Az
eleszt?
szo
gombak
egy csoportjara alkalmazott gy?jt?fogalom. Az
eleszt?k
eukariota
, egysejt?
mikroorganizmusok
, amelyek a
gombak
orszagaba
tartoznak. Az els? eleszt?k tobb szazmillio evvel ezel?tt jelentek meg, es jelenleg legalabb 1500 fajuk ismert.
[1]
[2]
[3]
Becslesek szerint az osszes leirt gombafaj 1%-at teszik ki.
[4]
Az eleszt?k nem alkotnak egyseges
rendszertani
vagy
filogenetikai
csoportot. Az "eleszt?" kifejezest gyakran a
Saccharomyces cerevisiae
szinonimajakent hasznaljak,
[5]
de az eleszt?k filogenetikai sokfeleseget mutatja, hogy ket kulonallo
torzsbe
soroljak ?ket: a
toml?sgombak
es a
bazidiumos gombak
torzseibe. A bimbos eleszt?k vagy "valodi eleszt?k" a toml?sgombak torzsen belul a
Saccharomycetales
rendjebe sorolhatok.
[6]
Sz?kebb ertelemben a
Saccharomyces
nemzetsegbe tartozo eleszt?gombak tobb fajat, legf?keppen a
Saccharomyces cerevisiae
-t, es azoknak szamos spontan kialakult vagy tenyesztett torzset ertjuk eleszt? alatt. Pontosabban, eleszt?n inkabb a bel?luk keszitett elelmiszeripari termekeket ertjuk, a gombakat inkabb
eleszt?gombaknak
nevezzuk.
A
Saccharomyces cerevisiae
eleszt?faj a
szenhidratokat
szen-dioxidda
es
alkoholla
alakitja at,
erjedes
soran. Ennek a reakcionak a termekeit evezredek ota hasznaljak a sutesben es az alkoholos italok el?allitasaban.
[7]
Mas eleszt?gombafajok, mint peldaul a
Candida albicans
, korokozok, es fert?zeseket okozhatnak az emberben. Az eleszt?ket a kozelmultban mikrobialis uzemanyagcellakban
[8]
elektromos aram el?allitasara es a biouzemanyag-iparban
etanol
el?allitasara hasznaltak.
Az elelmiszeripari eleszt? kuls? jellemz?i
[
szerkesztes
]
Drapp szin?, frissen rugalmas tapintasu, kagylos tores?, jellegzetes iz? es szagu, egysejt? gombak tomegeb?l allo elelmiszer.
Az elelmiszeripari eleszt? kemiai osszetetele
[
szerkesztes
]
100 g friss eleszt? vitamin- es asvanyianyag-tartalma:
- B1 0,37?0,56 mg,
- B2 1,17?1,7 mg,
- B6 1,1?1,14 mg,
- Kalium 610 mg,
- Natrium 16 mg,
- Kalcium 13?16 mg,
- Magnezium 31 mg,
- Foszfor 340 mg
- Vas
Az elelmiszeripari eleszt? el?allitasa
[
szerkesztes
]
- Taptalaja a
cukorgyartasbol
visszamaradt
melasz
, ezt higitjak, a szukseges tapsokkal kiegeszitik, beallitjak a kemhatasat,
paszt?rozik
- Szintenyeszettel beoltjak es elszaporitjak az
eleszt?
sejteket, a legkedvez?bb h?merseklet 26 °C
- Az
eleszt?
t levalasztjak a taptalajrol
- Sajtolassal formazzak es kulonfele sulyu adagokba csomagoljak
Az
eleszt?
viz
tartalmat meleg
leveg?vel
torten? szaritassal csokkentik. Granulatum formaban hozzak forgalomba, legmentesen zart csomagolasban, mert a leveg?
oxigenje
karosan hat a keleszt? kepessegre.
1
kg
szaritott
eleszt?
korulbelul 2,8
kg
sajtolt
eleszt?
nek felel meg.
A teszta terfogatanak novelese, alkoholos erjedes segitsegevel:
- C
6
H
12
O
6
--zimaz→ 2 CH
3
CH
2
OH + 2
CO
2
+ H?
- A kepz?d?
szen-dioxid
vegzi a terfogatnovelest
- Adagolasa kenyereknel 0,5-1%, fehertermekeknel 3-5%, az osszes
lisztre
szamitva
- Meleg
vizben
(max 40 °C) feloldjuk (szuszpendaljuk), es igy adjuk a tesztahoz
Szeszipari szerepe
[
szerkesztes
]
- A
sor
gyartasi folyamatanak egyik resze az erjesztes. "Az erjeszt?pincekben a sorlevet eleszt? hozzaadasa utan erjeszt?tartalyokban erjesztik. Rendkivul fontos az erjeszt? helyiseg es a sorrel erintkez? edenyek, berendezesek higieniaja, mert barmilyen kis fert?zes vagy szennyez?des tonkreteheti a sorf?z? egesz munkajat. Az erjesztes soran a sorlehez adott eleszt? alkoholla es szen-dioxidda bontja a sorleben talalhato malatacukrot."
[9]
- A
bor
erjedeseben szinten nagy szerepe van az eleszt?gombaknak. Termeszetesen ezt termeszetes uton tanacsos elerni. "Az eleszt?gombak kulcsfontossaguak a borok kierjeszteseben. Legfontosabb feladatuk, hogy a must cukortartalmanak lebontasa soran alkoholt, es megfelel? fermentativ aromaanyagokat allitsanak el?. Ezekt?l lesz a bor elvezetes. Kulonboz? erjedesi mellektermekekre azonban mindig szamitani kell. Ezek szerencses esetben kedvez?en, rossz esetben viszont karosan befolyasoljak a bor elvezeti erteket. "
[10]
Az elelmiszeripari eleszt? egyeb pozitiv tulajdonsagai
[
szerkesztes
]
Az eleszt? rendszeres fogyasztasa semlegesiti a stresszhatast, jelent?s szerepet jatszik a szenhidratok lebontasanak folyamataban is, mert serkenti a hasnyalmirigy m?kodeset, ezert rendkivul el?nyos cukorbetegek szamara is.A kozhiedelem szerint megszepiti a b?rt, a hazi kozmetikaban es a kozmetikai iparban regota hasznaljak b?rregeneralo hatasa miatt.
[
forras?
]
Csokkenti a
koleszterin
-szintet (lecitinnel egyutt alkalmazva). Javit a
koszvenyes
allapoton, csokkenti az
ideggyulladassal
jaro fajdalmat.
Az eleszt?k alacsony pH-ju (5,0 vagy alacsonyabb) elelmiszerekben, valamint cukrok, szerves savak es mas konnyen metabolizalhato szenforrasok jelenleteben kepesek novekedni.
[11]
Az eleszt?k novekedesuk soran az elelmiszerek egyes osszetev?it metabolizaljak, es metabolikus vegtermekeket termelnek. Ennek hatasara az elelmiszer fizikai, kemiai es erzekszervi tulajdonsagai megvaltoznak, es az elelmiszer romlotta valik.
[12]
Az eleszt?gombak elelmiszereken beluli novekedese gyakran megfigyelhet? azok feluleten, mint peldaul sajtokon vagy husokon, vagy a cukrok erjedesevel az italokban, peldaul a gyumolcslevekben, es a felfolyekony termekekben, peldaul a
szirupokban
es
lekvarokban
.
[11]
A
Zygosaccharomyces
nemzetseghez tartozo eleszt?k regota okoznak romlast az
elelmiszeriparban
. Ennek f?leg az az oka, hogy ezek a fajok magas
szacharoz
-,
etanol
-,
ecetsav
-,
szorbinsav
-,
benzoesav
- es
ken-dioxid
-koncentracio jelenleteben is kepesek novekedni,
[13]
ezek pedig az altalanosan hasznalt
elelmiszer-tartositasi
modszerek koze tartoznak. A
metilenkeket
az el? eleszt?sejtek jelenletenek vizsgalatara hasznaljak.
[14]
A
boraszatban
a f? romlast okozo eleszt? a
Brettanomyces bruxellensis
.
Az
iberiai sonkaban
es husban kimutattak a
Candida blankii
-t”.
[15]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- ↑
Molecular Mechanisms in Yeast Carbon Metabolism
. The second completely sequenced yeast genome came 6 years later from the fission yeast
Schizosaccharomyces pombe
, which diverged from
S. cerevisiae
probably more than 300 million years ago.
- ↑
Yeast Systematics and Phylogeny?Implications of Molecular Identification Methods for Studies in Ecology,
Biodiversity and Ecophysiology of Yeasts, The Yeast Handbook
. Springer (2006)
- ↑
(2015. oktober 1.) ?An Ancient Yeast for Young Geneticists: A Primer on the
Schizosaccharomyces pombe
Model System”.
Genetics
201
(2), 403?23. o.
DOI
:
10.1534/genetics.115.181503
.
PMID 26447128
.
- ↑
Taxonomy and phylogenetic diversity among the yeasts,
Comparative Genomics: Using Fungi as Models
, Topics in Current Genetics. Berlin: Springer, 29?46. o..
DOI
:
10.1007/b106654
(2006).
ISBN 978-3-540-31480-6
- ↑
Kurtzman CP (1994). ?
Molecular taxonomy of the yeasts
”.
Yeast
10
(13), 1727?1740. o.
DOI
:
10.1002/yea.320101306
.
PMID 7747515
.
- ↑
What are yeasts?
.
Yeast Virtual Library
, 2009. szeptember 13. [2009. februar 26-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2009. november 28.)
- ↑
(2007) ?
Bread, beer and wine:
Saccharomyces cerevisiae
diversity reflects human history
”.
Molecular Ecology
16
(10), 2091?2102. o.
DOI
:
10.1111/j.1365-294X.2007.03266.x
.
PMID 17498234
.
- ↑
Bioprocess automation
. Helsinki University of Technology, 2007. [2010. majus 7-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. januar 15.)
- ↑
"Az erjesztes soran a sorlehez adott eleszt? alkoholla es szen-dioxidda bontja a sorleben talalhato malatacukrot."
Sorgyartas
- ↑
"Az eleszt?gombak kulcsfontossaguak a borok kierjeszteseben."
Igy (nem) lesz a szep sz?l?b?l izgazdag bor
- ↑
a
b
Kurtzman CP.szerk.: Blackburn CDW: Detection, identification and enumeration methods for spoilage yeasts,
Food spoilage microorganisms
. Cambridge, England:
Woodhead Publishing
, 28?54. o. (2006. majus 19.).
ISBN 978-1-85573-966-6
- ↑
Yeasts,
Spoilage of Processed Foods: Causes and Diagnosis
. Food Microbiology Group of the Australian Institute of Food Science and Technology (AIFST), 383?397. o. (2001).
ISBN 978-0-9578907-0-1
- ↑
(2003) ?Spoilage yeasts in the wine industry”.
International Journal of Food Microbiology
86
(1?2), 23?50. o.
DOI
:
10.1016/S0168-1605(03)00246-0
.
PMID 12892920
.
- ↑
Compendium of Methods for the Microbiological Examination of Foods
. Washington, DC:
American Public Health Association
, 211. o. (2001).
ISBN 978-0-87553-175-5
- ↑
Handbook of Fermented Meat and Poultry
, 2nd, Chichester, West Sussex, UK:
Wiley-Blackwell
, 140. o. (2014. oktober 1.).
ISBN 978-1-118-52267-7