Hasonlo cikkcimek es megnevezesek: Aldozat (egyertelm?sit? lap) .

Ehhez a szocikkhez tovabbi forrasmegjelolesek , labjegyzetek szuksegesek az ellen?rizhet?seg erdekeben. Emiatt nem tudjuk kozvetlenul ellen?rizni, hogy a szocikkben szerepl? allitasok helytalloak-e. Segits a szocikk fejleszteseben tovabbi megbizhato forrasok hozzaadasaval.

Az aldozat , vagy aldozatbemutatas (latinul: sacrificium ) az istensegnek abbol a celbol felajanlott adomanya, hogy az aldozo maganak a joindulatra birt fels?bb leny kegyet, segitseget megnyerje, vagy legalabb haragjat, bunteteset magatol elharitsa. ^[2] Lehet az istentisztelet egyik cselekmenye, amellyel egy aldozati targyat teljes egeszeben Istennek vagy az istensegnek ad az ember.

Az aldozat bemutatasa, illet?leg felajanlasa es Isten vagy az istenek tisztelete azon a hiten alapszik, hogy az istenkent tisztelt leny az emberhez hasonlo termeszet?, s mint ilyen, ajandekokkal, targyak felajanlasaval joindulatra hangolhato. ^[2]

Gyokere az a folismeres, amellyel az ember az onmagara eszmelesben megeli vegesseget, fuggeset, b?nosseget, es vele transzcendens igenyeit, s?t azt is, hogy az istenseg hivja, megszolitja, felel?ssegre vonja. Ugyanakkor tudja, hogy az istenseggel valo kapcsolatnak, parbeszednek kifejezest kell adnia, es ezt csak emberi tettekkel es jelkepekkel teheti. A vallastortenet altal foltart aldozatok ennek az alapvet? elmenynek a kifejezesei. Az ajandekot meghatarozott szertartas viszi at a profanbol a szent vilagaba.

Kezdetei [ szerkesztes ]

A vallastortenet adatai szerint az aldozatbemutatas (a szobeli ima mellett) megtalalhato a legregibb kultuszokban is, melyek anyagi javak, ertekek folajanlasaval kerestek a kapcsolatot a lathatatlan fels?bb hatalommal. Az aldozat tobbnyire kuls? korulmenyekhez, szent id?hoz, helyhez, oltarhoz kotott, es bemutatasa bizonyos szemelyeknek van fonntartva: a csalad vagy a torzs fejenek, kiralynak vagy papnak . Ezek a szemelyek tiszteletben, hatalomban reszesulnek (a brahmanizmusban pl. a papok valamikeppen az istenek fole emelkednek).

Celja [ szerkesztes ]

Az aldozatot bizonyos szandek kiseri. Az ember sajat vallasi meggy?z?dese szerint olykor gondolhat arra is, hogy az aldozat automatikusan befolyasolja az istenseget, de amely vallas szemelyes istenfogalommal bir, az az aldozatban az ajandek elfogadasat varja Istent?l. Az ajandek, az aldozat lehet a hala a foldi javakert (aratas, szuret, allatszaporodas) vagy a bajbol valo szabadulasert; de lehet keres is, hogy az istenseg segitse vallalkozasat. A keresek neha helyhez kotottek (az istenek ?rizzek a hazat, a kuszobot, a hidat) vagy az id?jaras id?szakaihoz igazodnak. Neha csak abbol indulnak ki, hogy az istenek is raszorulnak etelre, italra, ruhara, es aki ezeket folajanlja, az irant joakaratot tanusitanak. Maskor az aldozat egyszer? magikus cselekmeny marad, es nem iranyul az istensegre (ilyen pl. a vadaszat vagy hadjarat el?tt felajanlott adomany vagy a nemi megtartoztatas). Ugyancsak varazslassal kapcsolatos az az eljaras, hogy az aldozati allat viselkedeseb?l vagy bels? szerveib?l a jov?re kovetkeztetnek (etruszkok). A mexikoi aztekok az es?istennek, Tlaloknak folaldozott gyermek sirasat kedvez? jelnek tekintettek. Fejlettebb erkolcsi fokon azt is meglattak, hogy az aldozat erteke a bemutato erkolcsi magatartasatol fugg. A buddhizmus el is vetette az aldozatot, es mindent az ember magatartasabol akart levezetni.

Az aldozat eredetenek es szellemi hatterenek megvilagitasanal a vallastorteneti kutatok velemenye kulonboz?. W. Schmidt ugy latta, hogy a primitiv nepeknel csak az un. zsenge aldozat gyakori, abban elismerik az istenseg tulajdonjogat a fold termesere vonatkozoan, es egyuttal halat adnak neki. Masok ugy velik, hogy az indito ok inkabb a szent lakoma. Az a meggy?z?des vezeti ?ket, hogy a felajanlott aldozat elfogyasztasa misztikus kozosseget hoz letre az istenseg es az ember kozott. Ismet masok a mitikus kepek es esemenyek dramatizalasat latjak benne.

Formai [ szerkesztes ]

Formajat tekintve leghatekonyabbnak mindig a veres aldozat szamitott a verben foltetelezett eleter? miatt. Az emberaldozat nyomai is sokfele megtalalhatok, mint gyermekek, szuzek, foglyok folaldozasa. Az aztekok kulon hadjaratokat szerveztek ilyen foglyok kezrekeritesere. A keltak oreged? kiralyaikat aldoztak fol, a romaiaknal szokas volt az onfelaldozas (devotio), masutt a holtak temetesenel folaldoztak szolgaikat, rabn?iket vagy felesegeiket ( India ). Az onfelaldozasnal gyakran a halal helyett csak egyes testreszeket adtak oda: hajat , ujjat , nemi szerv reszeit ( kasztracio ). De aldozati targy lehetett minden, amit az ember erteknek tartott: allat, noveny, etel, ital, virag, illatszer , disztargy vagy fegyver . Egyiptomban a holtak kiser?inek folaldozasat meg lehetett valtani azzal, hogy munkat vallaltak a siremlekek epitesenel. A lemondas, bojt , onfegyelmezes is tulajdonkeppen az aldozat egyik formaja.

Aldozatok a gorog-romai kulturaban [ szerkesztes ]

Celja [ szerkesztes ]

A gorog-romai kulturkorben ugy hittek, hogy az istenek kegyet es joindulatat ajandekokkal biztosithatjak, mert csak akkor adnak, ha ?k is kapnak valamit. Ezert mind a koz-, mind a maganelet fontosabb megnyilvanulasaihoz aldozat csatlakozott: varosalapitaskor, gy?zelem utan, nepgy?les el?tt, b?n engesztelesere, szinte minden unnepen , hazassagkoteskor , elutazas es megerkezes alkalmaval, vallalkozasok el?tt stb. Az allami aldozatot tisztvisel?k rendeztek. Az aldozat targya f?kent a termes es szaporodas zsengeje volt. Nem volt ismeretlen az emberaldozat sem, az ?sid?kben az els?szulott gyermeket is folaldoztak, kes?bb megvaltasakent papi szolgalatra vagy gyarmati eletre koteleztek.

Formai [ szerkesztes ]

Vertelen aldozatkent eteleket, fogadalmi targyakat , ruhakat ajanlottak fol. Az italaldozat (libatio) bor , viz , mez , tej , olaj volt. Halotti aldozatnal bort, mezet es tejet ontottek a sirra . Altalaban ivas el?tt par cseppet aldozatul a foldre vagy az asztalra ontottek. Tomjent az ital- es veres aldozatokkal egyutt, de onalloan is aldoztak.

A veres aldozatok gyakran alkalmat adtak a lakomara. Az egi isteneknek feher, a vizi es alvilagi isteneknek fekete allatot valasztottak. Poszeidonnak bikat es lovat, a folyok isteneinek lovat, Demeternek disznot, Dionuszosznak bakkecsket, Aszklepiosznak kakast , Aphroditenak galambot , Heraklesznak furjet ; a ferfi istensegeknek rendszerint himet, az istenn?knek n?stenyt aldoztak. Gyakori volt a marha -, juh -, kecske -, ill. diszno -aldozat. Az allatok szama az aldozo gazdagsagatol fuggott, es harom kulonboz? allatot is vagtak egyszerre (suovetaurilia, ‘diszno-, juh-, marha-aldozat’). Nagy unnepi aldozaton, a hekatomben 100 bikat is levagtak. Halotti es engesztel? aldozatnal az allatot elegettek. Egyebkent csak egy reszt aldoztak fol, a tobbit az aldozok ettek meg.

Az aldozatnak szertartasrendje volt: a pap tiszta ruhaban jelent meg, es az aldozonak is meg kellett tisztulnia. A pap el?imadkozott egy rovid imat, melyet az aldozo, ha aldozata az egi istenekhez szolt, egre emelt, ha a vizieknek, kitart, ha az alvilagiaknak, lefele nyujtott karokkal mondott utana. Az allatot foldiszitettek, szarvait megkoszoruztak (ApCsel 14,13), s?t neha bearanyoztak. Jo el?jel volt, ha az allatot konnyen vezethettek az oltarhoz, es rossznak szamitott, ha menekulni akart.

A gorogoknel a resztvev?k fejen koszoru volt. Az oltar tuzet, az oltart es onmagukat vizzel meghintettek. Az aulosz hangja intett csendre, unnepeken az aldozok karban enekeltek es tancoltak , igy kertek az istenek joindulatat. Ha az egieknek aldoztak, a vert az oltar kore, ha az alvilagiaknak, arokba ontottek. A combokat es nemely bels? reszeket elegettek, es miutan a papok megkaptak reszuket, a tobbit nyarson megsutottek es megettek, hazavittek vagy a piacon eladtak. Az allat aldozatokat a nepnek rendezett lakoma kovette. Az egi isteneknek reggel, az alvilagiaknak este aldoztak, a viziek aldozatat tengerbe vagy folyoba dobtak.

A romaiaknal a szabalyokat oly szigoruan vettek, hogy egy elvetett szo vagy mozdulat ervenytelenne es megismetlend?ve tette az aldozatot. Tiszta ruhaban kozeledtek az oltarhoz, a szertartas kezdetet a favete linguis, ‘csend legyen’ kialtas jelezte, a csendben tibia szolt. Az aldozo az oltar mellett a togat a fejere huzta, a koszoru hasznalata mar gorog hatast mutat.

A nagyobb allatok aldozata, a victima , a kisebbeke a hostia volt. Az allatot megvizsgaltak, hibatlan-e, majd atadtak a szolganak (popa), aki a koszorukkal es f?szerekkel boritott oltarhoz vezette. A szolga az allatra mutatva tette fol a kerdest a papnak: agone? ? mire az hoc age szavakkal sos darat es tomjent hintett az allat fejere, nehany szal sz?rt a langba dobott es keset vegigvonta az aldozat hatan. Ezzel az allat megerett az aldozatra (macta est). Miutan levagtak, veret egy cseszebe felfogtak, es az oltarra es koreje hintettek. A beleket a haruspexek megvizsgaltak, mert ha kedvez?tlen jeleket talaltak, az aldozatot meg kellett ismetelni. Ha az allat hibatlannak bizonyult, borral leontottek, es aldozati reszeit az oltaron elegettek. A szertartast boraldozat es fustoles fejezte be, majd egy konyorges utan a pap ilicet szoval elbocsatotta a resztvev?ket. Az aldozatot kovet? lakomat hivatalos aldozat eseten a papoknal, egyebkent otthon koltottek el.

Szaraz targyakat is, pl. dapes (haj), fruges (gyumolcsok), tura (tomjen) folaldoztak libatiokent.

Aldozatok a zsidosagban [ szerkesztes ]

Ez a szocikk vagy szakasz lektoralasra , tartalmi javitasokra szorul. A felmerult kifogasokat a szocikk vitalapja reszletezi ( vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek ). Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!

Az oszovetsegi kinyilatkoztatasban kozponti helyet foglal el az Istennek bemutatott aldozat. Altalanossagban az aldozatra nincs kulon szavuk, hanem inkabb folajanlast, szent adomanyt (kadasim, kerem, minha) emlegetnek. A papi torvenyhozas azutan mindenfele aldozatot kulon szoval jelzett: eg?-, engesztel?-, etel-, ital-, illataldozat. Ez a gyakorlat a fogsag utan alakult ki egeszen, de sok ?si elemet is meg?rzott a patriarkak, Mozes es a kiralyok korabol. Az aldozat ertelmet es hatasat a szigoru egyistenhit hatarozta meg: nincs mas Isten, csak Jahve, aldozatot csak neki szabad bemutatni. ? egeszen ura az embernek, azert az ember az aldozattal nem befolyasolja ?t, hanem csak kifejezi hodolatat, imadasat, kereset. A torveny a varazslas minden fajtajat tiltotta (MTorv 18,9-13). Igy az aldozat nem valt onceluva, hanem az Istennel folytatott parbeszed resze maradt.

Az aldozat els?sorban Istennek felajanlott ajandek. Keleten az alattvalo ajandekkal fejezte ki hodolatat ura el?tt. Igy a vallasos ember sem jarulhatott ures kezzel Jahve ele (Kiv 23,15; 34,20; MTorv 16,16). Az ajandek az adakozot urahoz koti, az viszont az elfogadassal jelzi, hogy a magaenak vallja az ajandekozot. De az ember csak azt adhatja Istennek, amit t?le kapott (MTorv 16,16; Oz 2,7). Megis, az aldozatban benne van a lemondas, azert a nagyobb adomany ertekesebb aldozat (Mik 6,6). Ez a tudat neha a kornyez? nepek hatasara emberaldozathoz is vezetett (Bir 11,24; 1Kir 16,34) de az ilyen aldozatot az igazi vallasi torveny mindig elitelte (Jer 7,31; Ez 16,20; MTorv 12,31). Adomany lehetett minden, ami az embernek kedves, de a nomad korbol leginkabb az allatok felaldozasanak szokasa maradt meg. Legszentebb volt az egeszen eleg? aldozat, a holocaustum . Ennek engesztel? jelleget csak a Papi kodex hangoztatja (Lev 1,4).

Az aldozat kozosseget teremt Istennel, azert lehet a szovetseg kifejezese (Jer 33,1; 1Sam 18,4). Az ilyen kozossegi aldozatnal (minha) a vert az oltarra ontottek, az eletfontossagu szervekhez tapado hajat elegettek az oltaron, az allat tobbi reszet szent lakoman elfogyasztottak (Lev 3,1). A papok szamara kulon reszeket foglaltak le (Lev 7,14). A szent lakomat a szentely korul tartottak meg abban a tudatban, hogy Isten vendegeive valtak. Ez az asztalkozosseg a resztvev?ket egymassal is osszekapcsolta, es mindig orom, vidamsag kiserte (Am 6,4). Olykor a kezratetel is kifejezte, hogy az aldozat bemutatoja azonositja magat az adomannyal, amit Istennek szentelt (Lev 1,4; Kiv 29,15). Az oltarra ontott ver is az embernek Jahveval valo kapcsolatat szimbolizalta. Maga az oltar azert volt szent, mert a meggy?z?des szerint Jahvet kepviselte (Kiv 29,20).

Az aldozat Istennek a teremtenyek folotti uralmat is kifejezte. Mikent a ver, az elet hordozoja Istene volt, es az ember el volt tiltva t?le (Ter 9,4; MTorv 12,16) ugy az ember es az allat els?szulotte es a termes zsengeje is az ove volt, ezert a profan hasznalatbol ki kellett venni. Az emberek els?szulottet meg kellett valtani, a tiszta allatoket fol kellett aldozni, a tisztatalanoket penzen kellett megvaltani. A gyumolcsfak termeset az els? harom evben nem volt szabad megenni, mert tisztatalannak szamitott, a negyedik ev termeset fol kellett aldozni, es csak az otodik evt?l lett az ember tulajdona (Lev 19,23). Igy az izraelitak igyekeztek Istennek visszaadni, amit t?le kaptak (Oz 2,10). A fold termesenek tizedet is at kellett adniuk a szentelynek, illetve a papoknak (MTorv 14,21).

Az aldozat Isten eledele. Ez az izraelita felfogas hasonlit a tobbi nepekehez, bar tudataban vannak annak is, hogy Isten nem szorul foldi taplalekra (Zsolt 50,9). A kiontott ver es az elegetett etel jelkepes etelnek szamitott (Jahve kenyere; Lev 3,11; 22,25). Ezert az etelaldozathoz olajat es sot is hoztak. Jahve erzi az aldozat kellemes illatat (Lev 1,9; 3,16). Ezek a regi jelkepes szertartasok a jeruzsalemi templomban is megmaradtak.

Az aldozat kiengesztel Istennel. A papi torvenyhozas kulon beszel a jovateteli es az engesztel? aldozatrol (Lev 5,6-8), melyeket azzal a szandekkal mutattak be, hogy helyreallitsak a megsertett rendet es engeszteljek Isten haragjat (2Sam 24,15; Job 42,7).

Az aldozat az engedelmesseg kifejezese. A profetak sokszor ostoroztak az olyan kuls?seges szertartast, ahol hianyzott a lelkulet es az erkolcsi magatartas (Oz 6,6). A fogsag utani id?ben az aldozatbemutatas mar nem is annyira odaadas es hodolat jele, hanem inkabb engedelmesseg a torvenyben megnyilvanulo isteni akarat el?tt: azert kell az aldozatot bemutatni, mert a torveny el?irja.

Lasd meg: Szent sator

Az aldozat a keresztenysegben [ szerkesztes ]

Ujszovetseg [ szerkesztes ]

Az aldozatrol szolo tanitasban megfigyelhet? a reginek az ujraertelmezese: az Egyhaz egyreszt elszakad a regi aldozati kultusztol ? mivel peldaul elveti az allataldozat fontossagat ? es szertartasos felfogastol, masreszt az aldozatrol szolo tanitast egeszen atalakitja azzal, hogy Jezusnak a kereszten vegbevitt onatadasaban meglatja a teljes es tokeletes aldozatot, es ezt teszi meg eletfelfogasa alapjanak. Osszefoglalva az aldozati szerep Jezusban jatszodik le, ? az aldozati barany. Mar Jezus magatartasaban benne volt ez az ujdonsag. A regi istentiszteleti rendet kulonlegesen nem biralta, de annal jobban elitelte a kiuresedett, lelektelen istentiszteletet (Mt 7,6), es a szeretet kett?s parancsat minden aldozatbemutatas fole emelte. Mk 12,33, Mate 12,6 es Janos 4,21-14 jelzik, hogy Jezussal elerkezett az uj kultusz. Azt nehez megallapitani, hogy az els? kereszteny kozosseg mennyire vett meg reszt a zsido aldozati szertartasokban, de bizonyos, hogy a zsido husvet helyett kezdett?l fogva sajat husvetjat unnepelte. A Zsid 10,1-19 Jezus keresztaldozatat mar ugy allitja be, mint ami minden mas, regi aldozatot hatalyon kivul helyez, mert megjelent benne a vart teljesseg. Az apostoli egyhaz csakhamar folismerte Jezus kereszthalalaban az engesztel? aldozatot. Az aldozati gondolat mar ott volt az Ebed Jahve himnuszban (Iz 53), es Mk 14,24 szerint maga Jezus parhuzamba allitotta sajat veret a sinai szovetsegkotesnel hasznalt aldozati verrel. A Rom 8,32 szerint maga az Atya adta a Fiat aldozatul mindnyajunkert. A Zsidoknak irt levelben Jezus kereszthalala mar a megvaltas lenyege: Jezus sajat verevel engesztelte ki b?neinket (9,22-26), es mint f?pap adta magat aldozatul nepeert (10,5-9). ? az aldozati barany, aki elveszi a vilag b?neit (Jn 1,29-36; 1Pt 1,19). A Jel 5,8-12: ? a folaldozott barany, akinek vereben a megvaltottak feherre mostak ruhajukat (vo. 7,14).

Lasd meg: megvaltas

A hiv?k aldozata [ szerkesztes ]

Ezert a keresztenyek, akiket Krisztus aldozata megszentelt, kotelesek egesz eletuket dics?it? aldozatta tenni (Zsid 13,15). Ez a kovetelmeny nem egyszer? spiritualizalas, hanem Krisztus eszkatologikus aldozatanak kovetkezmenye. A vele valo hitbeli es kegyelmi azonosulas megkivanja a keresztenyekt?l, hogy el?, szent es Istennek tetsz? aldozatot mutassanak be eletukkel (Rom 12,1). Az aldozat gondolata jut kifejezesre az onmegtagadasra valo felhivasban is (Mk 8,34). Pal apostol sajat szolgalatat is ilyennek fogja fel (Fil 2,17; 2Tim 4,6). A hiv?k lelki aldozata atfogja az Istennek valo onatadas es a szeretet tetteit (1Pt 2,5).

Lasd meg: szolgalat (vallas)

Az aldozat teologiaja [ szerkesztes ]

Dogmatikailag az aldozat fogalmat ugy kell kifejezni, hogy beleferjenek a vallastorteneti adatok, tovabba Krisztus keresztaldozata es az Egyhaz aldozata, az Eucharisztia unneplese. Nem jarhatunk el ugy, hogy a vallastortenetb?l vett aldozat-fogalmat alkalmazzuk Krisztus keresztaldozatara, es igy allitjuk rola a teljesseget, hanem eppen forditva: a kinyilatkoztatas alapjan igazoljuk, hogy Krisztus kereszthalala valoban engesztel? aldozat volt a vilag b?neiert, es ez ujul meg a szentmisealdozatban. A kinyilatkoztatasbol tudjuk azt is, hogy Krisztus aldozataban valosag lett mindaz, amit az els? id?k aldozati torekvesei jelkepeztek. Az aldozat termeszete szerint szimbolikus emberi tett, ahol a forma, a szandek es a cselekmeny valtozhat, azert Krisztus keresztaldozatanak es az el?kepeknek osszehasonlitasanal nem szabad elvesznunk a reszletekben.

Aldozat es aszketika [ szerkesztes ]

Az aszketikaban aldozatrol beszelunk, amennyiben az onmegtagadas, a lemondas tettei kifejezik az Isten el?tti hodolatot es uralmanak elismereset. S?t, ilyen atvitt ertelemben vett aldozat lehet Isten adomanyainak oromteljes elfogadasa es felhasznalasa is, legalabbis annyiban, hogy amikor ezeket elfogadjuk, vallaljuk a veluk jaro kuldetest, kotelesseget, es ezert lemondunk osztonos elgondolasainkrol. A kereszteny elet termeszetfolotti sajatsaga az, hogy magunkban hordozzuk Krisztus halalat es feltamadasat, azert Krisztus keresztaldozataban reszesedve szuntelenul meg kell halnunk a vilagnak, a vilag kiserteseinek, hogy az Isten akarata szerint eljunk. Minden kereszteny aszkezisnak, lemondasnak az a celja, hogy az ember a szeretetben aldozatkent adhassa magat Istennek.

Az aldozat a magyarsagban [ szerkesztes ]

A magyarok eleteben a keresztenyseg felvetele el?tt is nagy szerepe lehetett az aldozatnak. Az aldozat szo ald alapszava valoszin?leg finnugor kori orokseg, a 12. szazadtol szerepel irasos emlekekben eppugy, mint szarmazekszava, az aldomas. Az aldozik, aldozas szavakat a 14. szazadtol jegyeztek fel. Mar Ipolyi Arnold s utana masok is ritualis emberaldozatnak fogtak fel a kronikanak azt az ertesiteset, hogy a honfoglalo magyarok vezeret, Almost az uj hazaba valo erkezes el?tt megoltek. Allataldozatrol is megemlekeznek latin kronikaink, a magyaroknal a legel?kel?bb aldozati allat a feher lo lehetett, mely az obiugoroknal meg a 19. szazadban is ertekes aldozati allatnak szamitott.

Lasd meg: ?smagyar vallas

A keresztenyseg felvetele utan, mint a torvenykonyvek, rendelkezesek bizonyitjak, az aldozatbemutatas pogany formai titokban eltek tovabb, vagy kereszteny format oltottek: az elhunytak lovat pl. nem oltek le, hanem az egyhaznak ajandekoztak.

A nepszokasok es nepkolteszet fenntartotta az epit?aldozat, a halottaknak bemutatott aldozat emleket (halotti tor), a szentnek tartott forrasok koruli fakra napjainkig is aggatnak rongyokat, szurnak hajt?ket a fakba, a forrasokba penzt dobalnak, az allat vagy ember alaku sutemenyek, fonott kalacsformak is regi aldozat emleket ?rizhetik, eppugy, mint a t?zbe hajitott etel, a foldre loccsantott bor . Az aldozatbemutatas katolikus formai koze tartoznak a templomokban, bucsujaro helyeken talalhato, nemesfemb?l, viaszbol vagy mas anyagbol keszitett fogadalmi targyak (offerek), feliratos tablak, emberi testreszeket vagy allatokat utanzo targyak, viaszgyertyak stb.

Hinduizmus [ szerkesztes ]

B?vebben: Jadzsna

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Magyar katolikus lexikon , lexikon.katolikus.hu

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• Epit?aldozat szocikk a Romaniai magyar lexikonban
• Rene Girard: Mi rejtve volt a vilag teremteset?l fogva ; kozrem. Jean-Michel Oughourlian, Guy Lefort, ford. Lisztes Gabor, Szalay Gabriella; L'Harmattan?SZTE Filozofia Tanszek, Bp., 2013 ( Rezon?r )
• Rene Girard: Latam a satant, mint a villamlast lehullani az egb?l. A keresztenyseg kritikai apologiaja ; ford. Sujto Laszlo; Atlantisz, Bp., 2013 ( A kutnal )
• Aldozat. El?adasok a vallastudomany es a theologia vonzaskoreb?l. 2015. majus 1-3. ; szerk. Hubai Peter; WJLF Theologus es Lelkesz Szak, Bp., 2016 ( Wesley konferencia kotetek )
• Aldozat, divinacio, istenitelet. Vallasetnologiai fogalmak tudomanykozi megkozelitesben ; szerk. Pocs Eva; Balassi, Bp., 2018 ( Tanulmanyok a transzcendensr?l )
• H?sok, martirok, aldozatok, szentek ; szerk. Csizy Katalin, Hovari Janos; KRE?L'Harmattan, Bp., 2021 ( Karoli konyvek. Tanulmanykotet )