Ebben a szocikkben a japan nevek magyaros atirasban es keleti nevsorrendben szerepelnek.

1923-as nagy kantoi foldrenges
Latkep a megsemmisult Jokohamarol
Datum	1923 . szeptember 1.
Id?tartam	4 perc
Richter-skala szerinti magnitudo	kb. 8,2
Momentum magnitudo	7,9 M w
Melyseg	30 km
Erintett orszagok	Japan
Foldcsuszamlasok	igen
Szok?ar	6-12 meter magas hullamokkal
Karok, aldozatok	A halalos aldozatok becsult szama 105 es 145 ezer kozotti. Jokohamaban az epuletek 90%-a karosodott vagy megsemmisult, jelent?s epuletkarok Tokioban es a teljes regioban. A becsult karosszeg 5-10 milliard jen.
Az epicentrum elhelyezkedese
1923-as nagy kantoi foldrenges Pozicio Japan terkepen
e. sz. 35° 06′ , k. h. 139° 30′ 35.1 , 139.5 35.100000°N 139.500000°E Koordinatak : e. sz. 35° 06′ , k. h. 139° 30′ 35.1 , 139.5 35.100000°N 139.500000°E
A Wikimedia Commons tartalmaz 1923-as nagy kantoi foldrenges temaju mediaallomanyokat.

Az 1923-as nagy kantoi foldrenges (mas neven tokioi foldrenges , japanul ?東大震災 Kanto daisinszai ) Japan tortenelmenek legtobb halalos aldozatot kovetel? foldrengese volt, mely szinte teljesen elpusztitotta Tokiot es a kozeli kikot?varost , Jokohamat is. A foldrengest kovet?en hatalmas t?zvesz keletkezett a nagyvarosokban, illetve 6-12 meter magas hullamokkal szok?ar (cunami) csapott le a partvideki teruletekre. A katasztrofa 1923 . szeptember 1-jen helyi id? szerint deli 11 ora 58 perckor kovetkezett be, a renges a hivatalos adatok szerint 4 percig tartott, de a kulonboz? beszamolok 4 es 10 perc kozotti intervallumrol szolnak. ^{[1] [2]}

A foldrenges epicentruma Tokiotol delre, a Szagami-obolben , Osima-sziget kozeleben volt, Richter-skala szerinti er?ssege korulbelul 8,2-es lehetett. A halalos aldozatok szamat a kulonboz? forrasok 105 es 145 ezer kozott becsulik, a foldrengest kovet? t?zveszben Jokohamaban a lakasok 90%-a megserult vagy megsemmisult, Tokioban az epuletek 40%-a leegett. ^{[3] [4] [5]}

Geologiai hatter es adatok [ szerkesztes ]

A japan szigetvilag negy tektonikai lemez talalkozasi zonajaban alakult ki, a Kanto regio a nagyobb s?r?seg? fulop-szigeteki oceani lemez , valamint a kontinentalis lemez szubdukcios zonajaban helyezkedik el. Itt az oceani lemez evente akar 10 centimetert is haladva bukik a kontinens pereme ala, heves foldrengeseket es vulkanikus tevekenyseget okozva. Az 1923-as foldrenges soran az oceani lemez vizszintes iranyu elmozdulasa a becslesek szerint mintegy harom es fel meter lehetett. A kormany es a haditengereszet korabeli vizsgalatai alapjan valojaban ket foldrenges tortent a Szagami-obolben. A foldrenges er?ssege a Richter-skala szerint korulbelul 8,2-es lehetett. ^{[1] [3]}

Aldozatok es karok [ szerkesztes ]

1923-ban a haztartasokban tobbnyire meg hagyomanyos t?zhelyeket hasznaltak, a katasztrofa pedig az ebedhez valo keszul?des idejen tortent, aminek kovetkezteben a varosok lakonegyedeiben tobb helyen t?z utott ki, akarcsak egyes ipari teruleteken, laboratoriumokban es mas hasonlo letesitmenyekben. Az er?s szel kovetkezteben a t?z gyorsan terjedt, es napokig tartott a langok megfekezese. ^{[1] [3]}

Az epuletek els?dleges ? azaz kifejezetten a foldmozgas hatasara bekovetkez? ? karosodasa els?sorban Tokio folyami hordalekra epult varosreszeiben kovetkezett be. A vizzaro agyagretegek koze beekel?dott homokos talaj sok helyen folyossa valt, aminek kovetkezteben az epuletek megsullyedtek, osszed?ltek. ^{[3] [6]} Jelent?s karokat okoztak meg a foldcsuszamlasok , illetve a part menti teruleteken a szok?ar (cunami) , ami helyenkent 6-12 meter magas hullamokkal csapott le. ^{[1] [5] [7]}

A halalos aldozatok pontos szamara vonatkozoan nincsenek megbizhato adatok, a kulonboz? forrasok 105 es 145 ezer f? kozotti becsult adatokat emlitenek, ami az erintett teruletek lakossaganak mintegy 2,5-3 szazaleka. ^{[3] [5] [7]} Az anyagi kar egyes becslesek szerint elerhette akar a 10 milliard jent is (mintegy 5 milliard dollar ), mig a hivatalos adat szerint tobb mint 5 milliard jen volt. ^[8]

Etnikai verengzes es politikai tisztogatas [ szerkesztes ]

A foldrengest kovet?en szinte azonnal terjedni kezdett a pletyka, hogy a szigetorszagban el? kulfoldiek, els?sorban a koreaiak ( Korea 1910-t?l japan megszallas alatt allt), a kaotikus allapotokat kihasznalva a hatalom atvetelere keszulnek, szandekos gyujtogatassal, fosztogatassal, illetve a kutak megmergezesevel sulyosbitjak a helyzetet. Szeptember 5-en ugyan a miniszterelnok kiadott egy kozlemenyt, mely szerint ezek a hiresztelesek minden alapot nelkuloznek, szeptember 8-an pedig Tokioban elrendeltek a statariumot , valamint a hatosagok menedekhelyet nyujtottak tobb ezer koreainak, a tomeges leszamolasokat ezzel azonban mar nem tudtak megakadalyozni. ^{[1] [4]}

A nagyvarosokban a helyi kozossegek vedelme erdekeben polgar?r csoportok kezdtek jar?rozni, miutan a rend?rseg vezet?je a katasztrofa masnapjan felszolitotta a prefekturak kormanyzoit, hogy ?tegyenek hatarozott intezkedeseket a koreaiak tevekenysegere valo tekintettel”. A felallitott ellen?rz?pontokon a koreai, vagy koreainak velt szemelyeket letartoztattak, sok esetben azonnal meggyilkoltak. A rend?rseg hivatalos adatai szerint az ilyen esetek 231 aldozatot koveteltek, de a legtobb tortenesz szerint a katasztrofat kovet? els? napokban 6-8000 hasonlo gyilkossag tortenhetett. ^{[3] [4]}

Egyes karhatalmi csoportok politikai leszamolasra is kihasznaltak a rendkivuli helyzetet. Katonai rendeszek altal elkovetett gyilkossag aldozata lett az orszag talan legismertebb anarchista aktivistaja, Oszugi Szakae, valamint elet- es munkatarsa, Ito Noe, de a gyilkosok vegeztek Oszugi hateves unokaoccsevel is. Szamos szakszervezeti vezet? bebortonzeset kovet? meggyilkolasara is feny derult a kes?bbiekben. ^[3]

Az er?szakos cselekmenyek elkovet?i kozul nehany szaz f?t a rend?rseg ugyan letartoztatott, de csak nagyon kevesekre szabtak ki vegul valamilyen komolyabb buntetest. ^[3]

Gazdasagi es tarsadalmi hatasok [ szerkesztes ]

Mivel a tersegben a gazdasagi epuletek sokasaga megsemmisult, az export mennyisege er?sen visszaesett, az ujjaepites miatt szukseges epit?anyagok behozatala miatt az import megugrott. Mindez negativ hatassal volt az orszag koltsegvetesere, es lehetetlenne tette az els? vilaghaboru kovetkezteben szetzilalodott aranystandard penzugyi rendszerhez valo visszaterest. A Bank of Japan a panik elkerulesere a tersegben korabban kiadott kereskedelmi hitelek visszafizetesi kotelezettsegenek jelent?s reszet elengedte mintegy 430 millio jen ertekben. ^[9]

A foldrenges hatasara feler?sodott Japan ?nyugatizalodasi” trendje. Tokioban a vallalatok kikoltoztettek irodaikat a regi belvarosi uzleti negyedb?l, Nihonbasibol Marunoucsiba. A menedzserek es a munkasok a varostol deli es nyugati iranyban lev? el?varosokba koltoztek, sokan az ujjaepitest kovet?en sem koltoztek vissza. A magan vasuttarsasagok azzal gyorsitottak fel a kikoltozesi folyamatot, hogy vonalaikat meghosszabbitottak az el?varosokig, es kulturalis epuleteket emeltek az el?varosokban, hogy vonzobba tegyek a helyet az ott lakok szamara. Ugyancsak a vasuttarsasagok epitettek bevasarlokozpontokat a vasutallomasok kozeleben. Kulonosen a Ginza negyedben lev? el?kel? uzletek addig csak importalt, draga cikkeket arusitottak, de a foldrenges miatt a vasarlok az olcsobb, egyszer?bb termekeket kerestek, igy ezek az uzletek azokat is arusitani kezdtek. Ugyancsak ekkor engedtek meg, hogy a vasarlok magukon hagyjak a cip?juket. Nyugati stilusu, asztalokkal es szekekkel ellatott ettermek nyiltak, ahol a vendegek a kabatjukat is magukon hagyhattak. Ebben az id?szakban valt elfogadotta, hogy a kozeposztalybeli asszonyok nyilvanos helyen is etkezhessenek. Sokuknak ekkor mar keres? foglalkozasa volt a n?k szamara is megnyitott szakmakban, legtobbjuknek azonban tovabbra sem volt elegend? penze a draga arucikkek megvasarlasara, de kedvelt elfoglaltsagga valt a kirakatok nezegetese. ^[10]

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• ↑   Brown University Library: Brown University Library: Center for Digital Scholarship (angol nyelven). Brown University, Providence, Rhode Island, USA. (Hozzaferes: 2014. februar 27.)
• ↑   Earthquake Engineering Library: NISEE - the national information service for earthquake engineering (angol nyelven). University of California, Berkeley. [2014. februar 27-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2014. februar 27.)
• ↑   Encyclopædia Britannica: Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica, Inc. (Hozzaferes: 2014. februar 27.)
• ↑   Journal of Disaster Research: Journal of Disaster Research (angol nyelven). Fuji Technology Press Co,. Ltd.. (Hozzaferes: 2014. februar 27.)
• ↑   USGS: U.S. Geological Survey (angol nyelven). Department of the Interior, USGS. (Hozzaferes: 2014. december 2.)
• ↑   The University of Hong Kong: The University of Hong Kong (angol nyelven). The University of Hong Kong. (Hozzaferes: 2014. december 1.)
• szerk.: Peter Duus: The Cambridge History of Japan, Volume 6: The Twentieth Century (pdf) (angol nyelven), New York: Cambridge University Press. ISBN-13: 978-0-521-22357-7 [1988] (2008). Hozzaferes ideje: 2014. december 15.  
• szerk.: William M. Tsutsui: A Companion to Japanese History (angol nyelven). Malden, MA, USA: Blackwell Publishing Ltd. ISBN-13: 978-1-4051-1690-9 [2007]. Hozzaferes ideje: 2018. szeptember 1.  

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

• Japan foldrajza