’s-Hertogenbosch
(
IPA
:
[?s?rtoː??(m)?b?s]
ⓘ
) varos, valamint a hasonlo nev? alapfoku kozigazgatasi egyseg, azaz
kozseg
, es egyben
Eszak-Brabant
tartomany szekhelye.
Hollandia
delnyugati reszen,
Amszterdamtol
80 kilometerre terul el. A koznyelvben gyakran
Den Bosch
neven ismerik.
Kornyez? telepulesek
[
szerkesztes
]
Bokhoven
,
Crevecoeur
,
Deuteren
,
Dieskant
,
Empel
,
Engelen
,
Gewande
,
’s-Hertogenbosch
,
Hintham
,
Kruisstraat
,
Maliskamp
,
Meerwijk
,
Orthen
,
Oud-Empel
es
Rosmalen
.
A varos hivatalos neve a holland ?des Hertogenbosch”, azaz a ?hercegek erdeje” kifejezesb?l szarmazik. A hercegi birtokok
I. Henrik
, Brabant hercegenek idejeb?l szarmazik, akinek csaladja negy evszazadon keresztul birtokolt a kozeli
Orthen
mellett hatalmas teruleteket. ? alapitotta azt az uj varost, amely a mocsarvidek kozepen nehany kiemelked? d?nere epult. Huszonhat eves koraban varosi es kereskedelmi el?jogokat adomanyozott a telepulesnek 1185-ben. Ezt az evet tekintik az 1196-os kronikak a varosalapitas evenek. Az eredeti okiratok elvesztek az id?k folyaman. A varos megalapitasanak leginkabb vedelmi okai voltak, hiszen a herceg egy er?s, er?ditmennyel korulvett varossal kivanta megvedeni birtokait az ellensegeit?l.
Ennek ellenere 1203-ban a Gelre es a holland csapatok egyesult tamadasa miatt a varos megsemmisult, de hamarosan ujra benepesult. A varosfal egyes megmaradt reszei mind a mai napig megtekinthet?k. A 15. szazadban egy nagyobb varosfalat epitettek, hogy megvedjek az egyre nagyobb teruleten fekv? varos lakossagat. Mesterseges vizi utakat astak a varosban, ott, ahol a
Dommel
es a
Maas
folyo elvalik.
1520-ig a varos gazdasaga viragzott es a masodik legnagyobb varossa valt az akkori
Nemetalfold
teruleten belul,
Utrecht
utan. A varosban szuletett az eszaki reneszansz egyik legkiemelked?bb fest?je,
Hieronymus Bosch
. A varos ezenkivul meg a zene es a zeneszerz?k kozpontja is volt, mint peldaul
Jheronimus Clibano
, aki m?veit a helyi katedralisban adta el?.
Nyolcvaneves haboru
[
szerkesztes
]
A reformacio haboruzasai megvaltoztattak a varos tortenelmenek folyasat. Fuggetlen puspokseg jott letre. A nyolcvaneves haboru idejen a varos elszakadt a Habsburgok korabbi katolikus nezeteit?l, es a kalvinista tanitasokra tert at.
Harminceves haboru
[
szerkesztes
]
A beke evei alatt, miel?tt kiujultak a harcok, egeszen 1618-ig, jelent?sen kiterjedtek az er?ditesek. A kornyez? mocsarak miatt az ostromlas lehet?sege kizart volt, emiatt bevehetetlennek tartottak a varat es a ?Mocsari Sarkany” gunynevvel illettek. Ennek ellenere a varost megis elfoglaltak 1629-ben, egy tipikusan holland strategiaval, melynek soran a Dommel es az
Aa
folyokat felduzzasztottak es egy negyven kilometeres gatrendszert hoztak letre, majd a vizet malmok segitsegevel szivattyuztak ki. A harom honapos ostrom utan a varos hatalmas geopolitikai szerepet jatszott a
harminceves haboruban
,
Habsburg oldalrol
. A varost ezutan a koztarsasagpartiak vettek birtokukba, majd, mint megszallasi zonat iranyitottak, mindenfele politikai onrendelkezes nelkul.
XIV. Lajostol Bonaparte Napoleonig
[
szerkesztes
]
A
vesztfaliai beke
utan az er?ditesek ujbol megindultak. 1672-ben a hollandok helytalltak a tamado
XIV. Lajos
csapatai ellen. 1794-ben a francia forradalmi csapatok
Jean-Charles Pichegru
vezetesevel kemeny harcok aran bevettek a varost. 1806-tol a varos Franciaorszag resze volt. A poroszok elfoglaltak 1814-ben. A kovetkez? evben, mikor megalakult az
Egyesult Holland Kiralysag
, a varos Eszak-Brabant tartomany kozpontjava valt. Sok ujabb es modernebb er?ditmeny epult a varos szomszedsagaban. Mivel 1878-ig tilos volt az er?ditett teruleteken kivul epitkezni, ezert ez tulnepesedeshez vezetett es ez volt az egyik oka a kiralysag egyik legnagyobb gyermekhalandosagi mutatojanak is. A nagyon konzervativ varosi onkormanyzat megel?zte az ipari fejl?dest- mivel ?k nem akartak, hogy megemelkedjen a varoson belul a munkasok aranya-, valamint nem engedtek oktatasi intezmenyek alapitasat, aminek kovetkezteben a varos korabbi jelent?sege lecsokkent.
A II. vilaghaboru es az azt kovet? id?szak
[
szerkesztes
]
A varosfal
’s-Herzogenbusch volt az egyik olyan naci
koncentracios tabor
neve, amelyik Nyugat-Europaban volt, Ausztria es Nemetorszag hatarain kivul. A tabor 1943 januarjatol 1944 szeptembereig m?kodott, es a nemetek szamara
Herzogenbusch
neven valt ismertte. Korulbelul 30 000 foglyot tartottak itt bezarva ezalatt az id? alatt, akik kozul mintegy 12 000 zsido szarmazasu volt. Hollandiaban a tabor ?Kamp Vught” neven ismert, mivel a tabor kozel fekudt
Vught
telepuleshez. A sors tragikus fintora, hogy a 13. szazadban ’s-Hertogenbosch teljes zsido lakossagat elve megegettek, hasonlo indittatasok miatt. A nemetek a varost 1940-ben foglaltak el, es 1944. oktober 24-e es 27-e kozott foglaltak vissza a brit csapatok.
Szent Janos-szekesegyhaz
’s-Hertogenboscht mint er?ditmenyt alapitottak, es ez az orokseg mind a mai napig tetten erhet? a varos utcain. A II. vilaghaboru utan az ovaros modernizalasa kovetkezezett, ezert feltoltottek, a varosfal tobb reszet eltavolitottak vagy atepitettek, es felujitottak a tortenelmi epuleteket. Miel?tt azonban ezen terveknek hatasai lettek volna, a kormany vedett varoskep? terulette nyilvanitotta az ovaros teruletet. A legtobb tortenelmi epuletet renovaltak.
Mivel a legtobb varosfalat ugy epitettek, hogy a vizet tavol tartsa, sohasem lehet azokat elbontani. Azon varosokkal szemben, amelyek jelent?s karokat szenvedtek a II. vilaghaboru idejen, mint peldaul Rotterdam, ’s-Hertogenbosch varosa szinte erintetlen maradt. A varos tobb tortenelmi epuletenel gyakorlatilag allandoan felujitasok, er?sitesek zajlanak, hogy sikeruljon azokat meg?rizni az utokor szamara. 2004-ben a varos elnyerte a ?European Fortress City of the year” cimet. A kovetkez? evekben a varos vezetese megprobalja helyreallitani a tortenelmi h?seg kedveert a tobbi, eddig meg fel nem ujitott helyszint is, eredeti allapotaban.
A Piacter
’s-Hertogenboschban talalhato a legregebbi teglaepulet Hollandiaban, a ’de Moriaan’, amely valamikor a 13. szazad elejen epult. Az ovaros eszaki reszen talalhato a hatszoglet? l?porraktar, a "Kruithuis", amely a ket fennmaradt ilyen jelleg? epuletb?l az egyik. A varoshaza 17. szazadi epuletet tipikus holland stilusban epitettek. A varos kornyeken sok er?d tekinthet? meg.
Ovarosat majdnem teljesen korbezarjak a korabbi varosfalak. A deli oldalon az evszazadokkal korabban letrehozott mesterseges to egyik gatja van. A to jelenleg termeszetvedelmi teruletkent szolgal. Az ovaroson beluli csatornahalozat talalhato - amelyet a helyiek ?Binnendieze”-nek hivnak -, es korulbelul 22 kilometeresre becsulik a hosszat. A kozepkorban a Dommel folyo a belvarosban folyt, de a varosfalakon beluli epitkezesi kotelezettseg miatt a varoslakok elkezdtek a folyo felett epitkezni. Korabban ez szolgalt a varos szennyvizhalozataul. Az utobbi evtizedekben a meg megmaradt csatornahalozat elemeit felujitottak es lehet?seg van csonakkirandulasokra indulni a vizek hatan.
’s-Hertogenbosch ad otthont a Szent Janos-szekesegyhaznak, melyet az egyik legszebb holland szekesegyhazkent tartanak szamon. A szekesegyhaz epitesi idejet 1220 korulre teszik a torteneszek, es a legjobban ismert brabant gotikus stilus, valamint a kezm?vesek altal keszitett szobrok boritjak kuls? reszeit az epuletnek. Miota feljegyzesek keszulnek err?l, azota szinte folyamatosan felujitasokra szorul az epulet, mivel a savas es?k karos hatasaira igencsak erzekeny anyagokbol epitettek.
’s-Hertogenbosch ipari, oktatasi, kozigazgatasi es kulturalis kozpont. Eszak-Brabant tartomany negyedik legnagyobb varosa. A varosban tobb nemzetkozi ceg helyi kozpontja is megtalalhato, mint peldaul a
Heineken
, az
Epic Systems
, a
Tyco International
es a tobbi.
’s-Hertogenbosch haztartasainak szama az elmult evekben az alabbi modon valtozott:
’s-Hertogenbosch az otthona szamos esemenynek, mint peldaul a ?Bolevard” szinhazi fesztival. A ?Jazz in Duketown” es a hip hop in Duketown a ’96-os
Tour de France
idejen indult; a
Tour de Feminine
1997-ben indult nemzetkozi enekverseny. Az
Unicef Open
(a korabbi Ordina Open) egy fuves palyan jatszott tenisztorna a kozeli varosban,
Rosmalenben
. A varosban tobb, mint 350 etterem, pub es kavezo talalhato.
Den Bosch ad otthont az Europai Keramiamunkak Kozpontjanak is. Itt nemzetkozi zs?ri altal elbiralt keramiam?veket tekinthetnek meg az ide latogatok, ahova a vilag minden tajarol tervez?ket, keramikusokat es epiteszeket hivnak meg. Ez a program 1991-ben kezd?dott es mai napig folytatodik.
A varos sajat helyi etelkulonlegessege a Bossche Bol, amely egy teniszlabdanal valamivel nagyobb gomboc, amely f?zott kremmel van toltve es olvasztott csokoladeval van leontve.
A varosnak egyetlen profi focicsapata van, az
FC Den Bosch
, amely az els? olyan holland klub volt, amelyben kulfoldi jatekos is jatszott. A varosnak ezenkivul van meg egy elvonalban jatszo jeghokicsapata is, a HC ’s Hertgenbosch, HC Den Bosch, egy kosarcsapata, az Eiffel Towers es a 2008-as rogbi bajnoksag gy?ztese, a The Dukes.
Ez a szocikk reszben vagy egeszben a(z)
's-Hertogenbosch
cim? angol Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
- ↑
https://allecijfers.nl/gemeente/den-bosch/