Ennek a lapnak a cimeben vagy szovegeben a koreai nevek nem a magyar nyelv? Wikipediaban iranyelvkent elfogadott magyaros atiras szerint szerepelnek, at kellene javitani ?ket.

Mivel Eszak-Korea nagy mennyiseg? szen - es vizkeszletekkel rendelkezik, kepes volt kiterjedt energiahalozatot kiepiteni. Az els? er?m?, a Szuphungi vizer?m? , meg a japan megszallas alatt epult fel, az orszag eszakkeleti reszeben. Megepitesekor ez volt Azsia legnagyobb vizier?m?je. Korea ketteosztasa el?tt a mai Eszak-Korea teruleter?l szarmazott a felsziget energiajanak tobb mint 90%-a.

Az 1970-es evekt?l az orszag a k?szenhez fordult, mint energiaforrashoz. A vizer?m?vekkel ellentetben a szennel m?kod?ek ipari parkok es varosok kozeleben is letesithet?ek, rovidebb id? alatt fel lehet ?ket epiteni, nem fuggenek az id?jarastol.

A h?er?m?vek kevesbe hatekonyak es magasabb a fenntartasi koltseguk. 1990 -ben Eszak-Korea er?m?vei 7,14 millio kilowatt energiat allitottak el?, amelynek 60%-a ? 4,29 millio kilowatt ? vizier?m?vekb?l szarmazott. 1984-ben es 1988-ban az eves teljesitmeny 50 es 55 milliard kilowattora volt. A masodik heteves terv azonban nagyrator?bb terveket t?zott ki celul: 60 milliard kilowattorat. A tervezetet azonban ot evvel a tervsorozat vege utan sem sikerult teljesiteni.

Az egyetlen, k?olajjal m?kod? er?m? Unggi varosa mellett talalhato, az orosz hatar kozeleben. A 200 megawattos er?m? a kozeli unggi olajfinomitobol nyeri a k?olajat, amely oroszorszagi importtal kerul Eszak-Koreaba.

Az 1990-es evek elejen a kormany uj er?m?vek epitesebe fogott. A legnagyobb tecshoni er?m? eszaknyugaton, amely elkeszultekor az orszag legnagyobb vizier?m?je lett. Er?m?vek epultek a Gyemant-hegysegben , az Orang , a Nam folyo, Kumja es Rjeszong , Kelet-Phenjan es Hamhung mellett is. Az evtized folyaman kinai segitseggel negy nagy vizier?m? epult a Jalu folyon . Ezek Eszak-Koreat es Kinat is ellatjak energiaval.

1986 -ban a Szovjetunio bejelentette, hogy 1760 megawattos atomer?m?vet fog epiteni az orszagban. Del-koreai forrasok szerint az epites 1990-ben kezd?dott meg Szinpo keruletben. A befejezest 1992-re terveztek, de ez elmaradt a Szovjetunio sajat belugyi gazdasagi problemai es a Nemzetkozi Atomenergia-ugynokseg nyomasa miatt.

Az orszag a 2000-es evek vegen felujitotta atomprogramjat, tobb atomrobbantast is vegrehajtva, valamint er?teljesen fejlesztettek az orszag nuklearis letesitmenyeit, els?sorban a dusitokat. Elemz?k szerint ez inkabb hadaszati-strategiai celbol tortenik, semmint gazdasagi megfontolasokbol.

Forrasok [ szerkesztes ]

• Andrea Matles Savada: North Korea: Energy (angol nyelven). Washington , Kongresszusi Konyvtar, 2003 .