|
Ez a szocikk vagy szakasz els?sorban magyarorszagi nez?pontbol targyalja a temat, es nem nyujt kell? nemzetkozi kitekintest.
Kerunk,
segits b?viteni a cikket
, vagy jelezd eszreveteleidet
a vitalapjan
.
|
Az
erintesvedelem
uzemszer?en
feszultseg
alatt nem allo, de meghibasodas eseten feszultseg ala kerul? vezet? reszek erinteseb?l szarmazo balesetek elkerulesere szolgalo m?szaki intezkedesek osszessege.
Aramutes elleni vedelem
[
szerkesztes
]
Az MSZ 172
[1]
[2]
szabvanyt a 2364 szabvanysorozat valtja fel. MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvany, az MSZ EN 61140-b?l atvett, aramutes elleni vedelemre vonatkozo ket alapvet? fogalmat hataroz meg: alapvedelem es hibavedelem.
Az
alapvedelem
(basic protection, korabban "(kozvetlen) erintes elleni vedelem")
az aktiv vezet?k kozvetlen megerintese elleni vedelem
.
Az aramuteses balesetek egy resze ugy kovetkezik be, hogy az ember (kozvetlenul, vagy szerszamon, segedeszkozon keresztul) altalaban a kezevel uzemszer?en feszultseg alatt allo (szabvanyos elnevezessel: ”aktiv”) reszt erint, ugyanakkor nem szigetel? talajon all, vagy mas testreszevel foldpotencialon lev? femreszhez er. Ezt a nemzetkozi szabvanyok ?kozvetlen erintes”-nek, s az ezek megakadalyozasara szolgalo intezkedeseket ?kozvetlen erintes elleni vedelem”-nek (ujabban ?alapvedelem”-nek, vagy ?aramutes elleni vedelem normal uzemben”-nek) nevezi, a regi magyar szakkifejezessel emlitett megoldasok valoban az erintest kivanjak megakadalyozni az aktiv reszek szigetelesevel, burkolatba zarasaval vagy megfelel? (erinthet? tavolsagon kivuli) elhelyezesevel.
A
hibavedelem
(''fault protection'', korabban "kozvetett erintes elleni vedelem", "erintesvedelem")
a testzarlatok kovetkezteben a test erintesekor fellep? aramutes elleni vedelem
.
Az aramuteses balesetek nagy resze ugy kovetkezik be, hogy a balesetes a villamos szerkezet olyan reszet (ugynevezett ?test”-et) erinti meg, amely uzemszer?en feszultsegmentes, de hiba (testzarlat) kovetkezteben feszultseg ala kerul. Ezt a nemzetkozi szabvanyok ?kozvetett erintes”-nek, s az ezek megakadalyozasara tett intezkedeseket ?kozvetett erintes elleni vedelem”-nek (ujabban nagyon nem szerencses elnevezessel ?hibavedelem”-nek) nevezi. A magyar (es nemet) szakmai koznyelv ezt tovabbra is a korabbi, csaknem szazeves elnevezessel ?erintesvedelem”-nek hivja.
Erintesvedelmi osztalyok
[
szerkesztes
]
- 0. erintesvedelmi osztaly: uzemi szigetelesen kivul masmilyen erintesvedelem nincs.
- I. erintesvedelmi osztaly: az uzemi szigetelesen kivul jarulekos vedelem is van,
ved?vezet?vel
van megoldva, ez a nullazas, vagy ved?foldeles (nullavezet?, vagy foldel? vezetek). Pl. mikrohullamu sut?, mosogep.
- Valtozatok:
- ? TN-C (T-fold-terra, N-nulla) rendszer: ez esetben az uzemi nullavezet? kozos a ved?vezet?vel
- ? TN-S rendszer: az uzemi nullavezet? a halozat teljes hosszaban elvalasztva a ved?vezet?t?l
(elvi jelent?seg?, a gyakorlatban egyetlen szolgaltato sem valositja meg az 5 vezetekes rendszer kiepiteset.)
- ? TN-C-S: az uzemi nullavezet? es a ved?vezet? egy szakaszon kozos, majd szetvalasztasra kerul
[3]
[4]
[5]
- II. erintesvedelmi osztaly: ketszeres (kett?s), vagy
meger?sitett szigeteles?
. Tilos foldelni. A berendezesen (vagy leirasaban) kett?s vonal altal hatarolt negyzet jeloli. Pl. kezi furogep, hajszarito.
- III. erintesvedelmi osztaly: csak es kizarolag
torpefeszultseg
van benne (altalaban 24 V fazisfeszultseg es 42 V vonali feszultseg). Egyfazisu rendszerben a feszultseg effektiv erteke maximum 50 V lehet. Egyenfeszultseg eseten, ha hullamossaga nem haladja meg a 10%-ot, legfeljebb 120 V lehet. (Az u.n. fazishasitasos (elektronikus aramszaggatasos) rendszereknel ez altalaban nem teljesul.) Pl. laptop, mobiltelefon.
- III. erintesvedelmi osztaly A: valtakozo feszultseg eseten 50V, egyenfeszultseg eseten 120V maximalisan
- III. erintesvedelmi osztaly B: valtakozo feszultseg eseten 25V, egyenfeszultseg eseten 60V maximalisan
- III. erintesvedelmi osztaly C: valtakozo feszultseg eseten 12V, egyenfeszultseg eseten 30V maximalisan
Erintesvedelmi modok
[
szerkesztes
]
- 0. erintesvedelmi osztaly
- ? elkerites: az elkerites a tavolsagot biztositja a munkagept?l. Ez esetben a gep onm?kod?.
- ? burkolas: a gepet leszigeteljuk. Ez esetben a munkagep nem onm?kod?.
- ? ved? elvalasztas: vagy a gep, vagy a kezel?je teljesen szigetelt.
- I. erintesvedelmi osztaly
- -
taplalas onm?kod? lekapcsolasa
: ha a keszulekben a fazisvezet? a keszulek testen keresztul a ved?vezet?n keresztul zarja az aramkort, akkor a kismegszakito vagy az aramved?-kapcsolo levalasztja az aramkort a halozatrol, ehhez ved?vezet? szukseges
- II. erintesvedelmi osztaly
- ?
kett?s vagy meger?sitett szigeteles
: itt nem szabad ved?vezet?t hasznalni
- III. erintesvedelmi osztaly
- ?
torpefeszultseg
: valtakozo aram eseten 0-tol 50 V-ig, egyenaram eseten 0-tol 120 V-ig.
A torpefeszultseg lehet:
- SELV (Separated): Foldeletlen erintesvedelmi torpefeszultseg (levalaszto transzformatorral, ket vezet?vel)
- PELV (Protected): Foldelt erintesvedelmi torpefeszultseg (levalaszto transzformatorral, ket vezet? + ved?vezet?vel)
- FELV (Functional): Uzemi torpefeszultseg
Az uzemi torpefeszultseget (FELV) nem erintesvedelmi cellal allitjak el?, hanem valamilyen elektromos berendezes bels? aramkoreinek a taplalasara. Ez tortenhet pl. takarekkapcsolasu transzformatorral (angolul autotransformer), ahol a primer tekercs szolgal a szekunder tekercskent is, kisebb menetszamnal megcsapolva.
Egyenpotencialra hozas
[
szerkesztes
]
Minden olyan epuletet, ahol ved?vezet?s erintesvedelmi modot hasznalnak,
egyenpotencialra hozo
halozattal (EPH) kell kiepiteni,
[6]
mely szorosan osszefugg a bels? villamvedelmi rendszerrel. A letesitmenyekbe beepitett nagy kiterjedes? fem alkoto elemeket, cs?halozatokat, foldeleseket be kell kotni az EPH rendszerbe. Celja, hogy megakadalyozza a veszelyes potencialkulonbsegek kialakulasat. A villamok aramanak fele az epuleten belul halad le, az EPH rendszer megakadalyozza az esetleges masodlagos kisuleseket.
Por es viz behatolasa elleni vedelem
[
szerkesztes
]
A berendezeseket vedettsegi fokozatokba (
IP-vedettseg
) soroljak be.
[7]
Az IP utan ket szam helyezkedik el, az els? a mechanikai vedettseget (0-tol 6-ig), mig a masodik szam a viz elleni vedettseget (0-tol 8-ig) hatarozza meg.
A mechanikai vedettsegnel a 0 jeloles? gepek mechanikailag egyaltalan nincsenek vedve (akar kezzel is hozza lehet erni a gephez), mig a 6-os jeloles?ek teljesen szigeteltek (a por sem hatolhat be). A viz elleni vedettsegnel a 0 jeloles? gepek egyaltalan nincsenek viz ellen szigetelve (frocskoles is erheti a gepet), mig a 8-as jeloles?ek teljesen szigeteltek (viz nem hatolhat be, pl.: buvarszivattyu).
Vonatkozo szabvanyok
[
szerkesztes
]
- MSZ 172: ez a
szabvany
az erintesvedelmi szabalyzat, amely 1000 V-nal nem nagyobb feszultseg?, er?saramu berendezesekre vonatkozik (Az IEC 364, illetve 60634 tartalmaval egyez?en
[8]
).
- MSZ 1600: ez a szabvany a letesitesi biztonsag szabalyzata, amely 1000 V-nal nem nagyobb feszultseg?, er?saramu berendezesekre vonatkozik. Tartalmazza a letesitesnek a modjat, lehet?segeit stb.
Villamos berendezes biztonsagtechnikai kovetelmenyei: az MSZ 1600-as szabvany a villamos berendezesek letesitesi modjat a helyiseg jellege szerint hatarozza meg:
-
szaraz helyiseg:
a paratartalom nem haladja meg a 75%-ot. Ilyen helyiseg lehet az iroda, oktatotermek stb.
-
poros helyiseg:
a porszennyez?des a berendezes allagat ronthatja. Ilyen helyisegek lehetnek a cementgyar, homokfuvo stb.
-
nedves helyiseg:
a paratartalom meghaladja a 75%-ot, paralecsapodasi veszely all fenn. Ilyen helyiseg lehet: rossz szell?zes? pince, szauna stb.
-
maro paras helyiseg:
a leveg? osszeteteleben veszelyes anyagok vannak. Ilyen helyisegek lehetnek az akkumulatortolt?, kemiai labor, stb.
-
meleg helyiseg:
az atlagh?merseklet 35 °C folott van. Ilyen helyiseg lehet: pekseg, kohaszat stb.
-
szabadter:
szels?seges helyzetek, lehet szaraz, poros, nedves, maro paras es meleg.
Erintesvedelmi osztalyok: ezeket megkulonboztethetjuk egymastol szaraz, poros, nedves, maro paras, meleg es szabadterire.
A felulvizsgalatok modja
[
szerkesztes
]
A felulvizsgalatok modjaval es altalanos szabalyaival az MSZ 4851 szabvanysorozat foglalkozik:
- MSZ 4851-1:1988 Erintesvedelmi vizsgalati modszerek. Altalanos szabalyok es a ved?vezet? allapotanak ellen?rzese.
- MSZ 4851-2:1990 Erintesvedelmi vizsgalati modszerek. A foldelesi ellenallas es a fajlagos talajellenallas merese.
- MSZ 4851-3:1989 Erintesvedelmi vizsgalati modszerek. Ved?vezet?s erintesvedelmi modok meresi modszerei.
- MSZ 4851-4:1989 Feszultsegved? kapcsolas.
- MSZ 4851-5:1991 Ved?vezet? nelkuli erintesvedelmi modok vizsgalati modszerei.
- MSZ 4851-6:1973 Erintesvedelmi vizsgalati modszerek. 1000 V-nal nagyobb feszultseg?, er?saramu villamos berendezesek kulonleges vizsg. el?irasai.
Tovabbi informacio
[
szerkesztes
]
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]