Opiumszivok, 1874
Nehany evszazaddal ezel?tt a
kabitoszer
-kereskedelem nem titokban, hanem az egyes allamok kozrem?kodesevel nyiltan zajlott. A kereskedelmi jogokat az allamok, hatalmas tarsasagok birtokoltak (peldaul a
Brit Kelet-indiai Tarsasag
, vagy a
holland es francia tarsasagok
). A monopolhelyzetben lev? tarsulasok hatalmas jovedelmet huztak, kulonosen a kabitoszernek a brit Indiabol Kinaba iranyulo exportjabol. Kina ennek az exportnak a katasztrofalis gazdasagi es egeszsegugyi kovetkezmenyei miatt be akarta tiltani azt, de Nagy-Britannia
1840
-ben emiatt kirobbantotta az els? opiumhaborut, amit kes?bb meg egy kovetett. E haboruk kovetkezmenyei voltak azok az
egyenl?tlen szerz?desek
, amik Kinat
felgyarmati
statusba taszitottak.
1600
-ban megalakult a
Brit Kelet-indiai Tarsasag
. A tarsasag oriasi hatalommal rendelkezett. A
17. szazad
folyaman
Kinaval
is kereskedni kezdett. A ketoldalu aruforgalom eleinte nagy kinai aktivumot mutatott. Amikor tudomasukra jutott, hogy a
portugalok
sajat gyarmatukon,
Makaon
keresztul jo aron adnak el Kinaban opiumot,
1773
-ban a tarsasag vezet?i elhataroztak, hogy a Kinaba iranyulo exportjuk kozeppontjaba az opiumot allitjak. (Az opiumot
Indiaban
termeltek.) Az angolok igy probaltak megvetni a labukat Kinaban, ugyanis Kina mindig elzarkozott a
nyugati
vilag el?l. Indiaban hozzakezdtek a jo min?seg? opium termelesehez. A kereskedelem hamarosan rendkivul sikeresse valt, a "Benares" marka fogalom volt. Hamarosan robbanasszer?en elterjedt az opium egesz Kinaban, ahol azt korabban is ismertek, de elterjedese nem volt jelent?s. A viragzo kereskedelem reven a Kelet-indiai Tarsasag hatalmas penzosszegekhez jutott, ez szemet szurt a brit birodalom tobbi keresked?jenek is.
1834
-ben megszavaztak a tarsasag
monopoliumanak
eltorleset.
Az opium importjanak nyilvanvaloan katasztrofalis egeszsegugyi es gazdasagi kovetkezmenyei miatt
1839
marciusaban Kina betiltotta az opiumimportot, es az orszag teruletere becsempeszett nagy mennyiseg? kabitoszert megsemmisitette. Ennek kovetkezmenyekent nehany honappal kes?bb kirobbant az els? opiumhaboru Anglia es Kina kozott.
Az els? opiumhaboru (1839?1842)
[
szerkesztes
]
Az
europaiak
, Angliaval az elen, a
kor
legnagyobb keresked?i voltak, es a
kabitoszer
nagy reszet sajat azsiai gyarmataikon termesztettek.
Tao-kuang
(
Daoguang
)
, Kina csaszara betiltotta az opium kereskedelmet, az orszagba bekerult opiumot
Lin Co-hszu
(
Lin Zexu
)
csaszari biztos elkoboztatta a keresked?kt?l. Az angolok valaszlepeskent
hadihajoikkal
felvonultak Kina partjainal es kirobbantottak az els? opiumhaborut. A kinai hadsereg hatalmas technikai hatranyban volt, legalabb tizszeres letszambeli folenyet nem tudta kamatoztatni. A kinaiak ugyanis tobb mint 200 ezer harcossal birtak, szemben a britek 12-13 ezer angol es 7 ezer indiai katonaval rendelkeztek.
Az angolok rovidesen bevettek
Kuangcsout
(
Guangzhout
)
(
1757
-t?l az egyetlen torvenyes kulkereskedelmi kikot? Kinaban
Kanton
volt), elfoglaltak
Sanghajt
,
Csencsiangot
(
Zhenjiangot
)
es
Nankingot
(
Nankingot
)
.
Kina elvesztette a haborut, kenytelen volt engedelyezni a kereskedelmet,
1842
-ben
Hongkong
brit fennhatosag ala kerult.
Daoguang csaszar probalta visszaszoritani az opium terjedeset, a mak termeszteset, de nem sok sikerrel.
A haborut az
1842
. augusztus 29-en elfogadott
egyenl?tlen szerz?des
, a
Nankingi egyezmeny
zarta le, ebben azonban nem is utalnak az opiumkereskedelemre. A szerz?des f?bb reszei: Kinat 21 millio dollar jovatetel fizetesere koteleztek, es 5 kikot?jet meg kellett nyitnia a kulfoldi keresked?k el?tt.
-
Hugh Gough (1779-1869)
vikomt
, tabornagy, a bevetett brit hader? f?parancsnoka az els? opiumhaboru idejen.
-
Sir James Bremer (1786-1850) ellentengernagy, 1840 novembere es 1841 augusztusa kozott a brit haditengereszeti er?k parancsnoka az els? opiumhaboruban.
-
Brit partraszallas Kantonban az els? opiumhaboruban.
-
Csin-Kiang-Fo bevetele az els? opiumhaboruban.
-
A Black Prince osztalyu, 74 agyus
HMS Wellesley
brit sorhajo 1841-ben, az els? opiumhaboruban. Az akkori modern europai hadihajok ellen a kinai dzsunkaknak semmi eselyuk sem volt a sikerre, egyetlen jol iranyzott oldalsort?z elsoporhette ?ket.
-
A brit 18. Kiralyi Ir Gyalogezred Amoy kinai er?djenek ostromanal az els? opiumhaboruban, 1841. augusztus 26-an.
A masodik opiumhaboru (1856?1860)
[
szerkesztes
]
A North Taku er?d 1860-ban
1856
-ban, egy alincidens kovetkezmenyekent kitort a masodik opiumhaboru is, ezuttal mar mas orszagok is reszt vettek a haboruban. Kina ? az el?z? haboruhoz hasonloan ? most is vereseget szenvedett. A nagyjabol 20-30 ezer f?s angol-francia-indiai sereg ellen a kinaiak ezuttal is vagy 200 ezer embert allitottak ki, de modern fegyverek hijan semmit sem tudtak elerni veluk szemben, s a kinai vesztesegek nagyok voltak. Kina kenytelen volt tovabbi engedmenyeket adni az opiumkereskedelemmel kapcsolatosan, az angolok hamarosan egesz Kinara kiterjeszthettek ezt a tevekenyseguket.
-
A brit 67. South Hampshire-i gyalogezred
(67th South Hampshire Regiment of Foot)
rohama egy kinai er?ditmeny ellen a masodik opiumhaboruban.
-
Jelenet a masodik opiumhaboru dont? utkozeteb?l, a Peking melletti Palikao-i csatabol. Az 50 000 f?s kinai hader? megsemmisit? vereseget szenvedett a mindossze 10 000 katonabol allo brit-francia expedicios hadseregt?l.
-
Francia csaszari kituntetes (
Medaille commemorative de l'expedition de Chine
) a masodik opiumhaboru resztvev?i szamara
III. Napoleon
kepmasaval, a kinai felirat: "Peking" - utalas a f?varos koruli sikeres brit-francia szarazfoldi hadm?veletre.
Vegkimenetel, kovetkezmenyek
[
szerkesztes
]
Kina vegzetesen meggyengult, a
Csing-dinasztia
(
Qing-dinasztia
)
bukasa elkerulhetetlen volt, melyet csak az orszag hatalmas merete es az europai hatalmak erdekei akadalyoztak meg. A kereskedelem tovabb folytatodott, egyes opiumkeresked?k tetemes vagyonra tettek szert.
Anglia
haszna az opium-kereskedelemb?l rovidesen evi tobb millio fontsterling lett. Egyes
indokinai
orszagok az allami beveteluk nagy reszet az opiumkereskedelemb?l nyertek. A kornyez? orszagok is kihasznaltak az opium nyujtotta lehet?segeket, ahol nem termeltek azt, ott oriasi adoval sujtottak a kereskedelmet, mashol a feldolgozas reven tettek szert hatalmas penzosszegekre.
Az opium-haborukat kovet?en az europai nagyhatalmak sorra szereztek meg tengerparti kinai teruleteket, ahol kereskedelmi lerakatokat epitettek ki. A birodalom meretenek koszonhet?en egy allam sem tudta az egesz teruletet az uralma ala vonni, ehelyett un. koncesszios teruleteket hoztak letre (ahonnan sert? szoveg? tablakkal olykor ki is tiltottak a kinaiakat, peldaul
Sanghaj
). Ez volt az un. felgyarmati statusz. A kinai hatosagok jogkore meg sajat teruleten is rendkivul korlatozott volt, igy pl. ha europai kovetett el b?ncselekmenyt, barmennyire is nyilvanvalo volt a b?ntett, ha az europai hatosagoknak nem volt tudomasuk rola, illetve nem volt el?ttuk semmit bizonyitek, akkor azok a b?ncselekmenyek buntetlenek maradtak. Vegeredmenyben a
Csing-dinasztia
(
Qing-dinasztia
)
1912
-es bukasanak nyitanyai az opium-haboruk voltak.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]