한국   대만   중국   일본 
Okori lexikon ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Okori lexikon

Linkek hozzaadasa
A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Okori lexikon
Els? kiadasanak id?pontja 1902 ? 1904
Nyelv magyar
Temakor tudomanyos ismeretek gy?jtemenye
M?faj lexikon
Reszei 2 nagy alaku kotet
Kiadas
Magyar kiadas Franklin Irodalmi es Nyomdai Rt., Budapest
Kuls? hivatkozas MEK

Az Okori lexikon , korabeli helyesirassal O-kori Lexikon egy magyar nyelv? 20. szazad eleji nagy terjedelm? lexikon, amely az okori gorog es romai vilagra nezve a szazadfordulo tudomanyos ismereteit hivatott osszegy?jteni. Terjedelme miatt maig egyedulallo a maga nemeben.

Tortenete [ szerkesztes ]

Az okori lexikon gondolatat 1875 -ben Bartal Antal klasszika-filologus vetette fel el?szor, azonban otlete kell? anyagi es szellemi tamogatas hianyaban nem tudott megvalosulni akkor. Az 1890-es evek elejen Homan Otto miniszteri tanacsos az Orszagos Kozoktatasi Tanacs felszolitasara hozza fogott a szerkesztesi munkalatokhoz, de elfoglaltsagai miatt nem sokkal kes?bb visszalepett. Vegul a Budapesti Philologiai Tarsasag es az Orszagos Kozoktatasi Tanacs alelnoki tisztseget betolt? Heinrich Gusztav irodalomtortenesznek faradhatatlan buzgalmaval sikerult kieszkozolte a Magyar Tudomanyos Akademia es a Vallas- es Kozoktatasugyi Miniszterium tamogatasat, egyben rabirnia a budapesti Franklin Irodalmi es Nyomdai Rt. a kiadas elvallalasara, azaz biztositotta a nagy munka anyagi alapjat. 1896. december 9-en Finaczy Ern? , a Vallas- es Kozoktatasugyi Miniszterium osztalytanacsosa Pecz Vilmos (1854?1923) klasszika-filologust es egyetemi tanart bizta meg a szerkesztesi feladatok ellatasaval, aki igy szamol be az el?keszuletekr?l: [1]

?Els?, legsurg?sebb feladatomnak ismertem a munkatarsak megnyereset es az altaluk elvallalando czikkek targykorenek megallapitasat. Mivel, egy-ket kivetelt?l eltekintve, nem kaptam olyan munkatarsakat, kik, mint az ugy erdeke megkivanta, egymagukban vallalkoztak volna egy-egy nagyobb complexus foldolgozasara, tovabba, mivel a szakismeret tekinteteben valo illetekesseg szempontjan kivul tekintettel kellett lennem arra is, hogy a letesitend? m? irant valo kozelebbi erdekl?des korebe vonjam a kulonboz? tantestuleteket: munkatarsaimnak szama folszaporodott negyvenharomra. A feldolgozando anyagnak bizonyos targykorok szerint valo szetosztasat csak nagyjabol eszkozolhettem, s igy majdnem mindenik munkatars kapott az altala elvallalt targykoron kivul es? reszleteket is. [...] A munkatarsak nevsoranak es targykoreiknek megallapitasa utan 1897 martius 3-ikan megkuldottem nekik az Egyet. Philologiai Kozlony ugyanazon evi folyamaban is megjelent els? korozvenyemet, melyben kifejtettem az anyag feldolgozasanak kovetkez? elveit es modozatait: Az Okori Lexikon czelja, hogy a tanarjeloltek es tanarok, a kozepiskolak fels? osztalyainak tanuloi es a mivelt nagykozonseg azon resze szamara, mely az irodalom nemesebb alkotasai irant erdekl?dik, az okorra vonatkozo osszes targyi ismereteknek a tudomany legujabb vivmanyai alapjan ugy szovegileg mint abrak tekinteteben lehet?leg kikerekitett kezikonyvet nyujtsa. ? A munka anyagat kepezik: 1) Lubker, Reallexikon des klassischen Alterthums fur Gymnasien czim? konyvenek 84 lexicalis ivet kitev?, utolso (hetedik) kiadasa (Teubner 1891), mely fogyatekossagai daczara is legjobbnak mondhato a hasonlo fajta kezi konyvek kozott. Ehhez jarulnak potlaskent: 2) hungarikumokrol es egyeb okori dolgokrol szolo czikkek; 3) minel szamosabb abra, melyek Lubkernel igen csekely szamuak es nagyreszt rosszak, elavultak. ? A kidolgozas modjat illet?leg kulonos tekintettel vagyunk arra, hogy kimutassuk az antik vilag hatasat a magyar szellemre (els? sorban az iroknal), es hogy aranylag nagyobb terjedelemben vegyuk figyelembe a magyar szakirodalmat, mint a kulfoldit. Nem azt tartjuk szemunk el?tt, hogy minden egyes targyra nezve teljes magyar bibliographiat adjunk, hanem hogy tapintattal kivalaszszuk a jot es a legjobbat, valamint a regibb magyar szakirodalombol azokat a m?veket is, melyek nem felelnek ugyan meg a mai igenyeknek, de a magyar classica philologia tortenete szempontjabol fontosak, m. pl. Szabo Istvan Homerus-forditasa. Lehet?leg minden ironal folemlitjuk a (kulfoldi) editio princepseket (els? nyomtatott kiadasokat), valamint azokat a szakmunkakat (szovegkiadasokat, egyeb munkakat), melyek valamely antik irora vagy targyra nezve mint els?k jelentek meg Magyarorszagon, a mennyiben t. i. a classica philologia egyik vagy masik targyaval valo komolyabb foglalkozas kezdetet jelzik hazankban.”

A m? alapjaul tehat Friedrich Heinrich Christian Lubker (1811?1867) nemet okortudos Reallexikon des classischen Alterthums fur Gymnasien je (1855) szolgalt, de a nagy mertek? b?vitesek miatt az Okori lexikon nem tekinthet? egyszer? forditasnak vagy atdolgozasnak, hanem onallo alkotas.

Pecz munkaja kiterjedt a Lubker-fele lexikonhoz keszitend? potlasok kijelolesere, a szocikkek megjegyzesekkel valo ellatasara, illetve a korulbelul 10.000-et kitev? utalasnak es ugyanannyi utalt helynek, valamint a szocikkek beosztasainak a rogzitesere. Tanari teend?i miatt munkaja nagy reszet az 1898-as, 1899-es, 1900-as es 1901-es tanev szunidejeiben vegezte el. Mindezek mellett szamos, a gorog grammatikusokra es gorog kereszteny irodalomra vonatkozo szocikket maga irt meg. [1]

A lexikon egyes reszei 1900 -tol fuzetekben kezdtek megjelenni, [2] az egesz els? kotet 1902 -ben, a masodik pedig 1904 . [3] (Ez azt jelenti, hogy a tenyleges munka 1896?1904 kozott 8 even at tartott.)

Jellemz?i [ szerkesztes ]

Az Okori lexikon a szazadfordulo tudomanyossaganak es konyvkiadasanak egyik igen jelent?s alkotasa, amelyhez hasonlo terjedelm? magyar okorlexikon azota sem keszult. A nagy alaku papirra (27x18 cm) nyomott, osszessegeben 2.402, kethasabos oldal terjedelm? m? a teljesseg igenyevel igyekezett feldolgozni az okori gorog es romai irok, kolt?k, tudosok eletrajzait, az antik fogalmakat, nevezetes m?emlekeket, m?targyakat. Erteket novelte, hogy a nagyobb szocikkek vegere nemritkan szakirodalmi utalas kerult. A cimszavak szama joval felulmulta a Lubker-fele lexikont: ?Lubkerben van 8033 czimszo, melyek kozul 6132 czikk, 1901 czimbeli utalas; az Okori Lexikonnak van 9000 czimszava, melyek kozul 6400 czikk, 2600 czimbeli utalas.” (El?szo)

Pecz nagy hangsulyt fektetett a kepi anyagra is. Mig Lubker m?ve 161 kepet tartalmaz, az Okori lexikon 900-at. Ezek a fekete-feher illusztraciok nagyreszt szovegkepek (metszetek, fenykepek), de van kotetekben tobb egesz oldalas m?melleklet, es nehany kihajthato terkep is. A masodik kotet vegen szamos okori mertek- es naptartablazat kapott helyet.

A kotethez Pecz kiser?tanulmanyat kulon is megjelentettek Az okori lexikonrol cimmel. [4]

A lexikon munkatarsai [ szerkesztes ]

A kovetkez? neves tudosok vallalkoztak az egyes reszek kidolgozasara:

  • Becker Fulop dr., egyetemi tanar (Budapest): a latin kereszteny irodalomra (B. F.);
  • Boros Gabor dr., gymn. igazgato (Dees): a romai foldrajzra es tortenetre (B. G.);
  • Csengery Janos dr., egyetemi tanar (Kolozsvar): a gorog eposra, romai lyrara, gorog es romai dramara (Cs. J.);
  • Cserep Jozsef dr., gymn. tanar, egyet. m. tanar (Budapest): a romai allami, jogi es hadi regisegekre (Cs. Jo.);
  • Doczi Imre , ev. ref. gymn. felugyel? (Debrecen): a gorog hadi regisegekre (D. I.);
  • Er?di Bela dr., f?igazgato (Budapest): az okori keleti nepek foldrajzara es tortenetere (E. B.); Finaczy Ern? dr., egyetemi tanar (Budapest): a gorog philosophiara (F. E.);
  • Finaly Gabor dr., gymn. tanar (Budapest): a gorog es romai m?regisegekre, numismatikara es a correcturanal valo segedkezesre (F. G.);
  • Gereb Jozsef dr., gyakorlo gymn. tanar (Budapest): a gorog es romai vallasi regisegekre (G. J.);
  • Gyomlay Gyula dr., gyakorlo gymn. tanar (Budapest): a gorog allami es jogi regisegekre es a gorog szonokokra (Gy. Gy.);
  • Heged?s Istvan dr., egyetemi tanar (Budapest): a gorog lyrara, tortenetre es philosophiara (H. I.);
  • Hittrich Odon dr., gymnas. tanar (Budapest): a romai hadi regisegekre (H. O.);
  • Hornyanszky Gyula dr., gymn. tanar (Kaposvar): a gorog irodalomra (H. Gy.);
  • Incze Beni , gymn. tanar (Kolozsvar): a romai irodalomtortenetre, a gorog es romai foldrajzra es tortenetre (I. B.);
  • Kempf Jozsef , gymn. tanar (Budapest): a gorog es romai foldrajzra es tortenetre (K. J.);
  • Kiraly Bela , gymn. tanar (Sopron): a gorog es romai foldrajzra (K. B.);
  • Kuzsinszky Balint dr., egyetemi tanar (Budapest): a romai provincialis regisegekre (k. Ba.);
  • Lang Nandor dr., gymn. tanar (Budapest): a gorog es romai archaeologiara, az abrak megvalasztasara es magyarazasara (L. N.);
  • Latkoczy Mihaly , gymn. tanar (Budapest): a gorog es romai mythologiara (L. M.);
  • Mangold Lajos dr., realisk. tanar, egyet. m. tanar (Budapest): a gorog es romai foldrajzra es tortenetre (M. L.);
  • Maywald Jozsef dr., gym. tanar (Budapest): a gorog es romai maganregisegekre (M. J.);
  • Nemethy Geza dr., gymn. es egyet. rk. tanar (Budapest): a romai irodalomra (N. G.);
  • Pecz Vilmos dr., egyet. tanar (Budapest): a gorog grammatikusokra es gorog kereszteny irodalomra (P. V.);
  • Petz Gedeon dr., egyetemi tanar (Budapest): Germaniara (P. G.);
  • Pirchala Imre , f?igazgato (Pozsony): a romai irodalomra (P. I.);
  • Pozder Karoly dr., gymn. igazgato: az okori keleti nepek foldrajzara es tortenetere (P. K.);
  • Pruzsinszky Janos dr., gymn. tanar (Budapest): a gorog es romai maganregisegekre (Pr. J.);
  • Sebestyen Karoly dr., gymn. tanar (Budapest): gorog es romai philosophiara (S. K.);
  • Szabo Ivan , gymn. tanar (Halas): a gor. es rom. szinhazi regisegekre es dramara (Sz. I.);
  • Szamek Gyorgy dr., gymn. tanar (Kolozsvar): a romai maganregisegekre (Sz. Gy.);
  • Szamosi Janos dr., egyetemi tanar (Kolozsvar): a latin grammatikusokra (Sz. J.);
  • Szekely Istvan dr., gymn. tanar (Nagy Szeben): Italia foldrajzara (Sz. Is.);
  • Szilasi Moric , gymn. tanar (Budapest): a gorog torteneszekre (Sz. M.);
  • Schill Salamon , rabbikepz?i tanar (Budapest): a gorog torteneszekre (Sch. S.);
  • Schilling Lajos dr., egyetemi tanar (Kolozsvar): a gorog foldrajzra es tortenetre (S. L.);
  • Schmidt Attila dr., gymn. tanar (Budapest): a gorog eposra es dramara (Sch. A.);
  • Takacs Menyhert dr., jaszoi prepost (Jaszo): a gorog es romai maganregisegekre (T. M.);
  • Tihanyi Mor dr., rend?rorvos (Budapest): az orvostudomanyra (Ti. M.);
  • Toth Kalman dr., gymn. tanar (Budapest): a romai foldrajzra es tortenetre (T. K.);
  • Varadi Karoly , gymn. igazg. (Szeged): a romai maganregisegekre (V. K.);
  • Vari Rezs? dr., gymn. tanar, egyetemi m. tanar (Budapest): a gorog eposra s a gorog szaktudomanyi irokra (V. R.);
  • Veress Ignac , c. f?igazgato (Budapest): Gallia, Hispania, Britannia foldrajzara s tortenetere (V. I.);
  • Zsoldos Ben? , gymn. tanar (Sarospatak): a gorog foldrajzra es tortenetre (Zs. B.).

Az eredeti kiadas kotetbeosztasa [ szerkesztes ]

Kotetszam
Kotetcim
Kiadasi ev
Oldalszam
Elektronikus eleres
I. kotet A?L 1902 1143 MEK
II. kotet M?Zs 1904 1260 MEK

Reprint es elektronikus kiadasok [ szerkesztes ]

Mivel 1904 utan 80 even keresztul nem keszult hasonlo terjedelm? alkotas, az 1980-as evekben kereslet mutatkozott egy okorlexikonra. Mivel ilyen keszitesere meg csak kiserlet sem tortent a Konyvertekesit? Vallalat dontott a m? reprint kiadasban valo megjelenteser?l, meg pedig a regi, ertekes szakkonyveket bemutato sorozataban, a Tudomanytar ban ( helytelen ISBN kod : 963-02-3292-7 ). Kezelhet?seg szempontjabol a lexikont 4, kisebb kotetre bontva 1984 ? 1985 -ben adtak ki ismet. Az uj kiadashoz el?szot Ritook Zsigmond klasszika-filologus, bevezetest Gazda Istvan tudomanytortenesz, az ertekes bibliografiai fuggeleket (Az okori gorog es latin irodalom Magyarorszagon) Horvath J. Jozsef keszitette.

Habar az 1980-as evek ota a lexikon az ujabb kutatasok, temakorb?vitesek miatt reszeiben meg inkabb elavultta, potlasra szorultta valt, hatalmas terjedelme miatt nem tudtak kiszoritani a nala joval kisebb ujabb lexikonok, igy az Antik lexikon (1993), az Okori hiressegek lexikona (2002), vagy Az antik vilag ? Gorogorszag ? Britannica Hungarica kisenciklopedia (2015), es parja, Az antik vilag ? Roma ? Britannica Hungarica kisenciklopedia (2015) sem.

A b?vitesek felhasznalasaval a m? CD-ROM formajaban az Arcanum Adatbazis Kft. kiadasaban ujra megjelent, majd ? a 21. szazad kovetelmenyeinek megfelel?en ? ingyenesen digitalis formaban is hozzaferhet? . Elektronikusan a Magyar Elektronikus Konyvtar is elerhet?ve tette .

A reprint kiadas kotetbeosztasa [ szerkesztes ]

Kotetszam
Kotetcim
Kiadasi ev
Oldalszam
I/I. kotet A?Dem 1984 540
I/II. kotet Dem?L 1985 601
II/I. kotet M?Pub 1985 608
II/II. kotet Pub?Z 1985 681

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

A lap eredeti cime: ? https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Okori_lexikon&oldid=26884862 ”