Az oceankozepi hatsag ?m?kodesenek” sematikus abrazolasa
A vilagot atfogo oceankozepi hatsag-rendszer
Az oceani kereg az oceani hatsagokban alakul ki, majd az oceani arkokban bukik ala a foldkopeny belsejebe
Az
oceani hatsagok
vagy
oceankozepi hatsagok
az ocean feneken fekv?, a
lemeztektonika
altal formalt hegylancok. Letezesuket az
1950-es evekben
fedeztek fel. Ott alakulnak ki, ahol a litoszfera-lemezek tavolodnak egymastol. Ezeken a helyeken a foldkopeny anyaga felaramlik a felszinre, es gyarapitja az egymastol tavolodo kereglemezeket. Az oceani hatsagok rendszere az egesz Foldet behalozza, teljes hossza mintegy 80 000 kilometer. A rendszer nem folyamatos, szakaszai tobbnyire az oceanok medenceinek belsejeben talalhatok, de gyakran azok szelen haladnak, es helyenkent a szarazfoldeket is erintik. Osszes teruletuk a vilagocean egyharmadat teszi ki.
A tektonikusan aktiv oceani hatsagok hosszanti tengelyeben altalaban arkok huzodnak a ket gerinc kozott; ezekben tor fel a melysegi magma es keletkezik az uj oceani meder. Tengelyuket mer?leges vet?desek szabdaljak fel, amelyekben gyakoriak a kis er?sseg? foldrengesek.
A legismertebb a
Kozep-Atlanti-hatsag
, amely az
Atlanti-ocean
tengelyeben huzodik, kovetve az amerikai kett?s kontinens valamint Europa es Afrika kozotti kozepvonalat.
A
foldkopeny
konvekcios cellaiban felaramlo es a
litoszfera
aljan szetterul? magma szettolja a litoszferalemezeket. Az ilyen, un.
divergens lemezszegelyek
alatt a kopeny felboltozodik.
Az oceankozepi hatsagokat rendkivul aktiv magmatizmus jellemzi: ezekben tor felszinre a Fold jelenlegi vulkani termekeinek kb. 85%-a (evente mintegy 18 km³ bazaltlava es 3 km³ tufa). A szetsodrodas
(?spreading”)
sebessege id?ben valtozo, es ennek a valtozasnak ciklikus osszetev?i is vannak. Mivel a szetsodrodas nemcsak id?ben, de terben sem egyenletes, az elter? sebesseggel mozgo litoszferadarabok kozott un.
transzform vet?k
alakulnak ki.
A hatsag kozepvonalaban un. hasadekvolgy huzodik, es ennek ket oldalan magasodnak a vulkani hegylancok. Ha a szetsodrodas lassu, valodi, mely hasadekvolgy jon letre, es ebben 1?4 km atmer?j?, par szaz meter magas pajzsvulkanokat talalhatunk. Ha a szetsodrodas sebessege kozepes, a hasadekvolgy laposabb, a bels? vulkanok pedig hosszukasak, es csak par tucat meter magasak. Ha a szetsodrodas gyors, a hasadekvolgy joforman ki sem alakul, es onallo vulkanok helyett inkabb tomeges lavalepleket talalhatunk.
A hatsagok anyagat MORB bazaltnak (Middle-Oceanic Ridge Basalt) nevezzuk. Ennek legf?bb jellemz?je az un. kompatibilis elemek (
vas
,
magnezium
,
krom
,
nikkel
) egyeb
bazaltokenal
nagyobb, a
szilicium
, az
alkalifemek
es egyeb inkompatibilis elemek (
U
,
Th
,
Ta
,
Se
) viszonylag alacsony reszaranya.
143
Nd
/
144
Nd aranyuk nagy,
87
Sr
/
86
Sr aranyuk kicsi; bennuk a Fe/Mg arany a sziliciumtartalommal egyutt n?.
Az oceani hatsagoknak tobb tipusa van. A gyorsan szetnyilo hatsag kilometeresnel is alacsonyabb kiemelkedes, amelyben hevesen aramlik fel a magma, az ocean uj feneket alakitva ki. A lassan szetnyilo hatsag masfel kilometeresnel is melyebbre szetnyilo hasadek, amelyen bizonyos tavolsagonkent vulkanok lovellik fel a magmat.
A tavoli deli oceanokon es az Antarktisz jege alatt egy harmadik tipust is felfedeztek, amelyet ultra-lassan szetnyilo hatsagnak neveztek el. Az oceani hatsagok teljes hosszanak tobb mint a harmadat ezek teszik ki. Ezekben a hasadekokban a kopenyb?l a
peridotit
nev? szilard k?zet emelkedik a felszinre. A hasadek vonalan csak nagyobb tavolsagokon ulnek vulkanok.
Az ultra-lassan szetnyilo hatsagoknal ritkak es kis energiajuak a foldrengesek.
A geologusok szerint az oceani hatsagok fajtaja a foldkopeny kulonboz? h?mersekletevel magyarazhato. A gyorsan szetnyilo hatsagoknal a foldkopeny nagyon forro, a lassan szetnyiloknal kevesbe.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]