A
kozigazgatas
azon szervezetek osszessege, amelyek kozhatalmat gyakorolva, az allam vagy az onkormanyzat neveben kozfeladatokat latnak el es jogszabalyokat hajtanak vegre. A helyi kozugyekben az onkormanyzati igazgatas, az orszagos jelent?seg? ugyekben a kozponti kozigazgatas jar el.
Regebben ? a hajdani szocialista orszagoknak koszonhet?en ? a kozigazgatast az allamigazgatassal azonos fogalomkent kezeltuk. Ennek oka az volt, hogy ezek az orszagok a kozigazgatas osszes teruletet kozpontositottak. Azonban amikor 1990-ben megalakultak a helyi onkormanyzatok, a kozigazgatas es az allamigazgatas fogalma elkulonult egymastol. Ett?l fogva beszelhetunk onkormanyzatok altal vegzett igazgatasrol
(onkormanyzati igazgatas)
es az allamigazgatas szervei altal vegzett igazgatasrol
(allamigazgatas)
.
Az egyes kozigazgatasi szervek, szervezetek hatalmat teruleti szempontbol az illetekesseguk, az altaluk lefolytathato eljarasok tipusa szempontjabol a hataskoruk hatarozza meg. A
kozigazgatasi eljarast
hivatalbol vagy a kozigazgatas ugyfeleinek kerelmere a
koztisztvisel?k
(vagy
kormanytisztvisel?k
) folytatjak le.
A modern kozigazgatas jellemz?je, hogy a koztisztvisel? (vagy a kormanytisztvisel?) a sajat neveben, vagy a szolgalatado szerv vezet?je neveben valamilyen jogszabalyt alkalmazva, semlegesen es partatlanul jar el. A modern kozigazgatas az irasbelisegre epul es formalizalt. A modern burokracia els? nagy teoretikusa
Max Weber
volt. Egyebkent a burokracia fogalma Webernel sem egyertelm?en negativ, a rutinnal azonosithato.
Valamifajta (koz)igazgatasi szervezettel minden allami vagy helyi hatalom rendelkezett. A modernitast megel?z? id?szakok kozigazgatasa tobbnyire nem volt szemelytelen: a tisztsegvisel?k szemelyre szolo megbizatast vegeztek, valamilyen hatalommal rendelkez? szemely szolgajakent, tobbnyire egy uralkodo megbizasabol es akaratabol. A
Romai Birodalom
jelent?s csaszari kozigazgatast epitett ki. Am a legendasan szerteagazo kozigazgatas megvalosulasa mar a Bizanci Birodalomban tortent meg (vo.: bizantinizmus). A
kinai
Tang-dinasztia volt az els? olyan uralkodocsalad, amely irasos versenyvizsgakon valasztotta ki hivatalnokait. Itt a kozigazgatasi vagy kormanyzattorteneti ismeretek helyett egy adott, kotott versmertek szerint kellett filozofiai fogalmazvanyt irni a kinai klasszikusokbol. A legjobbak a csaszari f?varosba utazhattak egy masodik rostara. Modosult valtozata a
20. szazad
elejeig m?kodott. (Egyebkent a kinai kozigazgatas all fenn legregebben a vilagon).
A magyar kozigazgatas tortenete
[
szerkesztes
]
Magyarorszagon egyseges kozigazgatas (allando hivatalnoki rendszer, hasonlo ugyek hasonlo ugyintezese stb.) csak a 18. szazad elejet?l figyelhet? meg.
A kozigazgatas jellemz?i a 18-19. szazadban
[
szerkesztes
]
A torok uralom visszaszoritasa utan
Kollonich Lipot
gy?ri puspok, volt magyar kamaraelnok kapta a feladatot, dolgozza ki a felszabaditott teruletek uj allamigazgatasi berendezeset. Ez a munkalat volt az un.
Einrichtungwerk
(
1688
). Kollonich a magyar kancellariabol rendesen m?kod? udvari hivatalt kivant alakitani, a kozigazgatas rendezeset pedig a magyar allamterulet tobb regiora valo bontasaval kepzelte el. Budan, Kassan,
Zagrabban
magasabb regionalis hatosagot kivant letrehozni, melyet Budan a
nador
, Kassan az
orszagbiro
, Zagrabban pedig a
horvat ban
felugyelt volna. Ezt a tervezetet a
becsi haditanacs
elutasitotta, mert hataskoruket csorbitotta volna. Az
1723
. evi XCVII. torvenycikk felallitotta a
Helytartotanacsot
, mint a Magyarorszag teruleten az egesz orszagra ervenyes hataskorrel m?kod?, a penz- es hadugyeken kivul az igazgatast legmagasabb szinten intez? belugyi kormanyszervet.
III. Karoly
idejen elkezd?dik a szakigazgatasi agazatok kiepulese: ilyen volt a szegenyugy es az egeszsegugy, majd a
Ratio Educationis
kibocsatasaval a tanugyi igazgatas. A magyar burokracia kiepitese a felvilagosult abszolutista uralkodokra vart.
Maria Terezia
Allamtanacsa
(Staatsrat)
volt az allami szervezet reformjainak kozpontja. Az els? magyarorszagi
nepszamlalas
(
1784
?
1787
) adatai szerint Magyarorszagon es Erdelyben mintegy otezer tisztvisel? elt.
1768
-ban adja ki Maria Terezia f?ispani utasitasat, amely a varmegyei igazgatas teljes egeszet atfogta. Az utasitas celja: ?
a varmegyek kulonboz? igazgatasabol szarmazott es a kozonsegre nezve artalmas hianyokat orvosolni
(…)
jo es egyenl? igazgatast
” letrehozni.
A
Hetszemelyes Tablanak
II. Jozsef
idejen meg az volt a velemenye, hogy a kozigazgatasi hivatalhoz eleg a jozan esz, az uralkodo hangsulyt fektetett a szakkepzettsegre. A tisztvisel?ket a katonai min?sitesi rendszer adaptalasaval min?sitettek. A hivatalt elethivatasanak valaszto tisztvisel?
Maria Terezia
idejet?l kezdve reszesult nyugdijban. A nyugdij azonban csak az allami tisztvisel?kre terjedt ki, az onkormanyzati kozhivatalnokok nyugdijigenyet csak a 19. szazad masodik feleben ismertek el.
A kozigazgatasi kerdesek a reformkori orszaggy?lesek visszater? temaja. A kozigazgatasi reformokert
Eotvos Jozsef
,
Szalay Laszlo
,
Trefort Agoston
,
Csengery Antal
,
Lukacs Moric
harcolt. Valamennyien a feudalis varmegyei kozigazgatas hatterbe szoritasat kivantak elerni a kozponti, centralizalt allamhatalommal szemben. Gondolkodasmodjukat a szepirodalom eszkozeivel is bemutatja Eotvos
A falu jegyz?je
cim? regenye.
A polgari allamigazgatas alapjait az
1848
-as forradalom alapozta meg. Az
1848
. evi III. torvenycikk a kormany m?kodeser?l, az 1848. evi XVI. torvenycikk pedig a varmegyei es varosi szervezetr?l szolt. A
Bach-korszak
teruletrendezeset a magyar varmegyei erdekek nem befolyasoltak, kozigazgatasi szakemberek utolagos velemenye szerint racionalis elkepzeles volt. A
neoabszolutizmus
reformjait a kiegyezes utan kiepul? polgari kozigazgatas szervezet ? a szakigazgatas egyes szervezeteinek kivetelevel ? felszamolta. A kiegyezes utan a varmegyek meger?sodtek. Az els? torvenyhatosagi (
1870
. evi XLII. torvenycikk) es kozsegi (
1871
. evi XVIII. torvenycikk) torvenyek a megyek szerepet a kozsegek felett megtartottak. Kiepitettek a f?ispani felugyeletet, amelyet az eddigi szabad kiralyi varosokra is kiterjesztettek.
1883
-ban letrejon a penzugyi kozigazgatasi birosag, es torvenyt alkotnak a tisztvisel?k kepesiteser?l is.
1896
-ban felallitjak a kozigazgatasi birosagot.
A ket vilaghaboru kozott
[
szerkesztes
]
Az 1930-as evekre Europa fejlettebb orszagaiban mar tobb kozigazgatas-tudomanyi iranyzat vitatkozott egymassal.
A magyar polgari kozigazgatas-tudomany legismertebb kepvisel?je
Magyary Zoltan
. Modern kozigazgatasrol az volt a felfogasa, hogy
?a kozigazgatas is igazgatas, amelybe a tudomanyos
munkaszervezes
es
uzemvezetes
torvenyszer?segei
bevihet?k, s ezzel
hatekonysaga
hallatlan mertekben novelhet?”
Hozzateszi:
?a kozigazgatas
gazdasagossaganak
es
eredmenyessegenek
fokozasa nem kivanja a
jogallamisag
feladasat.”
Azaz nincs akadalya annak, hogy a kozigazgatas egyszerre hatekony es
jogszer?
is legyen. A kozigazgatas fejl?deset tehat nem e ket nez?pont kozotti valasztas, hanem harmonikus egybefonodasaval kell megvalositani. Magyary felallitotta azt a tetelt, hogy a
szemelyzet
szukseges letszamanal a munka mennyisege, a
munkaid?
es az eljarasi mod mellett, dont? tenyez? a szemelyzet
min?sege
, amelyre viszont a szemelyzet kivalasztasa,
szakkepzettsege
es
min?sitese
bir a legnagyobb jelent?seggel. 1931-ben a
Bethlen-kormany
elrendelte a kozigazgatas egyszer?sitesenek el?kesziteset, mellyel Magyaryt biztak meg. Magyary 1932-ben elkeszitette a magyar kozigazgatas racionalizalasanak programjat. A javaslat megvalositasara nem kerult sor.
Bethlen Istvant
kovet?
Karolyi Gyula
folytatta el?djenek racionalizalasi kiserleteit, fenntartotta Magyary megbizasat, de a gazdasagi vilagvalsag idejen nem mert valtoztatni.
Gombos Gyula
hatalomra kerulese utan (1932) Magyary visszavonult tanszekere, es a Magyar Kozigazgatas-tudomanyi Intezetben valogatott igazgatasi szakemberekkel folytatta munkajat. Magyary halalaval az altala kialakitott iskola es gondolkodasmod megsz?nt.
A tanacsrendszer (1950?1990)
[
szerkesztes
]
Magyarorszag
szovjetizaciojaval
betet?z?dott a korabbi evtizedek kozpontositasi folyamata. A polgari korszakban a teruleti es helyi kozigazgatas egyre nagyobb mertekben kerult ki az onkormanyzati testuletek ellen?rzese alol es egyre nagyobb mertekben kerult a kozponti kormanyzat ellen?rzese ala. A tanacsrendszer 1950-es bevezetesevel a kozigazgatas szinte valamennyi aga egyseges szervezeti keretet kapott, viszont a kozigazgatas es allamigazgatas kozotti korabbi hatarok elmosodtak, teljesen megsz?nt az onkormanyzati jelleg. A szocialista allam az egyseges allamhatalom elvi alapjan allt, a tanacsok is ennek helyi szervei voltak csupan. Kezdetben a tanacsok kozponti iranyitasat elvileg a
Minisztertanacs
, tenylegesen a
belugyminiszter
latta el, hasonloan a polgari korszak onkormanyzatai feletti kozponti felugyelet rendjehez. A kozponti beavatkozas azonban a korabbinal sokkal kiterjedtebb volt, az egyes miniszteriumok szinte teljes kor? iranyitas illetve ellen?rzes alatt tartottak a tanacsi szervek tevekenyseget.
A tanacsrendszert negy evtizedes fennallasa alatt haromszor alakitottak at jelent?sebb mertekben. Az 1950-es els? tanacstorvenyt, mely alig kulonbozott a hasonlo szovjet jogszabaly forditasatol, 1954-ben kovette a masodik, mely az
els? Nagy Imre-kormany
politikajanak megfelel?en a torvenyesseg meger?sitese, a kulonboz? szervek egymashoz valo viszonyanak vilagosabb rogzitese es reszben a magyar viszonyokhoz valo jobb alkalmazkodas celjaval szuletett.
Az 1971-es harmadik tanacstorvenyben megjelent a tanacsok allamhatalmi szervkent valo meghatarozasa mellett azok onkormanyzati jellegenek megfogalmazasa is, es onallosaguk ennek megfelel?en valamelyest novekedett. Ekkor kerult sor a jarasi tanacsok megszuntetesere, feladataik es hataskoreik jelent?s resze a kozsegi tanacsokhoz, mas resze pedig a megyei tanacsok jarasi hivatalaihoz kerult. Szinten ekkor iktattak torvenybe az 1960-as evek vegen megkezdett kozigazgatasi kiserletek tapasztalatait, igy a
nagykozsegi
tanacsok es a
varoskornyekek
rendszeret.
1983 utan ujabb reszleges modellvaltas tortent. A tanacsrendszer utolso eveiben a helyi tanacsok onallosaga tovabb novekedett, fugg?seguk a teruleti tanacsoktol csokkent, ahogy az utobbiake a kozponti kormanyzattol is. Az el?z? ket evtized nagyaranyu osszevonasai utan a kozos tanacsok bels? szerkezete is megvaltozott: el?szor a nem tanacsi szekhely kozsegekben, majd a szekhelyeken is
eloljarosagok
jottek letre a telepulesi erdekek hatekonyabb kepviselete es a helyi ugyeknek a lakossaghoz kozelebb vitele erdekeben.
A rendszervaltas utan
[
szerkesztes
]
?Az 1990. evi valasztasokat kovet?en megindult korszakvaltas soran a hatalommegosztast es hatalomgyakorlast az Alkotmanyra epul? 1990. evi LXV (u.n. Onkormanyzati-) torveny szentesiti. A kormany es az onkormanyzatok kozti feladat- es hataskormegosztast az el?z?kre alapozott 1991. evi XX (un. Hataskori-) torveny s az ennek vegrehajtasara szuletett kormany- es miniszteri rendeletek sora rogziti."
[1]
Az onkormanyzatok kozigazgatasi funkciok egesz sorat latjak el.
A magyar kozigazgatas alaptorvenye a
Magyar Koztarsasag Alkotmanya
, ujabb elnevezese
Magyarorszag alaptorvenye
. A magyar kozponti kozigazgatas a vegrehajto hatalom csucsszerve, a
Kormany
. A kozigazgatas szakmai felugyeletet es fejleszteset a Miniszterelnokseg
latja el a Belugyminiszterium kozrem?kodesevel. Az onkormanyzati helyi igazgatas felett a megyei Kormany Hivatalok latnak el hasonlo funkciot (Budapest kozigazgatasi teruleten belul pedig a F?varosi Kormany Hivatal). A Kormany Hivatal torvenyessegi ellen?rzest folytat le. A torvenyessegi felugyeletet jelenleg az ugyeszi szervezetben dolgozo kozigazgatasi ugyeszek gyakoroljak (Ujabban Megyei Torvenyessegi Felugyeleti Ugyeszseg ill. Budapesti Torvenyessegi Felugyeleti Ugyeszseg neven latjak el ezt a feladatot a korabbi helyi illetve keruleti ugyeszsegek torvenyessegi felugyeleti csoportjai helyett. Budapesten a felettes szerv a F?varosi F?ugyeszseg Kozigazgatasi Osztalyanak Torvenyessegi Felugyeleti Csoportja).
A kozigazgatasi szervek fajtai
[
szerkesztes
]
A kozigazgatasi szervek fajtai hataskorok szerint
[
szerkesztes
]
A kozigazgatasi szerv csak a ra vonatkozo jogszabalyokban lefektetett modon, es csakis az kozigazgatasi eljaras szabalyai szerint folytathat eljarast. A kozigazgatasi szerv hataskore azoknak az ugyeknek a csoportja, amelyekben eljarast folytathat le. Peldaul a Magyar Energia Hivatal engedelyezheti er?m? letesiteset, de nem adhat engedelyt a vasuthalozat hasznalatara.
A kozigazgatasi szervek fajtai illetekesseg szerint
[
szerkesztes
]
A kozigazgatasi szerv illetekessegen azt ertjuk, hogy milyen kozigazgatasi hatarokon belul folytathat le ervenyes eljarast.
Az onkormanyzati szervek illetekessege az adott onkormanyzat kozigazgatasi hataraig terjed. A magyar kozigazgatas alapjat a telepulesi onkormanyzatok jelentik.
A megyei onkormanyzati szervek illetekessegi terulete a megye osszes onkormanyzatara kiterjed. A
Magyarorszag varmegyei
szocikk teljes attekintest ad a kozigazgatasnak err?l a szintjer?l.
Az orszagos illetekesseg? szervek az orszag egesz teruleten folytathatnak eljarast. A kozponti kozigazgatas szervei a
magyar Kormany
iranyitasa ala tartoznak, egyes esetekben rendelkeznek helyi (tobbnyire megyei vagy regionalis illetekesseg?, un. "dekoncentralt") hivatalokkal, maskor az egesz orszag az illetekessegi teruletuk.
A kozigazgatasi eljarasok
[
szerkesztes
]
A
kozigazgatasi eljaras
altalanos szabalyait, valamint egyes kozigazgatasi eljarasok sajatossagait torvenyek szabalyozzak.
A kozigazgatas ugyfelkapcsolatainak elektronikus formaja az infokommunikacios technologia kozm?szer? hasznalata reven. Minden olyan tevekenyseg, amely az ugyfel es a kozigazgatas kapcsolattartasanak elektronikus formaja, beleertve a targyi es jogi felteteleket is. Celja az allami feladatellatas gyors, naprakesz, egyszer?, konnyen hozzaferhet?, koltseghatekony tamogatasa.
[2]
- Csizmadia Andor: Burokracia es kozigazgatasi reformok Magyarhonban. Budapest, 1979. 585 oldal
- Varga Endre: A magyar jogszolgaltatas atszervezese
II. Jozsef
koraban.
Szazadok
, 1960
- Kozigazgatas A Pallas nagy lexikonaban
- A
Magyar Nepkoztarsasag
alkotmanya. 1000 ev torvenyei.
https://web.archive.org/web/20120626164146/http://www.100ev.hu/
- Ficzere Lajos ? Forgacs Imre (szerk): Magyar kozigazgatasi jog, Osiris, Budapest, 2001 (
ISBN 963-379-716-0
)
- A magyar kozigazgatasi szakvizsga tananyagai online
- Berenyi Sandor: Kozigazgatas a modern tarsadalmakban, k.n., Budapest, 1990
- Allam es Jogtudomanyi enciklopedia. (F?szerk.: Szabo Imre) Kozgazdasagi es Jogi Konyvkiado, Budapest, 1980 136. o.- 164. o.
ISBN
963 05 2056 7 I-II. kotet
- L?rincz Lajos
: A kozigazgatas alapintezmenyei. HVG-ORAC Budapest, 2005. 406 o.
- Berenyi Sandor?Martonyi Janos?Szamel Lajos: Magyar allamigazgatasi jog (Altalanos resz) 41. o ? 46. o.
Budapest
, 1980. (Tankonyv)
ISBN
963 174513 9
- Gyorgy Istvan?Lovetei Istvan?
L?rincz Lajos
?Szamel Katalin?Temesi Istvan: Kozigazgatasi jog. (Szerk.: L?rincz Lajos). HVG-Orac, Budapest, 2007. 265 o. (tankonyv)
- L?rincz Lajos
: A kozigazgatas kapcsolata a gazdasaggal es a politikaval. Kozgazdasagi es Jogi Konyvkiado, Budapest, 1981. 275 o.
- Koi Gyula
: A kinai kozigazgatasi reform egyes kerdesei. Allam- es Jogtudomany XLVII. evf. (2006) 3. sz. 495-509.
- Koi Gyula
: Magyary Zoltan, mint az osszehasonlito kozigazgatas uttor? m?vel?je. Jogtudomanyi Kozlony LXIII. evf. (2008) 7-8. sz. 352-360.
- Magyary Zoltan
: Magyar kozigazgatas. A kozigazgatas szerepe a XX. sz. allamaban a magyar kozigazgatas szervezete m?kodese es jogi rendje. Kiralyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1942
- BM Szerk B.:
A telepulesi onkormanyzatok negy eve (BM-kiadvany, 1995)
ISBN 963 8036 036
- Kiss Tamas
: Gondolatok a telepulesr?l, fejl?deser?l, fejleszteser?l ? COMITATUS 1995/8-9.
- Kiss Tamas
: Kormanyzati ? onkormanyzati szerepmegosztas a terulet- es telepulesfejlesztesben ? COMITATUS 1995/2-3.
- Digitalis Jolet Program strategiaihoz kapcsolodo fogalomtar.
Kiado: Digitalis Jolet Nonprofit Kft.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]