|
|
Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
A
?koda Holding
, korabban
?koda M?vek
egy cseh ipari cegcsoport volt, amely energetikai berendezeseket es kozlekedesi eszkozoket gyartott. A ceg el?djet, a ?koda M?veket
1859
-ben alapitotta Ernst Graf von Waldstein-Wartenberg
[1]
Plze?ben
.
Emil ?koda
1866
-ban
[2]
kezdett a cegnel dolgozni, majd
1869
-ben
[3]
megvasarolta azt. A ceg hamar Csehorszag legnagyobb fegyver es tomegkozlekedesi eszkozt gyarto vallalatava valt.
2000-ben atszerveztek a vallalatot. Az egyes diviziokat onallo cegekbe szerveztek, amelyeket a ?koda Holding fogott ossze. A vallalat az ezredfordulon cs?dbe ment. Kes?bb feldaraboltak, az egyes leanyvallalatokat eladtak. A ?koda nevet tobb utodvallalat is hasznalja. A ?koda M?vek f? orokosenek a plze?i
?koda Transportation a.s.
tekinthet?, amely az egykori cegkozpont alapjain a vasuti jarm?gyartasi agazatot viszi tovabb. Az energetikai gepgyarto diviziot a del-koreai Doosan ceg vasarolta meg 2009-ben, ez
Doosan ?koda Power s.r.o.
neven m?kodik tovabb.
1925?1930 kozott a ?koda tulajdonaban volt Mlada Boleslav-i autogyar is. Ez az 1930-as atszervezes utan Autoipai Reszvenytarsasag (ASAP) neven folytatta a tevekenyseget. 1z 1946-os allamositas utan AZNP neven a ?koda markanevet hasznalva gyartott autot. A privatizalasa utan a
Volkswagen
cegcsoport reszekent a
?koda Auto
viszi tovabb a ?koda automarkat.
A ?koda Holding reszei
[
szerkesztes
]
- ?koda Power a.s.
[4]
? Energetikai berendezeseket (
g?zturbinakat
, h?cserel?ket, kondenzatorokat,
atomreaktorokat
) gyarto vallalat, kozpontja Plze?ben talalhato. 2009-t?l
Doosan ?koda Power s.r.o.
neven m?kodik.
- ?koda Power Pvt. Ltd. ? A ?koda
Holding
er?m?vi berendezesek gyartasaval es telepitesevel foglalkozo
indiai
vallalata, amely
Delhiben
m?kodik.
- ?koda Jinma Turbine Ltd. ? A ?koda Holding es a
kinai
Guangzhou Guangzhong Enterprise Group Corporation kozos vallalata, amely g?zturbinakat es egyeb er?m?vi berendezeseket allit el?.
- ?koda Transportation s.r.o.
[5]
? Kozlekedesi eszkozok (
villamosok
,
motorvonatok
,
metroszerelvenyek
,
villamosmozdonyok
) gyartasaval foglalkozo vallalat, kozpontja Plze?ben van.
- ?koda Electric s.r.o. ?
Trolibuszok
, elektromos motorok es vezerl?berendezesek gyartasaval foglalkozo vallalat, Plze?ben m?kodik.
- ?koda Vagonka
? Dizel es villamos motorvonatok gyartasaval foglalkozo vallalat, Plze?ben m?kodik.
[6]
2009-ben az onallosult ?koda Transportation tulajdonaban van.
- ?koda Ostrov s.r.o. ? Trolibusz alkatreszeket el?allito plze?i vallalat.
- VUKV a.s. ?
Pragaban
m?kod? ceg, amely vasuti jarm?vek tervezesevel, fejlesztesevel es tesztelesevel foglalkozik.
[7]
- Sibelektroprivod ? A
Novoszibirszkben
m?kod? vallalat a keleti piacokra keszul? trolibuszokhoz, villamosokhoz es motorvonatokhoz gyart elektromos hajtas-rendszereket.
- Ganz? ?koda Kozlekedesi Zrt. ? A
budapesti
szekhely? ceg, amely trolibuszokat gyart. A ceget a cs?dbe ment Ganz?Transelektro felvasarlasaval hozta letre a ?koda.
?koda troli
A ?koda nem csak szemely- es haszongepjarm?veket, hanem
villamosokat
(
?KD
) es
trolibuszokat
is gyart mar alapitasa ota. A markahoz tartozott a
Praga
, a
Liaz
es a
Tatra
teherautok gyartasa is. A ?koda tovabbi termekei a nehezgepekhez keszul? alkatreszek, generatorok. A ?koda
atomer?m?vek
szamara reaktortartalyt is gyart. A
paksi
atomer?m? tartalyai is e cegt?l kerultek ki. A ?koda eredetileg fegyvergyar is volt, az
SMS Szent Istvan
csatahajo fegyverzetet is a ?koda szallitotta az
1910-es evek
elejen, de a fegyvergyartassal a
masodik vilaghaboru
utan felhagytak.
A pilzeni gyar tomegkozlekedesi-, elektrotechnikai eszkozokre es fegyvergyartasra szakosodott. Az Osztrak?Magyar Monarchia vezet? cegeve valt es remek min?seg? fegyverekkel latta el a Monarchia, majd kes?bb Csehszlovakia katonasagat. A ?koda
1911
ota volt kapcsolatban a
Vaclav Laurin
es
Vaclav Klement
altal alapitott, el?szor kerekpar es motor, majd szemelygepkocsi gyarto cegevel a
L&K
-el. A
Hispano Suiza
luxusauto licencet (amit
Superb
neven gyartottak) ugy vette meg a ?koda, hogy meg nem is volt sajat autogyarto reszlege.
Sikerenek koszonhet?en a ceg gyorsan gyarapodott. A ?koda a szemely- es tehergepjarm?veken kivul ekkor mar
mozdonyokat
,
hidakat
,
fegyvereket
is gyartott.
1920
kornyeken a ceg a gepesitett eke gyartasaval is foglalkozni kezdett a
Bacher
ceggel kozosen. A
P4
-esre keresztelt jarm?b?l 51 keszult az
els? vilaghaboru
kezdeteig. A
Puch
es a
Fiat
meg az eke licencet is megvettek, hogy ?k is gyarthassak. Az ekeb?l a vilag minden pontjara szallitottak, pl.
Del-Afrikaba
,
Spanyolorszagba
es
Ausztriaba
is. A P4-es eke tovabbfejlesztett valtozata az
Excelsior
, ami par evvel az eredeti modell utan jelent meg, de ebb?l mar kevesebb kelt el, mint a P4-b?l.
1923
.
december 15-en
jegyzik be a ?Szarnyalo Nyilat”, mint markavedjegyet.
1925
-ben a
L&K
tarsasagot az alapitoi atadtak a ?kodanak.
1930
-ban megalakul az
ASAP
(Akciova spolencnost pro automobilovy prumysl) Autoipari Reszvenytarsasag, amely 100%-ban a ?koda tulajdonat kepezte. Az atalakitast az indokolta, hogy a belfoldi szemelyauto-piacon csak a 3. helyen alltak.
Az
1933
-as evben az autogyar 1550 alkalmazottja 1607 db jarm?vet keszitett, ami csak fele az
1932
-es eredmenyeknek. Ebben az evben jelenik meg a
420
-as modell; (kes?bb
Standard
, majd
Popular
neven arultak) ez lesz minden mlada boleslavi auto ?oregapja”. (A tipus ?egyenes agi” leszarmazottja a ?regi”
Octavia
es a
Felicia
is.)
1936
-ban a bel- es kulfoldi eladasokban is a ?koda az els? csehszlovakiai autogyarto.
Panzer 38
A
masodik vilaghaboru
valtozasokat hozott a gyar termeleseben. Elkezdtek uj teherjarm?veket gyartani a frontok megsegitesere. A
256
-os konny? teherauto rendkivul sikeres volt, ugyanis merete ellenere 2500 kg tomeget birt el a jarm?. A tipus a koranal fejlettebb technologiaval rendelkezett, ezert is gyartottak kozel 3000-t
1943
-ig.
A nemet megszallas alatt a gyarban haditermeles folyt. Ekkor f?leg tankok keszultek, pl. a
Panzer
35
es
38
. Specialis
RSO
traktorokat is gyartottak Mlada Boleslavban, melyeket
Ferdinand Porsche
tervezett es probalt ki. A gyar kes?bb felhagyott a fegyvergyartassal.
1948
-ban, a kommunista hatalomatvetelt kovet?en allamositottak a gyarat. Az
ASAP
-ot atalakitjak; megszuletik az
AZNP
(Automobilove zavody narodni podnik). A gyar meg sokaig ?megelt” a haboru el?tti technikabol; a
Jawa
motorkerekpar,
Tatra
teherauto es a
Zetor
traktor fogalom maradt.
1950-es evekben
szemelyautok gyartasat atszerveztek; mivel a
Tatra
haditermeleset fokozni akartak ezert a
Tatra 600
szemelyautok es a
Tatra 805
teherautok is Mlada Boleslavban keszultek.
A ceg privatizacioja
1989
-t?l
1992
-ig tartott.
2000
-ben alakult meg a ?koda Holding.
A legenda szerint a ma hasznalt emblemat egy indian fejet abrazolo domborm? ihlette, amely egykor sok vezet? irodajaban volt megtalalhato. Err?l elneveztek az emblemat ?Voros Indian”-nak.
A jelenlegi formaju emblemat
1924
ota hasznalja a ?koda. Az emblema nagyjabol nem valtozott az evek soran, csak
1991
-ben a privatizaciok kozben esett at egy ?verziofrissitesen”. Azota a fenti emblemat hasznalja a ?koda autogyar. A tobbi agazat tovabbra is a regebbi, egyszer?bb nyilat hasznalja.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]