한국   대만   중국   일본 
Erintesvedelem ? Wikipedia Ugras a tartalomhoz

Erintesvedelem

A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol

Az erintesvedelem uzemszer?en feszultseg alatt nem allo, de meghibasodas eseten feszultseg ala kerul? vezet? reszek erinteseb?l szarmazo balesetek elkerulesere szolgalo m?szaki intezkedesek osszessege.

Aramutes elleni vedelem [ szerkesztes ]

Az MSZ 172 [1] [2] szabvanyt a 2364 szabvanysorozat valtja fel. MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvany, az MSZ EN 61140-b?l atvett, aramutes elleni vedelemre vonatkozo ket alapvet? fogalmat hataroz meg: alapvedelem es hibavedelem.

Alapvedelem [ szerkesztes ]

Az alapvedelem (basic protection, korabban "(kozvetlen) erintes elleni vedelem") az aktiv vezet?k kozvetlen megerintese elleni vedelem .

Az aramuteses balesetek egy resze ugy kovetkezik be, hogy az ember (kozvetlenul, vagy szerszamon, segedeszkozon keresztul) altalaban a kezevel uzemszer?en feszultseg alatt allo (szabvanyos elnevezessel: ”aktiv”) reszt erint, ugyanakkor nem szigetel? talajon all, vagy mas testreszevel foldpotencialon lev? femreszhez er. Ezt a nemzetkozi szabvanyok ?kozvetlen erintes”-nek, s az ezek megakadalyozasara szolgalo intezkedeseket ?kozvetlen erintes elleni vedelem”-nek (ujabban ?alapvedelem”-nek, vagy ?aramutes elleni vedelem normal uzemben”-nek) nevezi, a regi magyar szakkifejezessel emlitett megoldasok valoban az erintest kivanjak megakadalyozni az aktiv reszek szigetelesevel, burkolatba zarasaval vagy megfelel? (erinthet? tavolsagon kivuli) elhelyezesevel.

Hibavedelem [ szerkesztes ]

A hibavedelem (''fault protection'', korabban "kozvetett erintes elleni vedelem", "erintesvedelem") a testzarlatok kovetkezteben a test erintesekor fellep? aramutes elleni vedelem .

Az aramuteses balesetek nagy resze ugy kovetkezik be, hogy a balesetes a villamos szerkezet olyan reszet (ugynevezett ?test”-et) erinti meg, amely uzemszer?en feszultsegmentes, de hiba (testzarlat) kovetkezteben feszultseg ala kerul. Ezt a nemzetkozi szabvanyok ?kozvetett erintes”-nek, s az ezek megakadalyozasara tett intezkedeseket ?kozvetett erintes elleni vedelem”-nek (ujabban nagyon nem szerencses elnevezessel ?hibavedelem”-nek) nevezi. A magyar (es nemet) szakmai koznyelv ezt tovabbra is a korabbi, csaknem szazeves elnevezessel ?erintesvedelem”-nek hivja.

Erintesvedelmi osztalyok [ szerkesztes ]

  • 0. erintesvedelmi osztaly: uzemi szigetelesen kivul masmilyen erintesvedelem nincs.
  • I. erintesvedelmi osztaly: az uzemi szigetelesen kivul jarulekos vedelem is van, ved?vezet?vel van megoldva, ez a nullazas, vagy ved?foldeles (nullavezet?, vagy foldel? vezetek). Pl. mikrohullamu sut?, mosogep.
Valtozatok:
? TN-C (T-fold-terra, N-nulla) rendszer: ez esetben az uzemi nullavezet? kozos a ved?vezet?vel
? TN-S rendszer: az uzemi nullavezet? a halozat teljes hosszaban elvalasztva a ved?vezet?t?l (elvi jelent?seg?, a gyakorlatban egyetlen szolgaltato sem valositja meg az 5 vezetekes rendszer kiepiteset.)
? TN-C-S: az uzemi nullavezet? es a ved?vezet? egy szakaszon kozos, majd szetvalasztasra kerul [3] [4] [5]
  • II. erintesvedelmi osztaly: ketszeres (kett?s), vagy meger?sitett szigeteles? . Tilos foldelni. A berendezesen (vagy leirasaban) kett?s vonal altal hatarolt negyzet jeloli. Pl. kezi furogep, hajszarito.
  • III. erintesvedelmi osztaly: csak es kizarolag torpefeszultseg van benne (altalaban 24 V fazisfeszultseg es 42 V vonali feszultseg). Egyfazisu rendszerben a feszultseg effektiv erteke maximum 50 V lehet. Egyenfeszultseg eseten, ha hullamossaga nem haladja meg a 10%-ot, legfeljebb 120 V lehet. (Az u.n. fazishasitasos (elektronikus aramszaggatasos) rendszereknel ez altalaban nem teljesul.) Pl. laptop, mobiltelefon.
    • III. erintesvedelmi osztaly A: valtakozo feszultseg eseten 50V, egyenfeszultseg eseten 120V maximalisan
    • III. erintesvedelmi osztaly B: valtakozo feszultseg eseten 25V, egyenfeszultseg eseten 60V maximalisan
    • III. erintesvedelmi osztaly C: valtakozo feszultseg eseten 12V, egyenfeszultseg eseten 30V maximalisan

Erintesvedelmi modok [ szerkesztes ]

  • 0. erintesvedelmi osztaly
? elkerites: az elkerites a tavolsagot biztositja a munkagept?l. Ez esetben a gep onm?kod?.
? burkolas: a gepet leszigeteljuk. Ez esetben a munkagep nem onm?kod?.
? ved? elvalasztas: vagy a gep, vagy a kezel?je teljesen szigetelt.
  • I. erintesvedelmi osztaly
- taplalas onm?kod? lekapcsolasa : ha a keszulekben a fazisvezet? a keszulek testen keresztul a ved?vezet?n keresztul zarja az aramkort, akkor a kismegszakito vagy az aramved?-kapcsolo levalasztja az aramkort a halozatrol, ehhez ved?vezet? szukseges
  • II. erintesvedelmi osztaly
? kett?s vagy meger?sitett szigeteles : itt nem szabad ved?vezet?t hasznalni
  • III. erintesvedelmi osztaly
? torpefeszultseg : valtakozo aram eseten 0-tol 50 V-ig, egyenaram eseten 0-tol 120 V-ig.

A torpefeszultseg lehet:

  • SELV (Separated): Foldeletlen erintesvedelmi torpefeszultseg (levalaszto transzformatorral, ket vezet?vel)
  • PELV (Protected): Foldelt erintesvedelmi torpefeszultseg (levalaszto transzformatorral, ket vezet? + ved?vezet?vel)
  • FELV (Functional): Uzemi torpefeszultseg

Az uzemi torpefeszultseget (FELV) nem erintesvedelmi cellal allitjak el?, hanem valamilyen elektromos berendezes bels? aramkoreinek a taplalasara. Ez tortenhet pl. takarekkapcsolasu transzformatorral (angolul autotransformer), ahol a primer tekercs szolgal a szekunder tekercskent is, kisebb menetszamnal megcsapolva.

Egyenpotencialra hozas [ szerkesztes ]

Minden olyan epuletet, ahol ved?vezet?s erintesvedelmi modot hasznalnak, egyenpotencialra hozo halozattal (EPH) kell kiepiteni, [6] mely szorosan osszefugg a bels? villamvedelmi rendszerrel. A letesitmenyekbe beepitett nagy kiterjedes? fem alkoto elemeket, cs?halozatokat, foldeleseket be kell kotni az EPH rendszerbe. Celja, hogy megakadalyozza a veszelyes potencialkulonbsegek kialakulasat. A villamok aramanak fele az epuleten belul halad le, az EPH rendszer megakadalyozza az esetleges masodlagos kisuleseket.

Por es viz behatolasa elleni vedelem [ szerkesztes ]

A berendezeseket vedettsegi fokozatokba ( IP-vedettseg ) soroljak be. [7] Az IP utan ket szam helyezkedik el, az els? a mechanikai vedettseget (0-tol 6-ig), mig a masodik szam a viz elleni vedettseget (0-tol 8-ig) hatarozza meg.

A mechanikai vedettsegnel a 0 jeloles? gepek mechanikailag egyaltalan nincsenek vedve (akar kezzel is hozza lehet erni a gephez), mig a 6-os jeloles?ek teljesen szigeteltek (a por sem hatolhat be). A viz elleni vedettsegnel a 0 jeloles? gepek egyaltalan nincsenek viz ellen szigetelve (frocskoles is erheti a gepet), mig a 8-as jeloles?ek teljesen szigeteltek (viz nem hatolhat be, pl.: buvarszivattyu).

Vonatkozo szabvanyok [ szerkesztes ]

- MSZ 172: ez a szabvany az erintesvedelmi szabalyzat, amely 1000 V-nal nem nagyobb feszultseg?, er?saramu berendezesekre vonatkozik (Az IEC 364, illetve 60634 tartalmaval egyez?en [8] ).

- MSZ 1600: ez a szabvany a letesitesi biztonsag szabalyzata, amely 1000 V-nal nem nagyobb feszultseg?, er?saramu berendezesekre vonatkozik. Tartalmazza a letesitesnek a modjat, lehet?segeit stb. Villamos berendezes biztonsagtechnikai kovetelmenyei: az MSZ 1600-as szabvany a villamos berendezesek letesitesi modjat a helyiseg jellege szerint hatarozza meg:

- szaraz helyiseg: a paratartalom nem haladja meg a 75%-ot. Ilyen helyiseg lehet az iroda, oktatotermek stb.

- poros helyiseg: a porszennyez?des a berendezes allagat ronthatja. Ilyen helyisegek lehetnek a cementgyar, homokfuvo stb.

- nedves helyiseg: a paratartalom meghaladja a 75%-ot, paralecsapodasi veszely all fenn. Ilyen helyiseg lehet: rossz szell?zes? pince, szauna stb.

- maro paras helyiseg: a leveg? osszeteteleben veszelyes anyagok vannak. Ilyen helyisegek lehetnek az akkumulatortolt?, kemiai labor, stb.

- meleg helyiseg: az atlagh?merseklet 35 °C folott van. Ilyen helyiseg lehet: pekseg, kohaszat stb.

- szabadter: szels?seges helyzetek, lehet szaraz, poros, nedves, maro paras es meleg.

Erintesvedelmi osztalyok: ezeket megkulonboztethetjuk egymastol szaraz, poros, nedves, maro paras, meleg es szabadterire.

A felulvizsgalatok modja [ szerkesztes ]

A felulvizsgalatok modjaval es altalanos szabalyaival az MSZ 4851 szabvanysorozat foglalkozik:
- MSZ 4851-1:1988 Erintesvedelmi vizsgalati modszerek. Altalanos szabalyok es a ved?vezet? allapotanak ellen?rzese.
- MSZ 4851-2:1990 Erintesvedelmi vizsgalati modszerek. A foldelesi ellenallas es a fajlagos talajellenallas merese.
- MSZ 4851-3:1989 Erintesvedelmi vizsgalati modszerek. Ved?vezet?s erintesvedelmi modok meresi modszerei.
- MSZ 4851-4:1989 Feszultsegved? kapcsolas.
- MSZ 4851-5:1991 Ved?vezet? nelkuli erintesvedelmi modok vizsgalati modszerei.
- MSZ 4851-6:1973 Erintesvedelmi vizsgalati modszerek. 1000 V-nal nagyobb feszultseg?, er?saramu villamos berendezesek kulonleges vizsg. el?irasai.

Tovabbi informacio [ szerkesztes ]

Kapcsolodo szocikkek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

  1. Epuletvillamossag 2.0 . mszt.hu , 2006. [2010. augusztus 18-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 11.)
  2. Erintesvedelmi szabalyzat. 1000 V-nal nagyobb feszultseg?, nem kozvetlenul foldelt berendezesek . mszt.hu , 2012. (Hozzaferes: 2012. julius 11.) [ halott link ]
  3. Distribution systems and protection against indirect contact and earth fault . www02.abb.com , 2011. [2014. julius 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 11.)
  4. iec60364-4-41 Low-voltage electrical installations. Protection for safety - Protection against electrical shock . webstore.iec.ch , 2012. (Hozzaferes: 2012. julius 11.)
  5. Protection electrical shocks . schneider-electric.com.au , 2008. (Hozzaferes: 2012. julius 11.)
  6. EPH jegyz?konyv . Epuletmernok. (Hozzaferes: 2021. januar 12.)
  7. Munkavedelem. A villamossag biztonsagtechnikaja . [2014. julius 14-i datummal az eredetib?l archivalva]. (Hozzaferes: 2012. julius 11.)
  8. iec 60364-6 Low-voltage electrical installation. Verification . webstore.iec.ch , 2012. (Hozzaferes: 2012. julius 11.)