1987. evi XI. torveny a jogalkotasrol szolo els? magyar jogszabaly (roviditese: Jat. ). Alkotmanyellenesseg miatt az Alkotmanybirosag 121/2009. (XII. 17.) AB hatarozataban 2010. december 31-i hatallyal megsemmisitette. A torveny a rendszervaltas egyik legalapvet?bb jogszabalya volt. Visszaallitotta az Orszaggy?les torvenyalkoto tekintelyet a Elnoki Tanaccsal szemben, es megszuntette a gyakran nem is publikus jogi eszkozokkel valo szabalyozas lehet?seget (miniszteri korlevelek, allamtitkari leiratok stb.).

Hatalya [ szerkesztes ]

A Jat. 1988. januar 1-jen lepett hatalyba egyutt a jogszabalyszerkesztesr?l szolo 12/1987. (XII. 29.) IM rendelettel. Utobbi 2008. januar 1-jen hatalyat vesztette, a targykort 2010. marcius 1-jet?l a 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet szabalyozza. A Jat-ot kilencszer modositottak lenyegesen, a CompLex Jogtarban 23 id?allapota ismert. Ebb?l ot 1990-b?l, harom 1991-b?l valo. A Jat. megsemmisiteset a 121/2009. (XII. 17.) AB hatarozatban mondta ki az Alkotmanybirosag.

Tartalma [ szerkesztes ]

A Jat. negy erdemi fejezetb?l allt. Az els? hatarozta meg a jogalkoto szerveket es az altaluk kibocsathato jogszabalyokat, valamint a jogszabalyok kozott fennallo jogszabalyi hierarchiat . A masodik fejezet a jogszabalyok megalkotasarol rendelkezett, erintve tobbek kozott a jogalkotasi program, a jogalkotasert valo felel?sseg es a tarsadalmi vita kerdeset. A fejezet kulon cim alatt targyalta az el?zetes es utolagos hatasvizsgalatot, amelynek celja, hogy hatekony jogszabalyok szulethessenek. A harmadik fejezet a jogszabalynak nem min?sul?, un. allami iranyitas egyeb jogi eszkozeivel foglalkozott. Ezek a hatarozatok, az utasitasok, a szabvanyok, az armegallapitasok, a statisztikai kozlemenyek es a jogi iranymutatasok. A negyedik fejezet a hivatalos lapokat ( Magyar Kozlony , Hatarozatok Tara, a miniszteriumok es az orszagos hataskor? szervek hivatalos lapjai), valamint a hivatalos jogszabalygy?jtemenyeket (az evente kiadott Torvenyek es Rendeletek Hivatalos Gy?jtemenyet es az otevenkent megjelen? Hatalyos Jogszabalyok Gy?jtemenyet ) erintette.

Az Alkotmanybirosag megsemmisit? hatarozata [ szerkesztes ]

A torveny megtamadott rendelkezesei [ szerkesztes ]

Az Alkotmanybirosagnal az alabbi jogszabalyhelyek alkotmanyellenessegenek megallapitasat inditvanyoztak:

• 1. § (1) A jogalkoto szervek a kovetkez? jogszabalyokat alkotjak:
• (...)
• b) a koztarsasagi elnok (a tovabbiakban: koztarsasagi elnok) torvenyerej? rendeletet,
• (...)
• d) a miniszterelnok, elnokhelyettese es tagja (a tovabbiakban egyutt: miniszter) rendeletet,
• e) az orszagos hataskor? szerv vezetesevel megbizott allamtitkar (a tovabbiakban: allamtitkar) rendelkezest,
• f) a tanacs rendeletet.
• 2. § Az Orszaggy?les torvenyben allapitja meg
• a) a tarsadalmi rendre, valamint a tarsadalom meghatarozo jelent?seg? intezmenyeire, az allam szervezetere, m?kodesere, es az allami szervek hataskorere vonatkozo alapvet? rendelkezeseket,
• b) a gazdasagi rendre, a gazdasag m?kodesere es jogintezmenyeire vonatkozo alapvet? szabalyokat,
• c) az allampolgarok alapvet? jogait es kotelessegeit, ezek felteteleit es korlatait, valamint ervenyre juttatasuk eljarasi szabalyait.
• 3. § A tarsadalmi rendre vonatkozoan torvenyben kell szabalyozni kulonosen
• a) az Alkotmanyban felsorolt allami szervek m?kodeset,
• b) a tarsadalmi szervezetek es az erdekkepviseleti szervek jogallasat,
• c) az orszaggy?lesi kepvisel?k es a tanacstagok valasztasat, valamint jogallasat,
• d) a miniszterek es az allamtitkarok jogallasat es felel?sseget,
• e) a nepszavazast,
• f) a b?ncselekmenyeket, a bunteteseket es a buntetes-vegrehajtast,
• g) a buntet?, a polgari es az allamigazgatasi eljarast.
• 4. § A gazdasagi rendre vonatkozoan torvenyben kell szabalyozni kulonosen
• a) a tulajdonviszonyokat, a maganszemelyek es a jogi szemelyek vagyoni viszonyait,
• b) az allam kizarolagos gazdasagi tevekenyseget, a nepgazdasagi tervezest, tovabba a gazdalkodo szervezetek jogallasat es allami iranyitasuk alapvet? rendjet,
• c) az allami penzugyeket, az adokat es az adojelleg? kotelessegeket,
• d) a kozeptavu nepgazdasagi tervet es az allami koltsegvetest,
• e) a munkaviszony es a munkavedelem alapvet? kerdeseit.
• 5. § Az allampolgarok alapvet? jogai es kotelessegei koreben torvenyben kell szabalyozni kulonosen
• a) az allampolgarsagot,
• b) a szemelyi szabadsagjogokat es korlatozasukat, a kulfoldre utazasnak es az utlevel kiadasanak a felteteleit,
• c) az egyesulesi es a gyulekezesi jogot,
• d) a sajtora vonatkozo rendelkezeseket,
• e) a hazassagot es a csaladot,
• f) az oroklest, a szemelyhez es a szellemi alkotashoz f?z?d? jogokat es kotelessegeket,
• g) a kozerdek? bejelentesek, javaslatok es panaszok intezeset,
• h) a lelkiismereti szabadsaghoz es a vallas szabad gyakorlasahoz f?z?d? alapvet? jogokat es kotelessegeket,
• i) az oktatast es a kozm?vel?dest,
• j) az egeszsegugyi ellatast es a tarsadalombiztositast,
• k) a honvedelmi kotelezettseget,
• l) a szemelyi nyilvantartast.
• 6. § (1) A koztarsasagi elnok a sajat vagy - ha az Orszaggy?les nem ulesezik - az Orszaggy?les jogkoreben torvenyerej? rendeletet alkot; az Alkotmanyt azonban nem valtoztathatja meg, es nem alkothat torvenyerej? rendeletet a 2-5. §-ban meghatarozott esetekben.
• (2) A torvenyerej? rendeletet az Orszaggy?les legkozelebbi ulesen a koztarsasagi elnok koteles az Orszaggy?lesnek bemutatni.
• 7. § A Kormany az Alkotmanyban meghatarozott feladatkoreben, illet?leg torvenyben vagy torvenyerej? rendeletben kapott felhatalmazas alapjan ad ki rendeletet.
• 8. § (1) A miniszter feladatkoreben es torvenyben, torvenyerej? rendeletben vagy minisztertanacsi rendeletben kapott felhatalmazas alapjan ad ki rendeletet.
• 10. § A tanacs rendeletet ad ki
• a) torveny, torvenyerej? rendelet felhatalmazasa alapjan a helyi, teruleti sajatossagoknak megfelel? reszletes szabalyok megallapitasara;
• b) a magasabb szint? jogszabalyban nem rendezett tarsadalmi viszonyok rendezesere.
• 14. § (...)
• (2) A miniszteri rendelet es az allamtitkari rendelkezes melleklete - ha az allampolgarokat kozvetlenul nem erinti - kivetelesen a miniszterium, orszagos hataskor? szerv hivatalos lapjaban torten? kozzetetellel is kihirdethet?. Ilyenkor a melleklet megjelenesenek helyere a jogszabalyban utalni kell, es a hatalybalepeseig a mellekletet kozze kell tenni.
• 15. § (...)
• (2) A szabalyozas targykorebe tartozo alapvet? jogok es kotelessegek szabalyozasara nem lehet felhatalmazast adni.
• 16. § (1) Az altalanosan kotelez? magatartasi szabalyt tartalmazo nemzetkozi szerz?dest a tartalmanak megfelel? szint? jogszabalyba foglalva kell kihirdetni.
• (2) A jogszabalyba nem foglalt nemzetkozi szerz?dest - ha a koztarsasagi elnok vagy a Kormany maskent nem rendelkezik - a Magyar Kozlonyben kozze kell tenni.
• 21. § (1) A Kormany a torvenyek, torvenyerej? rendeletek es egyes jelent?s minisztertanacsi rendeletek el?keszitese, tovabba meghatarozott korben a jogszabalyok atfogo felulvizsgalata celjabol oteves id?szakra szolo programot allapit meg.
• 24. § (1) Az igazsagugyminiszter felel?s azert, hogy a jogszabaly osszhangban alljon mas jogszabalyokkal, megfeleljen a jogpolitikai elveknek, illeszkedjen be az egyseges jogrendszerbe, es feleljen meg a jogalkotas szakmai kovetelmenyeinek.
• (2) E felel?sseg ervenyre juttatasa erdekeben a szakminiszter
• a) a torvenyjavaslatok es a torvenyerej? rendelet tervezetet az igazsagugyminiszterrel egyutt kesziti el, es terjeszti a Kormany ele,
• b) a minisztertanacsi rendelet tervezetet az igazsagugyminiszterrel egyetertesben terjeszti a Kormany ele,
• c) a miniszteri rendelet, illet?leg az allamtitkari rendelkezes tervezetet velemenyezesre megkuldi az igazsagugyminiszternek.
• 28. § A torveny, a torvenyerej? rendelet es a minisztertanacsi rendelet tervezetet velemenyezesre meg kell kuldeni a legf?bb ugyesznek, tovabba - ha az a birosagok hataskoret is erinti - a Legfels?bb Birosag elnokenek is.
• 37. § (1) A torvenykezdemenyezes jogat, a kezdemenyezes modjat es a torvenyalkotas rendjet az Alkotmany es az Orszaggy?les ugyrendje szabalyozza.
• (2) Ha tarsadalmi szervezet vagy erdekkepviseleti szerv a Kormanynak torveny kezdemenyezeset javasolja, err?l tajekoztatni kell az Orszaggy?les elnoket es az illetekes orszaggy?lesi bizottsagot.
• (3) A torvenyjavaslatot - ha az Orszaggy?les ugyrendje kivetelt nem tesz - legalabb harminc nappal az Orszaggy?les ulesszaka el?tt be kell terjeszteni.
• 38. § (1) Ha az orszaggy?lesi bizottsag vagy az orszaggy?lesi kepvisel? torvenyt kezdemenyez es az Orszaggy?les az inditvanyt elfogadja, a Kormanyt vagy az illetekes orszaggy?lesi bizottsagot bizza meg a torvenyjavaslat el?keszitesevel.
• (2) Ha az orszaggy?lesi bizottsag vagy az orszaggy?lesi kepvisel? altala el?keszitett torvenyjavaslatot terjeszt el?, az Orszaggy?les dont a torvenyjavaslat napirendre t?zeser?l.
• (3) A torvenyjavaslat tervezetenek a velemenyezesre bocsatasarol es - az Orszaggy?les dontese alapjan - a tarsadalmi vita megszervezeser?l a Kormany gondoskodik.
• 40. § (1) A torvenyjavaslathoz az el?terjeszt? indokolast csatol, amelyben bemutatja azokat a tarsadalmi, gazdasagi es szakmai korulmenyeket, amelyek a javasolt szabalyozast szuksegesse teszik, tovabba ismerteti a jogi megoldas szempontjait.
• (2) Ha a koztarsasagi elnok az Orszaggy?les jogkoreben alkot torvenyerej? rendeletet, ennek a tervezetehez is indoklast kell kesziteni.
• 41. § (1) A minisztertanacsi rendelet megalkotasara a Kormany altal megallapitott szabalyok az iranyadok.
• (2) A Kormany az altala kezdemenyezett torveny- es torvenyerej? rendelet tervezetenek el?keszitese soran a szabalyozas f? kerdeseiben el?zetesen allast foglal.
• 45. § (1) A szakminiszter feladata, hogy folyamatosan vizsgalja - az erdekelt minisztereknek es orszagos hataskor? szervek vezet?inek bevonasaval - a jogszabalyok hatalyosulasat, es a vizsgalat eredmenye alapjan megtegye a szukseges intezkedeseket. E kotelessege nem erinti a Legfels?bb Birosag elnokenek, a legf?bb ugyesznek es a Kozponti Nepi Ellen?rzesi Bizottsag elnokenek a jogkoret.
• 46. § (1) Az Orszaggy?les, a koztarsasagi elnok, a Kormany, a kormanybizottsagok, a tanacsok es a tanacsok vegrehajto bizottsagai hatarozatban szabalyozzak az altaluk iranyitott szervek feladatait, a sajat m?kodesuket, es allapitjak meg a feladatkorukbe tartozo terveket.
• 47. § (1) Az Orszaggy?les, a koztarsasagi elnok, a Kormany es a kormanybizottsagok hatarozatainak el?keszitesere vonatkozo szabalyokat e szervek allapitjak meg.
• 49. § (1) A miniszter es az orszagos hataskor? szerv vezet?je jogszabalyban meghatarozott iranyitasi jogkoreben a kozvetlen iranyitasa ala tartozo szervek tevekenyseget szabalyozo utasitast adhat ki.
• (2) A kulkereskedelmi tevekenyseg, valamint a honvedelmi kotelezettseg koreben kozvetlen iranyitas ala tartozo szervnek kell tekinteni azt a gazdalkodo szervezetet is, amelynek a kulon torveny szerint utasitas adhato.
• 53. § Az Orszaggy?les, a koztarsasagi elnok es a Kormany iranyelvet bocsat ki, amelyben altalanos erveny? celokat, programokat hataroz meg, illet?leg allast foglal az allami es a tarsadalmi elet fontos kerdeseiben. Ez az iranyelv a Magyar Kozlonyben kozzetehet?.
• 54. § Az Orszaggy?les, a koztarsasagi elnok es a Kormany a jogszabalyokat elvi allasfoglalasban ertelmezheti. Ezt a Magyar Kozlonyben kozze kell tenni.
• 56. § (1) Az Orszaggy?les, a koztarsasagi elnok es a Kormany jogi iranymutatasainak el?keszitesere az altaluk alkotott jogszabalyok el?keszitesenek a szabalyait kell megfelel?en alkalmazni.
• 57. § (1) A Magyar Koztarsasag hivatalos lapja a Magyar Kozlony.
• (2) A Magyar Kozlony tartalmazza a jogszabalyokat, a nemzetkozi szerz?deseket, az Orszaggy?les, a koztarsasagi elnok es a Kormany hatarozatait es jogi iranymutatasait, a Legfels?bb Birosag iranyelveit, es elvi donteseit, valamint a szemelyi kerdesekben hozott donteseket, ideertve a koztarsasagi elnok es a Kormany altal adomanyozott kitunteteseket is.
• (...)
• (4) A Magyar Kozlonyt a feladatkorrel rendelkez? miniszter altal kijelolt szemely szerkeszti.

58. § (...)

• (2) A Hatarozatok Taraban lehet kozzetenni a kormanybizottsagok hatarozatait es egyeb olyan kozlemenyeket, amelyek kozzetetelet a Hatarozatok Tara szerkeszt?je engedelyezte.
• (3) A Hatarozatok Tarat a Kormany tagjai, az allamtitkarok, a miniszterhelyettesek, az orszagos hataskor? szervek vezet?i es helyetteseik, valamint a Minisztertanacs Titkarsaganak a vezet?je altal meghatarozott szervek vezet? munkatarsai kapjak meg.
• 59. § (...)
• (3) A miniszterium, az autonom allamigazgatasi szerv vagy a kormanyhivatal hivatalos lapjaban a Hatarozatok Tara szerkeszt?je engedelyevel lehet olyan hatarozatot, jogi iranymutatast vagy mas kozlemenyt kozolni, amelyet a Hatarozatok Taraban tettek kozze.
• 60. § A Kormany altal kijelolt szerv vagy szemely gondoskodik arrol, hogy a Torvenyek es Rendeletek Hivatalos Gy?jtemenyet evenkent, a Hatalyos Jogszabalyok Gy?jtemenyet otevenkent kiadjak.

A megsemmisites indokai [ szerkesztes ]

Az inditvanyokat az Alkotmanybirosag megalapozottnak talalta.

A Jat. megsemmisitesehez tobb ok vezetett. A torveny megalkotasa ota eltelt id?ben az Alkotmanyt tobbszor modositottak, de a Jat. szovegen nem vezettek at a szukseges modositasokat. A ket jogszabaly kozott ellentmondasok keletkeztek. Egy masik ok, hogy az Igazsagugyminiszterium 2007-ben kozzetette a Jat. egyseges szerkezetbe foglalt, hatalyos szoveget, azonban szerkesztesi hibakat kovettek el ( Magyar Kozlony 2007/106. szam ^{[ halott link ]} ).

A Jat. min?sitett (ketharmados) tobbseggel modosithato jogszabaly volt. A rendszervaltas utan politikai konszenzus hianyaban fontos kerdesekr?l ? pl. a Nemzeti Bank elnokenek jogalkotoi hataskorer?l vagy az elektronikus kozlonykiadasrol ? mar nem a Jat., hanem kulon torvenyek rendelkeztek (lasd a Magyar Nemzeti Bankrol szolo 2001. evi LVIII. torvenyt ^{[ halott link ]} es az elektronikus informacioszabadsagrol szolo 2005. evi XC. torvenyt ).

Az Alkotmanybirosag indokolasa a kovetkez?ket emeli ki:

"A Jat. tenylegesen alkotmanymodosito torveny volt, mert lenyegesen sz?kitette a NET addig csaknem korlatlan Orszaggy?lest helyettesit? hataskoret. A Jat. megalkotasa el?tt hatalyos Alkotmany 30. § (5) bekezdese ugyanis ugy rendelkezett, hogy [h]a az Orszaggy?les nem ulesezik, az Orszaggy?les jogkoret az Elnoki Tanacs gyakorolja; az alkotmanyt azonban nem valtoztathatja meg. A Jat. elfogadasa jelent?s politikatorteneti esemeny volt, s mint ilyennek ertekelese nem az Alkotmanybirosag feladata. Ennek ellenere megemlitend?, hogy a Jat. megalkotasa egyik els? lepes volt a szocialista alkotmanyos berendezkedesb?l a parlamentaris demokratikus alkotmanyos berendezkedes fele vezet? uton. Ebb?l a szempontbol a legfontosabb a Jat. 2-5. §-a; e szabalyok valojaban a NET hataskoret vontak el az Orszaggy?les javara. A kizarolagos torvenyhozasi targykorok teteles felsorolasat a Jat. azert tartalmazta, mert az Alkotmany modositasarol szolo, a Jat.-tal egy id?ben elfogadott, 1987. evi X. torveny az Alkotmany 30. § (5) bekezdese helyebe a kovetkez? rendelkezest leptette: Ha az Orszaggy?les nem ulesezik, az Orszaggy?les jogkoret az Elnoki Tanacs gyakorolja; az Alkotmanyt azonban nem valtoztathatja meg, es nem alkothat jogszabalyt olyan targykorben, amelynek szabalyozasa az Orszaggy?les hataskorebe tartozik. Az Orszaggy?les hataskorebe tartozo targykoroket azonban nem az Alkotmany, hanem a Jat. 2-5. §-ai hataroztak meg. Ez a megoldas osszefert a korlatlan parlamenti szuverenitast elfogado szocialista alkotmanyfelfogassal."

Forrasok [ szerkesztes ]

A Jat. eredeti, kihirdeteskori szovege az Ezer ev torvenyei honlapon Archivalva 2010. december 13-i datummal a Wayback Machine -ben