Zenekara
, vezenyel:
Bernard Haitink
(1971)
Philips 473 176-2
(75’45”)
- Cheryl Studer
(szopran I, Una pœnitentium),
Sylvia McNair
(szopran II, Magna Peccatrix),
Rost Andrea
(szopran III, Mater gloriosa),
Anne Sofie von Otter
(alt I, MulierSamaritana), Rosemarie Lang (alt II, Maria Ægyptiaca),
Peter Seifert
(tenor, Dctor Marianus), Sir
Bryn Terfel
(bariton, Pater ecstaticus),
Jan-Hendrik Rootering
(basszus, Pater profondus); Berlini Radio Enekkara,
Pragai Filharmonia Enekkara
,
Tolzi Fiukorus
,
Berlini Filharmonikus Zenekar
, vezenyel:
Claudio Abbado
(el? felvetel,
Berlin
, Großer Saal, Berliner Philharmonie, 1994. februar 11.)
Deutsche Grammophon 445 843-2
,
479 3204
es
447 0232
(81’9”)
- Manuela Uhl (szopran I, Magna Peccatrix),
Pasztircsak Polina
(szopran II, Una pœnitentium), Fatma Said (szopran III, Mater gloriosa), Katrin Wundsam (mezzoszopran, Mulier Samaritana), Katharina Magiera (alt, Maria Ægyptiaca), Neal Cooper (tenor, Dctor Marianus),
Hanno Muller-Brachmann
(bariton, Pater ecstaticus), Peter Rose (basszus, Pater profondus); a Stadtischer Musikverein zu Dusseldorf Enekkara, Bonni Filharmonikusok Enekkara, Kartauserkantorei Koln, Dusseldorfi Clara Schumann Ifjusagi Korus, Dusseldorfi Szimfonikusok, vezenyel:
Fischer Adam
(2018)
Avi Music AVI 8553474
(77’15”)
- Angela Meade (szopran I, Magna Peccatrix),
Erin Wall
(szopran II, Una pœnitentium), Lisette Oropesa (szopran III, Mater gloriosa), Elizabeth Bishop (alt I, Mulier Samaritana), Mihoko Fujimura (alt II, Maria Ægyptiaca),
Anthony Dean Griffey
(tenor, Doctor Marianus),
Markus Werba
(bariton, Pater ecstaticus),
John Relyea
(basszus, Pater profondus); Westminster Symphonic Choir, The Choral Arts Society of Washington, Amerikai Fiukorus, Michael Stairs (orgona),
Philadelphiai Zenekar
, vezenyel:
Yannick Nezet-Seguin
(el? felvetel,
Philadelphia
, Verizon Hall,
Kimmel Center
, 2016. marcius 13.)
Deutsche Grammophon 00289 463 7871
(83’19”, 1 CD)
- ↑
http://www.filharmonikusok.hu/muvek/viii-esz-dur-szimfonia/
- Demeny Dezs?
?Meszlenyi Robert:
Hangverseny kalauz I?II. ? Szinfoniak, szinfonikus koltemenyek, nyitanyok
[I. kotet] ?
Karm?vek (oratoriumok, passiok, misek es egyeb karm?vek), koncertek (versenym?vek heged?re, zongorara es egyeb hangszerekre)
[II. kotet], Rozsavolgyi es Tarsa, Budapest, 1938, I. kotet, 272?283. l.
- Varnai Peter
:
Oratoriumok konyve
. Budapest, 1972. Zenem?kiado.
- Walter, Bruno
:
Mahler
. 2. kiad. Ford. Fazekas Anna. Budapest, 1981. Gondolat.
ISBN 9632809661
- Bruno Walter
levelei. 1894?1962
. Kiadta Lotte Walter Lindt. Ford. Soltesz Gaspar. Budapest, 1972. Gondolat.