|
|
Ez a szocikk reszben vagy egeszben a
Pallas nagy lexikonabol
valo, ezert szovege es/vagy tartalma elavult lehet.
Segits nekunk korszer? szocikke alakitasaban, majd tavolitsd el ezt a sablont!
|
Margit hid
,
Budapest
Szent Istvan volgyhid
,
Veszprem
Krki hid
,
Horvatorszag
Belvarosi hid
,
Szeged
La Vicaria hid,
Albacete
A
nagybecskereki
Kis-hid
Ivhid
az olyan
hid
, melynek hidalo szerkezetet ivtartok kepezik, vagyis olyan tartok, amelyek az alatamasztasaikra a nyilasbol kifele iranyulo ferde nyomast gyakorolnak.
Az ivhid szerkezete a pillereket (hidf?t) tehat nemcsak fugg?leges iranyban terheli meg, hanem vizszintes iranyban is (eltolasra, dontesre) megtamadja. Az ivtartok a vegeiken (a vallakon) vagy egesz lapjukkal tamaszkodnak a pillerre (hidf?re) vagy pedig csuklokban; az utobbi esetben nemelykor meg az iv kozepen is van csuklo, ugyhogy ekkor az ivtarto ket darabbol all, amelyek a kozepcsukloban egymasra tamaszkodnak s a vallcsuklokban az alatamasztasokra.
Ezen megtamasztasi modok szerint nevezzuk az ivhidakat:
- lapokra tamaszkodonak,
- ketcsuklosnak es
- haromcsuklosnak.
Az els? csoportba tartozik a
budapesti
Margit hid
, amely egyike a legnagyobb es legszebb ivhidaknak. A
Duna
kozepen, a
Margitsziget
csucsa el?tt allo szeles kozeppiller altal a hid ket egyenl? reszre van felosztva, melyek mindegyikeben harom nagy medernyilas es egy rakparti nyilas van. E ket resz nincsen egy egyenesben epitve, hanem mindegyik a hozzatartozo Duna-ag vizfolyas iranyara mer?legesen, minelfogva tengelyvonalaik az alaprajzban egymassal 150 fokos szoget zarnak be. A nyilasok nagysaga az emlitett elvalaszto pillert?l a partok fele: 87,88?82,66?73,50 m, amihez meg mindegyik parton 20 m nyilasu rakpartathidalas csatlakozik. A hid osszes hossza 572 m, a palya szelessege a korlatok kozott: 16,80 m. Epult az
1872
?
75
. evekben,
Ernest Gouin
francia mernok tervei szerint, 5 millio forint koltsegen.
A masodik csoportba tartozik a
regi szegedi kozuti Tiszahid
[
halott link
]
, mely szinten egyike a legnevezetesebb ivhidaknak. Negy nyilasa van, amelyeknek nagysaga a bal parttol a jobb fele: 110?97?86?66 m. A hidpalya szelessege 11 m. Epult
1881
?
83
. evekben 1 740 000 forint koltsegen. A tervezet alapeszmeje Feketehazy I. magyar mernokt?l ered.
Az ivhidakon a hidpalya rendszerint az ivszerkezet fole van helyezve, ugyhogy a hidrol teljesen szabad a kilatas, ami sok esetben (p. varosokban) lenyeges korulmeny azon kerdes eldontesekor, hogy milyen rendszer szerint epuljon valamely athidalas. Az ivtartokkal valo megoldas azonban megkivanja, hogy a kell? szerkezeti magassag rendelkezesre alljon, vagyis hogy a helyi viszonyok (partmagassag, feljarok) lehet?ve tegyek (tulsagos penzbeli aldozatok nelkul) a hidpalyat olyan magasra helyezni, hogy az alatta lev? ivtartonak (melynek valla az
arviz
szine fole helyezend?) elegend? ivmagassagot adhassunk.
A
veszpremi
Szent Istvan volgyhid
(kozneven:
Viadukt
) Magyarorszag egyik legnagyobb es legszebb
(haromnyilasos) fels?palyas vasbeton ivhidja
,
Veszprem
varos jelkepe. A Volgyhid szimbolikus kepe szamos helyi intezmeny es vallalkozas emblemajaban is megjelenik. Tervez?je:
Folly Robert
. A hid teljes hossza 185, mig legnagyobb magassaga 37 meter. A nagyiv tamaszkoze 46, a kis iveke 26,6?26,6 meter. A nagy es a kozeps? kis iv talalkozasanal kilatoteraszt letesitettek. A hidrol es teraszarol szep panoramakepek tarulnak fel a Varnegyedr?l es nyugati iranyban a
Sed
-volgyr?l, s a tavoli
Bakony
hegyvonulatarol.
-
Alsopalyas ivhid
-
-
Fels?palyas
-
-
Kuls? hivatkozasok
[
szerkesztes
]