Az
allamf?
azon szemelyek gy?jt?fogalma, akik egy adott allam elen allnak. Ilyenek az uralkodok (kiraly, csaszar, szultan stb.) es koztarsasagi allamf?k (elnok, dozse stb.). Esetenkent azonban leteznek ugynevezett
kollektiv allamf?t
kepez? testuletek is, ilyen volt peldaul a
Magyar Nepkoztarsasag Elnoki Tanacsa
.
A feudalis allam feje tipikusan az uralkodo, legtobb esetben
kiraly
volt, aki egyszemelyben a
vegrehajto hatalom
vezet?je, legfels?bb torvenyhozo es a legfels?bb biroi hatalom birtokosa is volt. A kezdeti felfogas szerint hatalmat
Istent?l
kapta, amit a koronazasi szertartas, ennek soran a szentsegek felvetele (felkenes) fejezett ki. A torvenyhozoi hatalmat mar az erett feudalizmusban meg kellett osztania el?szor a f?urakkal, majd a kialakulo rendekkel (egyhaziak, nemesek es polgarok). Az uralkodoi hatalom tobbnyire orokl?dott, de tobbszor is felbukkan a kiraly-, illetve csaszarvalasztas is (
Magyarorszagon
,
Lengyelorszagban
, a
Nemet-romai Birodalomban
stb.).
Modern allamokban hatalmat a nepszuverenitasbol eredeztetik.
Montesquieu
hatalommegosztasi elmelete szerint a vegrehajto hatalom feje, amit el kell valasztani a torvenyhozo hatalomtol (parlament) es az
igazsagszolgaltatastol
(biroi hatalom). A modern politologiai iranyzatok egy resze az allamf?i hatalmat nem a vegrehajto hatalom reszenek, hanem kulon hatalmi agnak tekinti.
A modern allamokban az allamf? lehet:
- uralkodo (
alkotmanyos monarchia
), aki gyakorlatilag semmilyen modon nem vesz reszt a kormanyzasban (az uralkodo uralkodik, a kormany kormanyoz), szerepe lenyegeben formalis, protokollaris.
- koztarsasagi elnok
(
koztarsasag
), itt megkulonboztetunk un. elnoki (prezidentalis) rendszereket, amelyekben az elnok egyben a kormany vezet?je is (peldaul az
USA
), de ha nem, akkor is kiterjedt hataskorrel rendelkezik (Franciaorszag, Oroszorszag), illetve parlamentaris rendszereket, amelyekben a kormanyzas egyertelm?en a miniszterelnok feladata es felel?ssege, az elnok hataskore lenyegesen kisebb (
Magyarorszag
,
Nemetorszag
,
Olaszorszag
stb.)
Az elnoki rendszerekben az elnokot kozvetlenul valasztjak, mig a parlamenti rendszerekre a parlamenti valasztas a jellemz? (bar akad kivetel).
Tagabb ertelemben allamf?nek nevezik az un. kollektiv allamf?ket is, azaz olyan szemelyeket vagy tobbtagu allami szerveket, amelyek az allamf? jogait egyuttesen gyakoroljak. Jelenleg kollektiv allamf? van a kovetkez? orszagokban:
Andorra
(ket tarsherceg),
Bosznia-Hercegovina
(haromtagu elnokseg),
San Marino
(ket regenskapitany) es
Svajc
(hettagu Szovetsegi Tanacs).
Magyarorszagon az allamf? a
koztarsasagi elnok
, akit 1989 ota az
Orszaggy?les
valaszt 5 eves id?tartamra. A koztarsasagi elnok egyszer ujravalaszthato. Az allamf? a legmagasabb kozjogi meltosag, az
allam
egyseget es a nepszuverenitast megtestesit? politikai szemelyiseg.
Magyarorszagon kollektiv allamf? volt 1949?1989 kozott
a Magyar Nepkoztarsasag Elnoki Tanacsa
, amelynek elnoke nem volt allamf?.
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]