Az
Ujepulet
(
Aedificium Regium Novum,
nemetul
Großes ararial Gebaude
[1]
(kincstari nagyepulet) vagy
Neugebaude)
egy hirhedt er?d- es laktanyaszer? katonai epulet volt, mely egykor
Pesten
, a
Lipotvarosban
, a mai
Szabadsag ter
teruleten allt.
Az Ujepulet egy 1893-as terkepen
Felepitesere
II. Jozsef
adott utasitast. A terveket
Isidore Canevale
becsi epitesz keszitette. Az oriasi bels? udvart bezaro negyszogletes epulet epitese
1786
-ban kezd?dott,
Hild Janos
vezetesevel. Itt szerezte els? szakmai tapasztalatait
Hild Jozsef
, a kes?bbi hires epitesz is. Az er?dszer? epulet felhasznalasi celjat nem kozoltek a lakossaggal, igy az talalgatasok targya volt. A nagymeret? epulet egyes reszei fokozatosan keszultek el; 1789-ben a 3. sz. pavilon mar hasznalatban volt.
Az epulet negyszog alaku volt, a foldszinten kivul meg ket emelettel rendelkezett. Negy sarkan kisebb, de egy emelettel magasabb, negyszog alaku epuletreszeket emeltek, amelyeket a f?epulettel rovid mellekepitmenyek kapcsoltak ossze, ugy hogy a derekepulet az er?ssegnek mintegy kozepfalat, a negy sarokepitmeny pedig annak bastyait kepezte. A nagyobb homlokfalak 100 olnel hosszabbak, a bels? f?udvar majdnem 10 000 negyszogolnyi teret foglalt el. Kulonosebb epiteszeti erteke az epuletnek nem volt. A rejtelyes epitmeny homoksivatag kozepen emelkedett, ugyanis az akkori varos szels? hazai s a megkezdett epitmeny kozott meg jokora terseg terult el, melyet meg nem kotott foveny boritott.
II. Jozsef
halalakor a munka meg nem volt befejezve, s az id?kozben kitort
napoleoni haboruk
gatoltak az epitkezes folytatasat.
1793
es
1796
kozott hasznaltak bortonkent, az elfogott francia tisztek raboskodtak itt.
1802
-ben eladni keszultek az epuletet, a
pragai
zsidok mar ajanlatot is tettek ra.
Szechenyi Ferenc
grof akkori kamaraelnok hathatos folterjeszteseket tett a szandekolt eladas ellen, mivel az epulet a II. Jozsef altal a magyar papsagtol elkobzott javakert kapott penzen keszult el. Az eladasara igy nem kerult sor, azonban az epites folytatasahoz csak
1814
-ben fogtak, s mikor az epulet elkeszult, az ujonnan szervezett otodik tuzerezred laktanyajava rendeltek azt.
Batthyany Lajos
kivegzese az Ujepulet udvaran
Az
1848?49-es forradalom es szabadsagharc
bukasa utan tomegevel zartak ide a magyar hazafiakat.
1849
.
oktober 6-an
az epulet falanal vegeztek ki
Batthyany Lajos
grofot, az els? fuggetlen magyar kormany
miniszterelnoket
, az
aradi vertanuk
kivegzesevel azonos napon. A kivegzes emleket ?rzi az egykori epulet eszakkeleti sarkanak helyen emelt
Batthyany-orokmecses
. Az epulet mellett vegeztek ki 1849.
oktober 10-en
Csany Laszlo
kormanybiztost, kozlekedesi minisztert, majd
oktober 24-en
Perenyi Zsigmondot
, a fels?haz masodelnoket is.
Oktober 20-an
a delel?tti orakban a kozeli Fa teren (maː Mez?gazdasagi Miniszterium kornyeke)
Mieczysław Woroniecki
herceget,
Peter Giron
honved alezredest es
Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville
lengyel nemest vegeztek ki.
[2]
A helyszin utoelete
[
szerkesztes
]
A
Dozsa Farkas Andras
altal
1934
-ben keszitett, k?b?l faragott talapzaton allo
bronzust
arra emlekeztet, hogy itt vegeztek ki az
1848?49-es forradalom es szabadsagharc
tobb jelent?s szemelyiseget
A
kiegyezes
utan felmerult az epulet nyomda, majd varosi arvahaz celjara valo hasznositasa, vegul is
1897
-ben lebontottak. A szomszedsagaban id?kozben epul?
Orszaghaz
hatasara a kornyek felertekel?dott. Az Ujepulet helyen alakitottak ki
Paloczi Antal
tervei szerint a
Szabadsag teret
.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]