8½ (8½ (Otto e mezzo))
1963-as olasz?francia film
Marcello Mastroianni, Anouk Aimee
Rendez?	Federico Fellini
Producer	Angelo Rizzoli
M?faj	vigjatek-drama filmdrama fantasyfilm
Forgatokonyviro	Federico Fellini Ennio Flaiano Tullio Pinelli Brunello Rondi
F?szerepben	Marcello Mastroianni Anouk Aimee Sandra Milo Claudia Cardinale
Zene	Nino Rota
Operat?r	Gianni Di Venanzo
Vago	Leo Cattozzo (Leo Catozzo neven szerepel a stablistan)
Jelmeztervez?	Piero Gherardi Leonor Fini (nem szerepel a stablistan)
Diszlettervez?	Piero Gherardi Vito Anzalone
Gyartas
Gyarto	Cineriz Francinex
Orszag	Olaszorszag   Franciaorszag
Nyelv	olasz francia angol nemet
Forgatasi helyszin	Olaszorszag
Jatekid?	138 perc
Keparany	1,85:1
Forgalmazas
Forgalmazo	MOKEP (mozi) Fantasy Film ( DVD )
Bemutato	1963 . februar 14. 1964 . majus 14.
Dij(ak)	ld. Dijak es jelolesek
Korhatar	II. kategoria (F/1530/J)
Tovabbi informaciok
IMDb PORT.hu
A Wikimedia Commons tartalmaz 8½ temaju mediaallomanyokat.
Sablon • Wikidata • Segitseg

A 8½ (eredeti cime olaszul/franciaul kiolvasva: Otto e mezzo / Huit et demi ) 1963-ban bemutatott fekete-feher, olasz?francia filmdrama, Federico Fellini alkotasa.

A filmtortenet els? rendez?i onvallomasa, benne a m?vesz alteregojat Marcello Mastroianni formalta meg. A 10 evvel korabbi A bikaborjak hoz ( 1953 ) es a 10 evvel kes?bbi Amarcord hoz ( 1973 ) hasonloan a 8½ is szamos oneletrajzi motivumot tartalmaz ugyan, de szinten nem tukrozi teljes egeszeben a valosagot, Fellini szemelyes eletet.

A forgatas 1962 . majus 9-et?l oktober 14-eig tartott, s ez volt a Mester bucsuja a fekete-feher filmt?l. A 8½ -t vilagszerte nagy lelkesedessel fogadtak: a Kelet a Moszkvai Filmfesztival nagydijaval ismerte el, a Nyugat Oscar-dijat adott neki. Persze volt nehany elmarasztalo kritika, s?t a bemutato ota eltelt evtizedek alatt megszaporodtak a filmmel kapcsolatos negativ velemenyek is, az viszont nem kepezi vita targyat, hogy a 8½ talan az egyetlen Fellini-m?, amelynek szeles kor? hatasa a filmm?veszetre egyertelm?en kimutathato Arthur Pennt?l kezdve Paul Mazurskyn , Rainer Werner Fassbinderen , Francois Truffaut -n es Bob Fossen keresztul egeszen Woody Allenig .

A cselekmeny [ szerkesztes ]

Fulledt, tavaszi csucsforgalomban osszetorlodott autok utasai unalombol, kozonyosen szemlelgetik egymast. Egy ferfi torolgetni kezdi a beparasodott szelved?t. Az auto fustolni kezd. A ferfi megprobal kiszabadulni, de hiaba probalja letekerni az ajtouveget. Dorombolve probal segitseget kerni. A tobbi auto utasai nem reagalnak. A ferfi vegul kiszabadul a tet?n keresztul, es lebegni kezd a kocsik folott egyre magasabbra emelkedve. Elsuhan egy vasvazas torony mellett. Hamarosan kiderul, hogy a ferfi laban egy kotelhurok van. A kotel masik veget egy tengerparton vagtato lovas tartja a kezeben. ?Megvan” ? kialt oda egy masik embernek, azzal lerantja a ferfit a magasbol. H?sunk egy szanatorium szobajaban ebred fel. Bejon egy orvos, aki megvizsgalja. A paciens egy 42 eves filmrendez?, keresztneve Guido. A majaval vannak problemai. Rovidesen megjelenik egy Carini nev? fontoskodo kritikus, hogy velemenyt mondjon Guido uj filmjenek szinopszisarol . Carininek nem tetszik a filmterv. Guido kezelesre megy az elet vizenek nevezett forrashoz, ahol rajta kivul oregek, szerzetesek, apacak, minden rend? es rangu ferfiak es n?k varjak a gyogyulast. Carini ide is koveti ?t, es tovabb magyarazza a velemenyet: Guido uj filmterve szerinte csak azt bizonyitja, hogy a filmm?veszet fel evszazaddal le van maradva a tobbi m?veszet mogott. Nincs semmi filozofiai elkepzeles, ami osszefogna az epizodokra szetes? filmvazlatot. Carinit?l a menekvest a regi barat, Mezzabotta felbukkanasa jelenti. A korosodo gazdag gyaros fiatal szeret?jevel erkezett. Az ifju teremtes ugyan pimasz kozvetlenseggel jelenti ki, hogy nem szereti Guido filmjeit, kacer pillantasai azonban elaruljak, hogy a m?vesz mint ferfi nem kozombos szamara. Az elet forrasahoz vezet? kapubol a tunemenyesen fiatal es bajos Claudia libben el?, es Guido azt kepzeli, ? nyujtja at neki a gyogyvizes poharat, amit valojaban egy faradt es elgyotort n?t?l kapott. Guido csupan abrandozott.

A kovetkez? jelenet az allomason jatszodik, Guido a szeret?jet varja, mikozben Carini jegyzeteit olvassa. Megtudhatjuk, hogy a kritikus szerint Claudia szerepeltetese er?ltetett, felesleges. Megerkezik Carla, Guido szeret?je: erzeki, de lathatoan nem tulzottan eszes n?. A parocska egy kicsiny szallodaba megy. Carla szuntelenul locsog, azt keri peldaul Guidotol, hogy szerezzen allast a ferjenek, aki tulajdonkeppen remek ember. Guidot egy butuska jatek jobban erdekli: uj szemoldokot fest Carlara, akinek el kell jatszania, hogy idegenkent nyit be a filmrendez? szobajaba. Guido ujra almodik: magat es anyjat latja, amint egyutt felkeresik apja sirjat. Az apa szavai altal ? ?Pedig te olyan jo rajzolo voltal!” ? Guido tulajdonkeppen azt vallja be maganak, hogy nem sikerult elernie az eletben semmi igazan fontosat. Az anya csokkal bucsuzik a fiatol: a csok hirtelen szenvedelyesse valik, az anya helyett immar a feleseg, Luisa csokolja Guidot. A rendez?t a gyogyszalloban a teljes forgatocsoport varja. Mindenki a forgatas miel?bbi elkezdeseben remenykedik. A felvetelvezet? felvonultatja az apa szerepere kivalasztott jelolteket, Guidonak azonban egyik sem felel meg. Valoban, az el?z? alom alapjan mar a nez? is tudja, hogy ezek a figurak valoban semmiben sem hasonlitanak az apara. Az egyik sarokban orak ota varakozik a f?szerepre kiszemelt francia szineszn?. Csapongo teremtes, beszedeben ertelmes es intelligens kerdesek valtakoznak fontoskodo es ures megjegyzesekkel. Annyi azonban kiderul a szavaibol, hogy fogalma sincs a szereper?l, forgatokonyvet sem kapott. Ugyanez a helyzet a korosodo amerikai filmszinesszel is. Megjelenik Pace ur, a producer es ifju szeret?je. Guido trefabol terdre borul Pace el?tt, aki ertekes svajci orat ajandekoz a rendez?nek. A kedelyeskedes utan a producer kivancsiskodo kerdesei kovetkeznek. Guido azonban neki sem valaszol. Hallgatasa sok mindent kifejezhet: talan azt, hogy a keszul? filmr?l valojaban ? sem tud meg tul sokat, talan azt, hogy tisztaban van azzal, mennyire t?le fugg itt mindenki, es ezt megvet? hallgatasaval erezteti.

Este a vendegl?ben Guido mintha jokedv? lenne, meg m?orrot is ragaszt maganak. Szivesen tetezne a vidamsagot egy alkalmi kalanddal is, de nem lehet, hiszen jelen van a szeret?je is. A tarsasag ekozben intellektualis szinezet?, valojaban ures fecsegest folytat a m?veszetr?l. Jelen van egy ujabb szineszn? is: titokzatos es elegans, senkihez nem szol, es ?t se szolitja meg senki. Hamarosan sor kerul az est szenzaciojara, a gondolatolvaso fellepesere. A bekotott szem? id?s holgy egy szereny, szinte jelentektelen kulsej? emberke kozrem?kodesevel Guido gondolatait is kifurkeszi, noha a filmrendez? azt hiszi, egy gyerekes trukkel sikerul tuljarnia a gondolatolvaso eszen. Guido felidezi magaban a gyermekkort, a tovat?nt Eden vilagat. A gondolatolvasas utan a rendez? visszater a szanatoriumkent funkcionalo hotelbe. Madeleine, a francia szineszn? most mar ideges es turelmetlen, hiszen regota varakozik Guidora, es szeretne megkapni a szerepet. A ferfi fejfajasra hivatkozva keruli el a valaszadast, mire Madeleine megmasszirozza a fejet. Ezutan vegiglatogatja a hotelben elhelyezett stab szorgos tagjait: egy varron? meg e kesei oran is az egyik jelmezen dolgozik, a konyvel? szamadatokat diktal, a felvetelvezet? pajkos lanyokat rejteget. Valamennyien alig varjak mar a forgatas megkezdeset, es Guido el?szor erzi ugy, hogy ezekert az emberekert erdemes cselekedni, noha meg mindig sejtelme sincs arrol, mir?l is szoljon a tervezett film. Visszater a szobajaba, ahol Claudia alomalakja varja. A bajos teremtes kacagva lapozgatja a forgatokonyvet. Guido elkepzeli, hogy Claudia melle fekszik, es igy alszik el. Masnap telefoncsorgesre ebred: Carla beteg. Egeszseges volt, de unalombol ? is elvegezte a gyogyvizkurat, ami megbetegitette. Guido hozzarohan, am Carla allapota helyett sajat maga es az esetleges kovetkezmenyek foglalkoztatjak: mi lesz, ha kitudodik titkos viszonya? Vegul a beteg, butuska, de megiscsak erz? sziv? Carla vigasztalja onsajnalatba melyedt szeret?jet.

Pace ur, a producer tanacsara Guido felkeresi a biborost, aki szinten itt gyogykezelteti magat. A latogatas celja, hogy megel?zzek az esetleges botranyt, amit a rendez? el?z? alkotasai eseteben nem sikerult elkerulni. Az aggastyan azonban nem tud vagy nem akar Guidoval valodi kommunikaciot folytatni, beszelgetesuk kozhelyes es semmitmondo. Ez egy ujabb gyermekkori elmenyt idez fel a rendez?ben, amikor meg diak volt egy papi internatusban. Ot tarsaval egyutt egyszer egy tengerparti epulet el?tt varakozott a terebelyes prostitualtra, Saraghinara, aki penzert tancot lejtett el?ttuk. Csupan Guido viselte az intezeti egyenruhat, ezert a varatlanul felt?nt papok ?t kaptak el a menekul? gyermekek kozul. Termeszetesen megbuntettek, fegyelmi targyalasan a gyermekeben melysegesen csalodott anya is jelen volt. Hiaba mondtak azonban a fiunak, hogy Saraghina maga az ordog, a gyermek az els? adando alkalommal visszaszokott hozza, es immar egyedul bamulta ?t. Guido abrandozasait a kritikus korholo szavai kiserik. Kes?bb az iszapfurd?ben ujabb talalkozasra kerul sor a biborossal, am hiaba, az egyhazi meltosag most sem folytat valodi parbeszedet a rendez?vel, csupan kinyilatkoztatast tesz a foldi elet celjarol. Guido a feleseget?l remel segitseget, mert Luisa jelenlete mar onmagaban udit?en hat a sok oreg kozott. Az asszony nem egyedul erkezik: magaval hozza a testveret, egyik baratn?jet es egy epiteszhallgato ismer?set, aki alighanem a szeret?je. A tarsasag ellatogat a forgatas helyszinere, megtekinti az elkeszult diszletet, a film elejen, az alomjelenetben mar latott tornyot. Hamar kiderul, hogy a hazaspar nem tud szot erteni egymassal. Luisa tudja, hogy jelen van Carla, Guido szeret?je is. A ferfi azonban felesegenel is a szokott trukkot alkalmazza: ny?gos, almossagra panaszkodik, nem akar a felesegevel beszelgetni, talan eppugy nem is tudna Luisaval valodi kontaktust teremteni, ahogyan vele sem tudott a biboros. Masnap Guido, Luisa es a baratn?je egy szinte ures kerti vendegl? teraszan uldogelnek, amikor megjelenik Carla, aki leul egy kozeli asztalhoz. Luisa fel van haborodva ekkora arcatlansag lattan, es meltatlankodasat fokozza Guido, aki tagadja, hogy ismerne a n?t. Kozben a ferfi elkepzeli, hogy milyen szep is lehetne az elet, ha hareme lehetne, ahol kenye-kedve szerint elvezhetne, idomithatna a n?ket. Ebben a fantaziavilagban persze Carla es Luisa is remekul megertenek egymast, es valamennyi n? ? beleertve Saraghinat, Madeleine-t, egy dan stewardesst, a titokzatos holgyet es meg sok mindenki mast ? azon szorgoskodna, hogy Guido minel jobban erezze magat.

Hamarosan eljon a probafelvetelek elbiralasanak ideje, Guido azonban belul elegedetlenseget erez. Raadasul Luisa sert?dotten elviharzik, mert magara ismer a feleseget jatszo szineszn? felvetelen. Guido nem tud utanamenni, mert immar a maga fizikai valosagaban megjelenik Claudia, a szineszn?. Beszelgetni kezdenek a szerepr?l. Claudiat meglepi a rendez? feltarulkozasa, mivel ?t jobban erdekelnek a szerep reszletei es persze a gazsi. A beszelgetesnek Pace ur megjelenese vet veget: Guidonak indulnia kell a sajtotajekoztatora a toronydiszletnel. Nem is egy toronyrol van szo valojaban, hanem ket nagyobbrol es egy kisebbr?l. Guidonak ugyan meg most sincsenek egyertelm? elkepzelesei a tervezett filmr?l, a producer viszont egyertelm?en megfogalmazza az elvarasait: ?Ha nem csinalod meg ezt a filmet, tonkreteszlek” ? kozli a rendez?vel. Guido bemaszik az asztal ala, es el?bb elkepzeli azt, amint f?belovi magat, majd egy masik alternativakent azt, hogy bevallja, nincs kedve a filmhez, bontsak le a diszleteket, menjen mindenki haza. A kritikus most el?szor ert vele egyet, bar talan csak gunyolodik, amikor azt mondja: ?Legalabb pusztitsunk, ha mar nem teremthetunk.” Guido celja azonban nem a pusztitas, hanem a teremtes. Valsagat is eppen az okozta, hogy nem erezte alkotasnak azt, aminek elkesziteset konnyelm?en elvallalta. Arra a kovetkeztetesre jut, hogy ha az a z?rzavar es kaosz, amit mostansag erez, ? maga, akkor ezt kell kifejeznie. El?maszik az asztal alol, es kezebe veszi a megafont. Most mar tudja, mit akar. Nem azt a filmet az atomhaboru utani emberisegr?l, amit megrendeltek t?le, hanem egy masikat, egy szemelyeset onmagarol es sajat alkotoi valsagarol. Megszolal a zene, megjelenik negy bohoc es egy egyenruhas kisfiu, Guido gyermekkori enje. A kisfiu intesere szetnyilik a cirkuszi fuggony, es felbukkannak az eddig latott szerepl?k. Mindnyajan a toronyrol jonnek lefele: nyoma sincs az ertetlensegnek, mindenki tudja, mit akar. A torony el?tti teren Guido utasitasara megfogjak egymas kezet, es kortancba kezdenek. Besotetedik. Mar csak a negy bohoc es a kisfiu lathato, aztan a bohocok is elt?nnek. A gyermek Guido egyedul marad egy feher fenycsovaban. Fuvolazik.

Igy keszult a film [ szerkesztes ]

A cim magyarazata [ szerkesztes ]

?Szuletett hazudozo vagyok” ? mondta Fellini egy rola keszult hires dokumentumfilmben, ^[1] amivel f?leg arra utalt, hogy oneletrajzinak elkonyvelt filmjei valojaban eppugy nem tarjak fel valos enjet, ahogyan konyvei vagy nyilatkozatai is csupan toredekeket villantanak fel a szemelyisegeb?l teljes feltarulkozas helyett. Egyesek azt allitjak, e ?hazudozas” a 8½ cimeben is tetten erhet?. Pietro Bianchi filmkritikus ? Fellini nagy rajongoja ? szerint ugyanis ?a 8½ mint filmcim nemcsak rossz valasztas, hanem tevedes is.” Bianchi arra hivatkozik, hogy amennyiben a rendez?i filmografiaba belevesszuk A variete fenyei t ( 1950 ) is ? melynek tulajdonkeppeni rendez?je Alberto Lattuada volt ?, akkor Fellini a 8½ el?tt pontosan 8 filmet forgatott. Ha viszont a ?fel” filmet a Boccaccio ’70 ( 1962 ) szamara keszitett Doktor Antonio megkisertese jelenti, akkor kimarad a szamitasbol a Hazassagkozvetit? iroda cim? epizodfilm, melyet Fellini a Szerelem a varosban ( 1953 ) cim? osszeallitas szamara forgatott. Persze kijon a 8 es fel, amennyiben A variete fenyei t, a Doktor Antonio megkisertese t es a Hazassagkozvetit? iroda t fel-fel filmkent szamoljuk, Tullio Kezich , Fellini eletrajziroja szerint azonban ez a szamitasi mod is vitathato.

Kezich szerint a cimet tulajdonkeppen a kenyszer szulte, mert a gyarto Cineriz vegleges cimet akart mar akkor, amikor Fellini igazabol meg azt sem tudta pontosan, hogy mir?l fog szolni az uj film. Ennio Flaiano forgatokonyviro a Bella confusione (Szep kis z?rzavar) cimet javasolta. Kes?bb felmerult a Film comico (Filmvigjatek) cimvariacio is, annak bizonyitekakent, hogy a rendez? a kezdet kezdeten szinte monomaniasan ragaszkodott ahhoz, hogy vigjatekot forgasson. A 8½ -lel Fellini egy valoban ra jellemz? cimet valasztott, amely titokzatos es nehezen megfejthet?. Kezdetben ugyanis egyaltalan nem volt vilagos, hogy a cim mire utal, majd miutan az elemz?k megtalaltak a legvaloszin?bb megfejtest, epp eleg talanyt okozott szamukra, hogy az addigi eletm? alapjan a cimben megfogalmazott eredmenyre jussanak. Fellini visszaemlekezese szerint ^[2] a bemutaton egy riporter megkerdezte t?le, hogy a 8½ azt az eletkort jelenti-e, amikor atelte els? szexualis elmenyet. A rendez? ugy velte, ostoba kerdesre ostoba valaszt kell adni, ezert ?igen”-nel felelt. A riporter azonban komolyan vette, megirta, masok atvettek, es azota ez is az egyik leggyakoribb cimmagyarazatnak szamit.

Alkotoi valsag [ szerkesztes ]

Az edes elet ( 1960 ) vilagsikere mindorokre megvaltoztatta Fellini eletet. Vilaghir? rendez? lett, immar az erdekl?des homloktereben allva kellett alkotnia, a media allando erdekl?deset?l kiserve: a csaladias hangulatu forgatasoknak egyszer s mindenkorra vege lett. A sikerrel egyutt jart, hogy megszaporodtak az irigyek, es megfogyatkoztak a baratok. Utobbiban Fellini is ludas volt, hiszen peldaul konnyelm?en elvallalta, hogy Angelo Rizzoli producerrel kozosen alapitott, rovid elet? filmvallalata, a Federiz egisze alatt tehetseges kollegak es baratok filmterveit fogja gondozni, am valojaban mindehhez nem volt sem kedve, sem ideje. Ekkor veszitette el Pier Paolo Pasolini baratsagat is, mivel az iro - kolt? A csoro ( 1961 ) cim? els? filmjenek forgatasat a Federiz egy het utan leallitotta. Az allando stressz vegul fizikai panaszokat okozott Fellininel. A chiancianoi szanatoriumba kerult, hogy kipihenje magat. A szanatorium csendjeben kezdett kibontakozni fejeben egy uj film gondolata. Tulajdonkeppen mar els? elkepzelesei er?sen hasonlitottak az elkeszult filmre: egy ferfi egy kisebb betegseg miatt ket hetre kikapcsolodik a hetkoznapi elet ritmusabol. A ferfinak szamtalan kotottsege, kotelezettsege van, n?s, de szeret?t is tart. Kapcsolataiban azonban csak verg?dik, es csupan azert nem vet veget nekik, mert akkor az uresseg varna ra. Nem latja elete ertelmet. Fellini eleve ugy kepzelte, hogy a filmbeli szanatoriumban ket szinten fognak zajlani a mindennapok. Egyreszt a valosag szintjen: talalkozasok, vizkura, latogatok, beszelgetesek. A masik az almok es emlekek szintje: a gyermekkor visszater? kepei es a ferfi fantazia megnyilvanulasai. Csupan a ferfi foglalkozasa volt sokaig bizonytalan: Fellini eleinte irora, ugyvedre, s?t szinhazi impresszariora is gondolt. Elkepzeleseit igy fogalmazta meg: ?Csak azt tudom, hogy a filmnek vidamnak, der?snek, szellemesnek kell lennie, kepileg tisztanak, mivesnek. Arra is gondoltam, hogy a f?szerepl? vegezzen egy kis irodalmi munkat a pihenese alatt. Irjon tanulmanyt vagy ≫cimszot≪ egy lexikonba valami tortenelmi alakrol: Messalinarol , Szent Ferencr?l , vagy meg jobb lenne valaki a pogany vilagbol. Ez a figura nehanyszor talan meg is jelenhetne, a nagy figyelemosszpontositas idezne fol. […] Azt hiszem, tobb szakaszban kell megcsinalni ezt a tortenetet. Rajottem, nem tesz jot neki, ha sokat toprengek rajta, eltavolodik, osszezavarodik, elt?nik. Turelmetlenul varom hat, hogy valaki vagy valami tovabbsegitsen.” ^[3]

A stab szervezese [ szerkesztes ]

Marcello Mastroianni [ szerkesztes ]

Mire a 8½ tenyleges el?keszitese megkezd?dott, a rendez? mar tul volt a Doktor Antonio megkisertese cim? epizodfilmen, melyet a Boccaccio ’70 cim? osszeallitas szamara forgatott. Fellininek ekkor meg egyaltalan nem oltottek hatarozott format az uj filmmel kapcsolatos elkepzelesei, de ugy gondolta, amennyiben beleveti magat az el?keszuletekbe, a ketsegek maguktol eloszlanak. Els? lepes a megfelel? f?szerepl? megtalalasa volt. A figurat az alteregojanak szanta, bar akkor meg nem volt szo arrol, hogy Guido filmrendez? lesz. El?szor Laurence Olivier -re gondolt, de aztan lemondott rola, mondvan, hogy tul szinpadias, tul angol, es tulsagosan tudataban van a zsenialitasanak. Valasztasa Marcello Mastroiannira esett. Baratsaguk Az edes elet forgatasaval kezd?dott. Egyaltalan nem jelentett problemat, hogy Mastroianni m?veszete szinpadon els?sorban Luchino Visconti iranyitasa alatt teljesedett ki, noha Fellini es Visconti ? f?leg a kritikusok es a fanatikus rajongok tulbuzgosaga miatt ? evekig rivalisoknak szamitottak. Fellini es Mastroianni legalabb annyi mindenben kulonboztek egymastol, mint amennyi mindenben hasonlitottak. Peldaul kolcsonosen szerettek ugratni egymast. Mastroianni szivesen tette feltekennye a baratjat: a maganeletben ritkan kereste, masokkal is forgatott, ugyanakkor keszen allt arra, hogy barmit lemondjon, es azonnal Fellini rendelkezesere alljon, ha szukseges. Sohasem kert t?le forgatokonyvet, meg a kovetkez? napi szovegere sem volt kivancsi. Ezt azzal magyarazta, hogy egyreszt igy sokkal szorakoztatobb a forgatas, masreszt Fellini ugyis mindent atir, akar meg az utoszinkron alatt is, tehat folosleges barmit is el?re megtanulni. A rendez? viszont abban lelte oromet, hogy elegedetlenseget hangoztatta Marcelloval szemben, es kenye-kedvere alakitgatta baratja szivtipro kulsejet. A 8½ el?keszitese soran peldaul kozolte Mastroiannival, hogy tulsagosan jofius a kulseje es tul sokat eszik, ? viszont sovany, baljos kinezet?, mar-mar gonosz figurat szeretne. Ennek erdekeben el?szor azt tervezte, hogy rancosra maszkiroztatja Marcello szemet, es m?szempillat tetet ra. A probafelvetelen ?sz tincseket festetett a hajaba, csak az egyik szemoldoket huzta ki, es taskakat rajzoltatott a szeme ala. Hogy Mastroiannit meg jobban megtrefalja, azzal is ijesztgette, hogy a furd?jelenetekben teljesen meztelenul kell majd szerepelnie. A felenk szinesz persze tiltakozott, Fellini pedig jot mulatott a felenksegen. Mastroianni egyebkent kezdetben csak annyit tudott, hogy egy olyan vigjatekban fog szerepelni, amelyet Charlie Chaplin A gyogykezeles ( 1917 ) cim? alkotasa ihletett.

A stab tobbi tagja [ szerkesztes ]

Barmilyen meglep?, a szereposztas els? biztos pontja nem Mastroianni volt, hanem Claudia Cardinale . Claudia filmbeli alakjanak elkepzelesekor Fellini azonnal a fiatal szineszn?re gondolt. Brunello Rondi forgatokonyvironak igy foglalta ossze a figuraval kapcsolatos legels? gondolatait: ?A lany a gyogyforrasnal. Claudia Cardinalet kell odakepzelned, szep, egeszen fiatal, de mar teljesen erett; megbizhato jelenseg, valodi kincs, adomany, amit a f?szerepl? mar nem tud elfogadni. Els? alkalommal csak a lany kezet latjuk, amint a forras g?zolg? vizeb?l egy poharral a f?szerepl? fele nyujt. Aztan a szemet latjuk, egyenesen a ferfi arcaba mosolyog, s a f?szerepl? teljes bizonyossaggal erzi, hogy ez a lany volna a megoldas mindenre.” ^[4] Cardinale termeszetesen elfogadta a felkerest. Evekkel kes?bb igy emlekezett vissza a kozos munkara: ?Federico volt az els?, aki azt akarta, hogy onmagam legyek. Elfogadta a hangomat is. Elb?volten dolgoztunk, elvarazsolt bennunket a tehetsege, bar egyikunk sem latta soha a forgatokonyvet.” A feleseg szerepet Anouk Aimee kapta, aki Az edes elet ben Maddalena szerepet jatszotta. Ket meglehet?sen hasonlo figurarol van szo, ennek ellenere Fellini evekkel kes?bb igy magyarazta a valasztasat: ? Az edes elet prostitualtjat meg a 8½ erenyes h?sn?jet ugyanarra a szineszn?re osztottam, mert mindkett? ugyanannak a ferfinak ? Marcellonak es Guidonak ? a filmben testet oltott alakjaval allt kapcsolatban, s ez a figura valojaban A bikaborjak Moraldojabol fejl?dott ki. Anouk Aimee olyan szineszn?, aki mindket vegletet kepes megszemelyesiteni, mikozben azt is megmutatja, milyen lehet a ket veglet kozott az igazi n?.” ^[5] Barmennyire kezenfekv?nek t?nik azonban, a feleseg figurajanak megsem Fellini valodi felesege, Giulietta Masina volt a modellje: Luisa alakja inkabb ovatos idealizalasnak tekinthet?. Carla, a szeret? szerepere Fellini eredetileg Marcella Pobbe szopran enekesn?t kerte fel, ? viszont nem allt kotelnek. Vegul ugy dontott, arra a szineszn?re osztja a szerepet, akit Ennio Flaiano mutatott be neki: Sandra Milora . Magat a figurat Fellini egyik valos szeret?je, Anna Giovannini ihlette. Milo azonban eppen akkoriban bukott meg Roberto Rossellini Vanina Vanini (1961) cim? filmjevel, es vissza akart vonulni. Fellini osszebeszelt a szineszn? elettarsaval, Moris Ergas gorog producerrel, es varatlanul betoppant hozzajuk Piero Gherardi es Gianni Di Venanzo tarsasagaban. A rogtonzott probafelvetel kit?n?en sikerult, Sandra beadta a derekat. Allitolag kes?bb tenyleg a rendez? szeret?je lett, s noha viszonyuk egy id? utan baratsagga valtozott, Fellini halala utan a szineszn? ? Tullio Kezich konyve szerint ? ?minden lehetseges alkalmat megragad, hogy a kepzeletbeli ozvegy szerepeben tetszelegjen.” ^[6] Fellini egy darabig titkolta, hogy Milo mellett dontott, s?t elterjesztette, hogy meg mindig keresi a megfelel? szineszn?t. Termeszetesen tucatjaval jelentkeztek azok a n?k, akik ugy gondoltak, a kozzetett leiras alapjan ?k testesitenek meg a legjobban Carlat. Mindez urugy volt arra, hogy Fellini orszagos utazasra induljon felkeresni a jelolteket, es ezalatt oldodjon a bels? feszultsege.

A francia szineszn?, Madeleine alakjat az Oscar-dijas Luise Rainer ihlette, akivel a rendez? Az edes elet forgatasa el?tt ismerkedett meg, es annyira el volt ragadtatva t?le, hogy szerepet szant neki abban a filmjeben. Lelkesedese azonban hamar elillant, mivel Mme Rainer oly nagy orommel fogadta a felkinalt kicsiny, de halas szerepet, hogy rogton elarasztotta Fellinit az otleteivel, es egyre ujabb keresekkel allt el?. A rendez? eleinte toleralta a szineszn? kivansagait, es bar forgatas el?tt sose szokta atdolgozni a forgatokonyvet, az iranta valo tiszteletb?l megis megtette. Vegul megelegelte a korosodo holgy veget nem er? ohajait, es kozolte vele, hogy kihuzta a szerepet a forgatokonyvb?l. Mezzabotta es a nalanal joval fiatalabb baratn?je alakjat valoszin?leg Carlo Ponti es Sophia Loren ihlette. ^[7] Conocchia, a gyartasvezet? szerepet Mario Conocchia jatszotta, am a figurat nem ? ? civilben ugyved volt ?, hanem Luigi Giacosi gyartasvezet? ihlette. Giacosi meg is sert?dott a filmen, de aztan megbocsatott Fellininek, aki megkovette ?t. Carini, az okvetetlenked? kritikus allitolag a neves filmeszteta, Guido Aristarco karikaturaja : Aristarco ugyanis a szintiszta neorealizmus neveben tobbszor kritizalta Fellini ?eretnek” elhajlasait. (A szerepet Jean Rougeul iro jatszotta.) A titokzatos holgyet Caterina Boratto , az 1930-as , 1940-es evek egyik olasz filmcsillaga alakitotta, aki Bernardino Zapponi forgatokonyviro szerint szinten egyike volt Fellini szeret?inek. ^[8]

Az persze nem volt ketseges, hogy a 8½ elkesziteseben nehany korabbi, nelkulozhetetlen munkatars mindenkeppen reszt fog venni, mint peldaul Nino Rota zeneszerz? es Piero Gherardi diszlet- es jelmeztervez?. Otello Martelli operat?r helyett azonban Fellini Gianni Di Venanzot valasztotta. A rendez? termeszetesen tisztelte es nagyrabecsulte Martellit, de ugy erezte, muszaj valtania, es igazsag szerint kicsit megelegelte operat?re folytonos akadekoskodasat a Doktor Antonio megkisertese forgatasa soran. ^[9] Di Venanzo fiatal kora ellenere a fekete-feher film nagymesterenek szamitott, olyan remekm?vek fenykepezese f?z?dik a nevehez, mint Francesco Rosi Salvatore Giuliano (1962) es Michelangelo Antonioni A napfogyatkozas (1962) cim? alkotasai. Di Venanzo egyebkent egyszer mar dolgozott Fellinivel a Hazassagkozvetit? iroda cim? filmben, es a rendez? mar akkor tokeletesen elegedett volt vele. Az operat?r szamara a fekete-feher technika mindenkor izgalmas kihivast jelentett: kedvelte az er?s ellenfenyeket, a premier planban felvett sotet sziluetteket, a szinte mar avantgardnak mondhato fenyhatasokat.

A visszalepes gondolata [ szerkesztes ]

Egy id? utan Fellini ugy erezte, cs?dot mondott sajat modszere: az el?keszuletekben valo elmelyedes nemhogy eloszlatta, hanem inkabb fokozta a ketelyeit. Ugy erezte, a tervezett film kezd elillanni, ahogyan az almok foszlanak szet az id? mulasaval. Vegul raszanta magat, es leult, hogy levelet irjon Angelo Rizzoli producernek, es bejelentse neki, hogy keptelen leforgatni a filmet, visszalep. Ahogyan kes?bb fogalmazott: ?Ugy ereztem magam, mint a vasutas, aki eladta a jegyeket, sorba allitotta az utasokat, elhelyezte a b?rondoket a poggyaszkocsin, na de hol vannak a vaganyok?” ^[10] A levelirast az egyik stabtag kopogasa szakitotta felbe. Unnepseget rendeztek az egyik kollega szuletesnapja alkalmabol, es a csaladias hangulatu rendezvenyre Fellinit is meghivtak. A Mester ugyan szabadkozott, de a szivelyes meghivasnak keptelen volt ellenallni. Oriasi ovacio fogadta, s a jelenlev?k nemcsak az unnepeltre, hanem Fellinire es keszul? filmjere is koccintottak. A rendez? elszegyellte magat, latvan, hogy a stabtagok ennyire biznak benne, es raebredt arra, hogy rengeteg ember megelhetese fugg t?le. A Rizzolinak szant levelet tehat nem kuldte el, hanem osszetepte. Ujabb vivodas kovetkezett, mignem Fellini vegre kimondta azt, amit rajta kivul mar mindenki sejtett: Guido Anselmi tulajdonkeppen ? maga, vagyis a figura foglalkozasa miert ne lehetne filmrendez?? Egy rendez? vilaganak bemutatasa korlatlan lehet?segeket rejt, mikozben az iro munka kozben gyakorlatilag csak ul, filmes szempontbol tehat szinte semmi cselekmeny nem lenne olyankor. Azzal, hogy Fellini kimondta, Guido valojaban vele azonos, a produkcio egyszeriben eletre kelt. Immar mindenki tudta, mit kell csinalnia, s Piero Gherardi jelmeztervez? szamara is vilagos volt, hogy Mastroianni oltozeket Fellini valos kinezete alapjan kell megterveznie: fekete oltony, szeles karimaju fekete kalap.

Forgatasi menetrend [ szerkesztes ]

A 8½ Fellini els? olyan filmje, melyet a rendez? alapvet?en m?teremben vett fel, s noha forgatott kuls? helyszineken ? peldaul Tivoliban , Filaccianoban , Viterboban , Ostiaban es Fiumicinoban ? is, allitolag ott is diszleteket emeltetett, semmit nem forgattak eredeti kornyezetben. A valosag atformalasahoz tartozott a szerepl?k atformalasa is: Sandra Milonak peldaul 8 kilot kellett hiznia, Anouk Aimee-nek pedig ugyanennyit fogynia a rendez?i utasitasnak megfelel?en. A Titanus Appia m?termeiben vettek fel a produceri irodaban jatszodo kepsorokat. Ezt kovette a furd? parkjaban jatszodo jelenet, majd a ?pokolraszallas” epizodja, utana a szalloda halljaban jatszodo esemenyek rogzitese, illetve Sandra Milo jelenetei. Checchignolaban vettek fel a kisvarosi f?utca kepsorait, a gyerekek udvarhazat, a haremjelenetet, illetve a temet?i epizodot. Nehany het forgatas utan a filmlaboratorium munkasai sztrajkolni kezdtek, ezert megsz?nt annak lehet?sege, hogy naponta visszanezzek a musztereket . Fellini ekkor mar nem esett ketsegbe, s?t a szuksegb?l erenyt kovacsolt, a sztrajkot ugyanis munkamodszere gazdagitasara hasznalta fel. Kijelentette, hogy a stab tovabbfolytatja a munkat. Azonban a sztrajk befejezese utan sem ment el megnezni az addigi musztereket, hanem Di Venanzot kuldte maga helyett. Arra hivatkozott, hogy Hitchcock sem nezte meg a musztereket, s ez a modszer tulajdonkeppen lehet?ve teszi, hogy jobban ragaszkodjon az eredeti elkepzelesekhez.

A tervezett es a vegleges befejezes [ szerkesztes ]

A 8½ nem az eredetileg tervezett befejezessel kerult a mozikba. Fellini el?szor ugy gondolta, hogy a filmet egy vasuti jelenettel fejezi be. (A vonat filmjeinek egyik visszater? motivuma.) Ebben azt lathatta volna a nez?, hogy Guido es felesege egy etkez?kocsiban ulnek, vagyis tulajdonkeppen kibekultek. Aztan a ferfi felpillant, es azt latja, hogy a korulottuk lev? asztaloknal elete (es a film) tobbi szerepl?je ul, josagos vagy eppen ketertelm? pillantassal szemlelve ?t. A jelenetet fel is vettek, a forgatast pedig Gideon Bachmann dokumentalta, aki egyreszt mintegy 3000 fotot keszitett, masreszt beszelgeteseket folytatott a kozrem?kod?kkel, koztuk Fellinivel is. ^[11] A producer rovidesen el?allt azzal a javaslattal, hogy reklamcelokbol, lenyegeben moziel?zetesnek szanva, forgassanak egy kb. negyperces filmet is az ostiai tengerparton. Fellini Charlotte Chandler konyveben ugy emlekezett vissza, hogy mintegy 200 szinesz kozrem?kodesevel, 7 kameraval vettek fel a rovid jelenetet, melyben a szerepl?k kortancot jarnak a hatalmas toronydiszlet korul. (Tullio Kezich konyveben 8 kamerarol esik szo.) Eredetileg A gladiatorok bevonulasa dallamara zajlott a jelenet forgatasa, am a vegs? valtozatban nem az hallhato. Nino Rota e kortanc szamara komponalta hires indulojat, amely talan a legismertebb, Fellini szamara irt melodiaja lett. Az el?zetest maga Fellini is megtekintette, es annyira megtetszett neki, hogy ugy dontott, ez lesz a film befejezese a vonatjelenet helyett. A Fellini-szakirodalomban gyakran el?fordulo allitas, hogy a rendez? akarata ellenere valtoztatta meg a film befejezeset, am maga a m?vesz minderr?l azt mondta: ?…neha a producer ohajanak is lehet aldasos hatasa.” ^[12] Az etkez?kocsis jelenetet Fellini felretetette, s?t meghagyta, hogy jol vigyazzanak ra, mert kit?n?en sikerult, a kepsor az evek folyaman megis elveszett.

Mario Sesti a L’ultima sequenza ( 2003 ) cim? dokumentumfilmben evtizedekkel kes?bb megkiserelte rekonstrualni az eredeti befejezest. Felhasznalta Bachmann fotoit es interjuit, s?t ? maga is keszitett beszelgeteseket a stab meg el? tagjaival. Az evtizedek tavlatabol azonban kevesen emlekeztek a reszletekre, hiszen annyira keplekenyen alakult minden, hogy forgatas soran azzal sem voltak tisztaban, hogy a veluk felvett jelenetek hova is kerulnek majd a vegs? valtozatban. Anouk Aimee szerint az etkez?kocsiban megjelen? figurak tulajdonkeppen halottak voltak (mindannyian feher ruhat viseltek). Aimee azt nyilatkozta, hogy teljesen egyetert Fellini dontesevel, hogy megvaltoztatta a film befejezeset, noha mint szineszn?nek, az lett volna a legfontosabb jelenete. Caterina Boratto lanya, Marina viszont ugy emlekezett vissza, hogy edesanyja nem tudott a valtozasrol: szamara akkora meglepetest okozott a bemutaton, hogy a finaleban megsem volt lathato, hogy allitolag hetekig sirt miatta. A vonatos befejezes pesszimista volt, feher ruhas szerepl?i tulajdonkeppen a halalt ideztek fel, mig a kortancos befejezes egyertelm?en optimizmust sugall. Keves pelda van arra a filmm?veszetben, hogy valaki ekkora kepzel?er?vel, szabadon szarnyalo fantaziaval es bizakodva vallott volna tulajdon alkotoi valsagarol.

A fogadtatas [ szerkesztes ]

A nyugati visszhang [ szerkesztes ]

Az olasz kritika a bemutato utan elragadtatott hangon magasztalta a filmet, es nem fukarkodott a dicser? szavak halmozasaval: ?magus, zseni, b?vesz, csodalatos stilus, fennkolt ihlet.” Voltak persze negativ velemenyek is, am a korabbi Fellini-filmeket ert heves tamadasokkal szemben az ellenz?k ezuttal visszafogottabb hangot utottek meg: ?narcisztikus, hatasvadasz, szetfolyo, erdektelen, magamutogato.” A jeles iro, Alberto Moravia is a biralok kozott foglalt helyet: ?Fellini h?se erotoman, szadista , mazochista , megrogzott hazudozo, aki fel az elett?l es legszivesebben visszabujna az anyja olebe , pojaca, csalo, szelhamos.” ^[13] Alberto Arbasino szerint viszont a 8½ ?a hagyomany es az avantgard kozti surlodas legerzekenyebb pillanataban robban be az elbeszel? prozaba, es jokora lokest adhat neki az experimentalizmus , vagyis a jov? iranyaba.” ^[14] Joseph E. Levine latatlanban vasarolta meg a film amerikai forgalmazasi jogait. A New York -i premierre Fellini es Mastroianni is elutazott. Az amerikai kozonseg lelkesen fogadta a Mester alkotasat, egy divatceg egyenesen azt tervezte, hogy sorozatban fogja gyartani azt a fekete kalapot, melyet a filmbeli Guido viselt. Persze azert az amerikai kritikak kozott is akadt fanyalgo es elutasito. Pauline Kael szerint a 8½ ?strukturalis cs?dtomeg”, John Simon szerint egyszer?en csak ?fiasko”. 1963 juliusaban Fellini alkotasa ujabb gy?zelmet aratott: a Saint-Vincent -ben rendezett fesztivalon a nagy rivalis, Luchino Visconti A parduc (1963) cim? latvanyos tortenelmi filmeposza el?l nyerte el az Arany Serleg-dijat. Fellini raadasul az olasz filmkritikusok Ezust Szalag dijat illet?en is lekorozte Viscontit: 7 kategoriaban nyert dijat a 8½ , mig A parduc ?csak” haromban. A dijes? betet?zesekent 1964 . aprilis 13-an Fellini alkotasa megkapta a legjobb idegen nyelv? filmnek jaro Oscar-dijat , valamint Piero Gherardi is atvehette az aranyszobrocskat a jelmezekert. (A m?vet tovabbi 3 kategoriaban jeloltek meg az Akademia dijara.) Fellini Julie Andrewstol vette at a dijat. Allitasa szerint nagyon meg volt lepve, mert eleinte nem tudta mire velni, hogy a szokasos kiser?zene helyett az olasz himnuszt hallotta felcsendulni. A ceremoniara egyebkent elkiserte a felesege, valamint Ennio Flaiano, Clemente Fracassi es Sandra Milo az elettarsaval, Moris Ergasszal.

A moszkvai bemutato [ szerkesztes ]

A 8½ -t 1963 . julius 18-an mutattak be a Moszkvai Filmfesztivalon. A Kreml kongresszusi nagytermeben 8000 nez? foglalt helyet. A vetites technikai korulmenyei csapnivaloak voltak: az eredeti hangot lehalkitottak, es gyenge szinkrontolmacsolas volt helyette. A szinfalak mogott a szovjet hivatalos szervek amiatt aggodtak, hogy a kozonseg tul lelkesen fogadja ezt a ?dekadens” nyugati alkotast. Nem tevedtek: a kozonseg ugyan veszjoslo csendben nezte vegig a filmet ? Fellini mindezt a bukas el?jelenek velte, es tavozni akart ?, am vegul felduborgott a sz?nni nem akaro taps. A vetites utan tobben gratulaltak a rendez?nek, az ?rhajos German Tyitov egyenesen azt mondta neki, hogy ?a 8½ rejtelmesebb, mint a kozmosz .” A gratulalok kozott volt a kolt? Jevgenyij Jevtusenko is, illetve a szovjet filmvilag olyan jelent?s alakjai, mint Vlagyimir Naumov , Tengiz Abuladze es Marlen Hucijev . Szergej Geraszimovnak ugyan tetszett a film, de aggodalmai is voltak, melyeket egy negyszemkozti beszelgetes kereteben igyekezett megosztani Fellinivel. Mondandoja kozben gyakran atvaltott oroszra , amib?l Fellini egy szot sem ertett, csak azt erzekelte, hogy szovjet kollegaja aggodik. A fesztival zs?rijet Grigorij Csuhraj vezette: a 15 tagu zs?riben 7 kulfoldi foglalt helyet. Csuhraj kiserletet tett arra, hogy a szovjet zs?ritagok tamogatasaval kulondijra javasolja Fellini alkotasat ? vagyis ezzel kizarjak a f?dijert folyo versenyb?l ?, es helyette egy masik olasz filmet, Nanni Loy Napoly negy napja (1962) cim? rendezeset vonjak be a versenybe. Sergio Amidei , a temperamentumos es kommunista erzelm? olasz zs?ritag azonban keresztulhuzta a szovjetek mesterkedeseit, es felszolitotta a kulfoldi zs?ritagokat, hogy vonuljanak ki a rendezvenyr?l. Mindegyik kollega ? koztuk az amerikai Stanley Kramer , az indiai Satyajit Ray es a francia Jean Marais ? szot fogadott neki. Csuhrajek vegul beadtak a derekukat, es a f?dijat iteltek oda a 8½ -nek.

Magyar kritikai visszhang [ szerkesztes ]

?Majdnem bizonyos, hogy az Orszaguton es Az edes elet tokeletesebb, kerekebb es valtoztathatatlanabb egesz, mint a Nyolc es fel; de ugyanilyen ketsegtelennek t?nik az is, hogy a Nyolc es fel termekeny hatasa jobban szetsugarzott, es mind formanyelvi szempontbol, mind a m?veszi onvallomas m?fajanak szempontjabol elevulhetetlen erdemei vannak. Az id?elemmel valo gazdalkodas meg a resnais-i kiserletekhez kepest is ujszer?. Ertekes a Nyolc es fel azert is, mert el?szor fogalmazza meg az olasz ertelmiseg, kozelebbr?l pedig a filmm?vesz-vilag alkotoi valsagat, a tarsadalmi valosagtol valo menekulest, a regi eszmenyek megtagadasat, az ujak hiabavalo ? es rossz helyen torten? ? kereseset. […] A Nyolc es fel ben rajzolodik ki el?ttunk el?szor Fellini uj alkotoi korszakanak jellegzetessege: a latvany els?dlegessege . ^[15] Fellini bamulatos kepi fantaziajaval olyan er?teljes kepeket tud alkotni, olyan dobbenetes erej? vilagba kepes kalauzolni a nez?t, amilyent eddig csak a legnagyobb fest?m?veszeknek sikerult felidezni. A Nyolc es fel nek szamos olyan leny?goz? kepe van, melyek bonyolult gondolatsorokat inditanak el az emberben, es ezek leirasa oldalakra terjedne. Ki tudna pontosan leirni az elet vize korul kering? emberek arcanak, mozdulatainak, a park hangulatanak kulonos varazsat es jelenteset?”
( Nemeskurty Istvan : Fellini ? Szemt?l szemben. Budapest, 1974, Gondolat Kiado, 126?127. oldal)

A kovet?k, a musical es a remake [ szerkesztes ]

A 8½ mint a filmtortenet els? rendez?i onvallomasa, nagy hatast gyakorolt az egyetemes filmm?veszetre, s az evek soran a vilag legkulonboz?bb pontjain, a legkulonboz?bb stilusu alkotok keszitettek el a maguk 8½ -jet. Ezek sorabol a magyar kozonseg is lathatta Francois Truffaut Amerikai ejszaka (1973), Bob Fosse Mindhalalig zene ( 1979 ), Woody Allen Csillagporos emlekek ( 1980 ) es Vagyim Abdrasitov Bolygok egyuttallasa ( 1984 ) cim? alkotasat. Bizonyos ertelemben e csoportba sorolhato Kovacs Andras Labirintus ( 1976 ) cim? filmje is.

Az 1980-as evek elejen Mario Fratti feldolgozasaban, Arthur Kopit librettojaval es Maury Yeston szovegevel es zenejevel musical keszult a 8½ -b?l, a nem kevesbe egyszer? es titokzatos Nine cimmel. Fellini nem ellenezte, s?t megkonnyitette az atdolgozashoz szukseges jogok eladasat, am kikototte, hogy a plakatokon nem szerepelhet sem az ? neve, sem a 8½ filmcim. ^[16] Hat honapos videki turne utan kerult sor a New York-i premierre a 46. utca szinhazanak szinpadan, 1982 . majus 9-en . Az el?adas 12 Tony-dijat (az amerikai szinhazi vilag legrangosabb kituntetese) kapott, ebb?l az egyiket a Guidot megformalo Raul Julia vehette at.

Az uj evezred elejen terjedt el a hir, hogy amerikai remake keszul a 8½ -b?l. A hir csak felig igaz, a tervezett film ugyanis nem remake, hanem a Nine filmvaltozata Rob Marshall rendezeseben. A produkcio el?keszuleti munkalatait a hollywoodi forgatokonyvirok 2007 -ben kezdett sztrajkja lassitotta le. A f?szerepre kiszemelt Javier Bardem kimerultsegre hivatkozva visszalepett: allitolag egy evig nem kivan forgatni. 2008 nyaran a tervezett szereposztas a kovetkez?: Daniel Day-Lewis alakitana Guidot, Marion Cotillard a feleseget, Penelope Cruz a szeret?jet, Sophia Loren pedig az anyjat. Allitolag Judi Dench es Nicole Kidman is vallalta a felkerest.

Erdekessegek [ szerkesztes ]

• A vendegl?i jelenetben a gondolatolvaso kitalalja Guido gondolatait, a latszolag teljesen ertelmetlen Asa-Nisi-Masa szoosszetetelt. A szavak els? szotagjai azonban osszeolvasva az anima szot adjak ki: ez a Fellini altal kulonosen nagyrabecsult Carl Gustav Jung pszichologiajanak egyik kulcsfogalma. (Parja az animus .)
• A 8½ eseteben Fellini csak fontolgatta a visszalepest, a G. Mastorna utazasa cimmel tervezett filmjet azonban 1966 -ban tenyleg lemondta, meghozza akkor, amikor mar alltak a diszletek, es indulhatott volna a forgatas. Dino De Laurentiis producer szigoru ellenlepeseket tett, lefoglaltatta Fellini ingosagait a rendez? fregenei villajaban. A kovetkez? ev elejen megegyeztek, Fellini uj f?szerepl?t szerz?dtetett Ugo Tognazzi szemelyeben. Vegul vele sem forgatta le a filmet, hanem uj megallapodast kotott De Laurentiisszal, hogy a G. Mastorna utazasa helyett 3 masik filmet forgat a producernek, am ezeket sem csinalta meg. A kinos szituaciot egy masik producer, Alberto Grimaldi oldotta meg, aki megvasarolta De Laurentiist?l a G. Mastorna utazasa jogait, noha vegul Fellini neki sem rendezte meg a filmet.
• A gyermek Guidot alakito Marco Gemini nehany evvel a 8½ forgatasa utan gyogyithatatlan betegsegben elhunyt.

F?szerepl?k [ szerkesztes ]

• Marcello Mastroianni (Guido Anselmi)
• Claudia Cardinale (Claudia)
• Anouk Aimee (Luisa Anselmi) (Anouk Aimee neven szerepel a stablistan)
• Sandra Milo (Carla)
• Rossella Falk (Rossella)
• Barbara Steele (Gloria Morin)
• Madeleine LeBeau (Madeleine, a francia szineszn?) (Madeleine Lebeau neven szerepel a stablistan)
• Caterina Boratto (a titokzatos holgy)
• Eddra Gale (Saraghina) (Edra Gale neven szerepel a stablistan)
• Guido Alberti (Pace, a producer)
• Mario Conocchia (Conocchia, a gyartasvezet?)
• Bruno Agostini (Il segretario di produzione)
• Cesarino Miceli Picardi (Cesarino, l'ispettore di produzione)
• Jean Rougeul (Carini, a filmkritikus)
• Mario Pisu (Mario Mezzabotta)
• Yvonne Casadei (Jacqueline Bonbon)
• Ian Dallas (a gondolatolvaso segedje)
• Mino Doro (Claudia titkarn?je)
• Nadia Sanders (Nadine, a hosztesz) (Nadine Sanders neven szerepel a stablistan)
• Georgia Simmons (Guido nagymamaja)
• Edy Vessel (L'indossatrice) (Hedy Vessel neven szerepel a stablistan)
• Tito Masini (a biboros)
• Annie Gorassini (a producer baratn?je)
• Rossella Como (Luisa baratn?je)
• Mark Herron (Luisa udvarloja)
• Marisa Colomber (Guido nagynenje)
• Neil Robinson (a francia szineszn? ugynoke)
• Elisabetta Catalano (Matilde, Luisa testvere)
• Eugene Walter (amerikai ujsagiro)
• Hazel Rogers (neger n?)
• Gilda Dahlberg (az amerikai ujsagiro felesege)
• Mario Tarchetti (Claudia ugynoke)
• Mary Indovino (a gondolatolvaso)
• Frazier Rippy (titkar)
• Francesco Rigamonti (Luisa baratn?je)
• Giulio Paradisi (egy barat)
• Marco Gemini (a gyerek Guido)
• Giuditta Rissone (Guido anyja)
• Annibale Ninchi (Guido apja)

Fontosabb dijak es jelolesek [ szerkesztes ]

Oscar-dij [ szerkesztes ]

• 1964 dij Legjobb idegen nyelv? film
• 1964 dij Piero Gherardi (legjobb jelmez fekete-feher filmben)
• 1964 jeloles Piero Gherardi (legjobb diszlet fekete-feher filmben)
• 1964 jeloles Federico Fellini (legjobb rendez?)
• 1964 jeloles Federico Fellini, Ennio Flaiano , Tullio Pinelli , Brunello Rondi (legjobb eredeti forgatokonyv)

BAFTA-dij [ szerkesztes ]

• 1964 jeloles Legjobb idegen nyelv? film

Bodil-dij [ szerkesztes ]

• 1964 dij Federico Fellini (legjobb europai film)

Ezust Szalag dij [ szerkesztes ]

• 1964 dij Federico Fellini (legjobb rendez?)
• 1964 dij Federico Fellini, Ennio Flaiano (legjobb eredeti tortenet)
• 1964 dij Federico Fellini, Ennio Flaiano, Tullio Pinelli , Brunello Rondi (legjobb eredeti forgatokonyv)
• 1964 dij Angelo Rizzoli (legjobb producer)
• 1964 dij Sandra Milo (legjobb n?i mellekszerepl?)
• 1964 dij Gianni di Venanzo (legjobb operat?r fekete-feher filmben)
• 1964 dij Nino Rota (legjobb filmzene)

Kinema Junpo-dij [ szerkesztes ]

• 1966 dij Federico Fellini (legjobb kulfoldi film, legjobb kulfoldi film rendez?je)

Moszkvai Filmfesztival [ szerkesztes ]

• 1963 dij Federico Fellini (a fesztival f?dija)

Forrasok [ szerkesztes ]

• 8½ . Federico Fellini filmje DVD -n. Magyarorszag , 2005 , Fantasy Film
• Nemeskurty Istvan: Fellini ? szemt?l szemben. Budapest, 1974, Gondolat Kiado
• Federico Fellini: Mestersegem, a film . Budapest, 1988, Gondolat Kiado
• Charlotte Chandler: En, Fellini . Budapest, 1998, Magvet? Kiado
• Bernardino Zapponi: Az en Fellinim . Budapest, 2003, JLX Kiado
• Tullio Kezich: Federico avagy Fellini elete es filmjei . Budapest, 2006, Europa Kiado

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• A 8½ az Internet Movie Database oldalain
• Magyar nyelven a film alternativ befejezeser?l
• Angol nyelv? essze