Eletkep

Az eletkep (zsanerkep, genrekep) tortenelmileg a festeszet (es neha a kisplasztika ) egyik m?faja, amely az udvari, polgari, paraszti vagy a szegeny emberek koznapi eletenek esemenyeit, jeleneteit abrazolja az adott tortenelmi helyzettel es stilusiranyzatokkal osszefuggesben.

Az irodalomban a mindennapi elet egy-egy jellemz? jelenetet vagy alakjat abrazolo kisebb terjedelm? verses vagy prozai m?.

A m?faj tortenete [ szerkesztes ]

El?szor a festeszetben jelent meg a 16. szazadban Nemetalfoldon es Nemetorszagban . Korai jeles kepvisel?i e m?fajnak: Pieter Aersten (1509?1575), Pieter Bruegel , Joachim Beuckelaer (1530?1573 vagy 1574).

F? vonasait tekintve ebben a m?fajban a 18. szazadban Franciaorszagban galans udvari, Nemetorszagban polgari, Angliaban moralizalo temak feldolgozasa figyelhet? meg. A 19. szazadban mar egesz Europaban elterjed, a naturalizmust es a realizmust is diadalra viszi e m?faj. Gondoljunk a francia Barbizoni iskolahoz tartozo Jean-Francois Millet , majd a nemet Jakob Becker (1810?1872), a Muncheni iskolahoz tartozo Rudolf Epp (1834?1910) vagy a magyar Hollosy Simon es Reti Istvan eletkepeire.

A 19. szazad masodik feleben es a szazadel?n divat volt a videki, f?leg a paraszti eletforma nepies motivumokkal valo idillikus abrazolasa eletkepekben (Magyarorszagon a ket vilaghaboru kozti filmekben folytatodott tovabb).

A 19. szazadi magyar irodalomban is jelentkezik az eletkep m?faja a reformkorban az irodalmi nepiesseg megjelenesevel, pelda erre Pet?fi Sandor : Egy estem otthon, Negyokros szeker, Befordultam a konyhara, Arany Janos : Szegeny jobbagy, Csaladi kor cim? koltemenyei. A korszak jeles irodalmi es kulturalis folyoirataibol kett? is, a Budapesti Eletkepek (1840?1848) es Eletkepek (1844?1845) egyenesen cimeben hordozza a m?faj megjeleneset. Ennek megfelelese a festeszetben az a klasszicizalo iranyzat volt, ami naiv modon, reszletekt?l es nagyobb osszefuggesekt?l mentesen abrazolta a nepi eletet, de el?segitette a nepi kultura tudomanyos feltarasat (peldaul Gyorgyi (Giergl) Alajos : Vigasztalas ( MNG )).

Az eletkep mint m?faj tortenelmileg a festeszethez es a kolteszethez kot?dik, de akar id?szamitasunk el?tti id?kben is fedezhetunk fel eletkepeket, s napjainkban is mind a festeszetben, mind a kolteszetben, de mas m?veszeti agakban is, peldaul az egyre inkabb kiteljesed? fotom?veszetben, gondoljunk pl. a szociofotokra .