Az ?Agyu” szocikk ide iranyit at. Hasonlo cimmel lasd meg: Agyu (egyertelm?sit? lap) .

Ebben a szocikkben a mandarin nyelv? szavak pinjin es magyaros atirasa kozott ide kattintva szabadon lehet valasztani.

Az agyu , regebbi neven pattantyu ^[1] olyan hosszu csov? loveg , ^[2] amelyet a lovedek nagy kezd?sebesseggel hagy el, lapos lovedekroppalyan halad, es nagy tavolsagra csapodik be. A csoves t?zfegyverek egyik fajtaja, a tuzerseg legregebbi eszkoze. Fejl?dese soran mind tomege , mind kezel?szemelyzetenek letszama csokkent, hatasfoka viszont, f?kent az acel felhasznalasaval, drasztikusan megn?tt. Napjainkban is alkalmazott lovegtipus.

Tortenete [ szerkesztes ]

A kezdetek [ szerkesztes ]

Azsiaban [ szerkesztes ]

A tuzersegi fegyverek , koztuk az agyuk fejl?dese osszefugg a feketel?por feltalalasaval. A feketel?port a kinaiak talaltak fel (kb. a 10. szazad elejen). Az els? utkozet, amelyben dokumentaltan feketel?poros tuzerseget vetettek be, a Szung   ( Song ) -dinasztia idejen 1132 . januar 28-an zajlott le Han Si-csung   ( Han Shizhong ) eszaki Szung tabornok vezette ostromban rohamletrakkal es a huocsung   ( huochong ) nev? bambuszcsov? agyukkal vettek be Fucsien   ( Fujian ) varosat. A huocsung   ( huochong ) kes?bb bronz- es rezcs?b?l is keszult, gyakorlatilag az els? dokumentalt, ember alkotta agyu.

Korabeli kronikak feljegyzese szerint 1232-ben a kinai Kajfungfu   ( Kaifungfu ) varos mongol ostroma alatt a ved?k egy uj ?tuzes landzsa” nev? kezfegyverrel probaltak visszaverni a tamadokat. ^[3] A l?por agyuban valo alkalmazasat a mongolok is ismertek a Juan   ( Yuan ) -dinasztia el?tt, a 11. szazad elejen. ^[4] Ezen lovegek, kezi agyuk kezben tarthato, kis l?tavolsagu fegyverek voltak.

Az els? feketel?porral (arabul naft ) megvivott, Europahoz kozeli utkozetben is kezi agyukat alkalmaztak (arabul midfa ). A mamlukok es a mongolok kozott lezajlott Ain Dzsalut-i csata 1260 -ban zajlott le, majd 1304 -ben megismetl?dott. Tobb, a 14. szazadbol szarmazo kezirat emlit kezi agyukkal megvivott utkozeteket.

Europaban [ szerkesztes ]

Az agyuk els? europai alkalmazoi nagy valoszin?seggel az arabok es a morok voltak a 13. szazad vegen, f?kent varfalak rombolasara. ^[5] A legkorabbi irasok egyike szerint 1323 -ban a Granadat megszallva tarto morok agyukkal l?ttek Baza varosat. Egy 1326 -bol szarmazo angol kodexben pedig megjelent az agyu els? abrazolasa is. ^[6] Egy masik fennmaradt korabeli leiras szerint 1333 -ban III. Eduard angol kiraly mar l?porraktarakat keszittet es agyukat javittat. ^[7] A 14. szazad els? feleben Kinaban mar vasagyukat is bevetettek.

A legkorabbi agyufajtak a mozsarak (nemetul: Morser) voltak, melyeket a 14?15. szazadban kovacsolt vasdongakbol allitottak ossze. Szeles t?znyilasu es rovid csov?, meredek roppalyaval tuzel?, nagy repeszhatasu agyuk voltak, melyeket f?leg a gyalogsag es az er?sen vedett celpontok ellen hasznaltak, de csak kis tavolsagra volt hatekony. A tarackbol k?- vagy t?zgolyokat l?ttek ki es a varsancon es a bastyan allitottak fel. (A bajor?osztrak Taraßbuchse szo el?tagjanak jelentese ?foldhanyas, sanc, bastya, barikad”.) Masik regies neve a haubic, hofnica, a cseh hufnica ?tomeges, csoportos” szobol, ami arra utal, hogy egy csomo kovet hajitott ki egyszerre vagy azt jelenti, hogy a zart hadrend ellen alkalmaztak (a. m. ?seregbonto”). Eredetileg valoszin?leg k?vet? hadigep volt.

Magyarorszagon [ szerkesztes ]

Magyarorszagon Nagy Lajos kezdte hasznalni a haboruban. Az els? adat magyar vonatkozasu agyuhasznalatra Zara 1346-os ostromanak idejeb?l valo. Egy 1358-b?l valo raguzai irasos emlek is megemliti az agyukat. A napolyi hadjaratban San Lorenzo 1378-as ostromanal k?vet?gepeken kivul bombardak (mozsarak) is szerepelnek. 1378?79 korul van adat agyuontesre es puskapor keszitesere. ^{[ forras? ]}

Matyas kiralynak volt egy hatalmas, Elefant nev? agyuja. A 16?17. szazadban a loveg anyaga tobbnyire mar bronz volt, de el?fordult meg a fa- es b?ragyu is.

A mozsarak es a tarackok sulyos, nehezen mozgathato lovegek voltak. A csataban ezert a kisebb es hordozhato agyukat reszesitettek el?nyben. A kisebb tabori loveget a 16. szazadi kiralyi Magyarorszagon sarfatil nak (sugaragyu, csatakigyo) neveztek. A kartany (r. olasz: cortana, nemet: kartaune, r. francia: cortain, r. finn: kartauni) regi, rovid csov? agyufajta volt, az olasz corto 'rovid' szarmazeka. ^[8] A falkony (olasz: falcone, r. nemet: falkaune) kisebb faltor? agyufajta volt. A latin falco 'solyom' szarmazeka, ami a kozepkorban mar agyut is jelentett. ^[9] A 18. szazad elejen a budai Fels? vasarter (ma Batthyany ter) kozepen a Duna-part vedelmere ?rhazat allitottak fel agyukkal, es err?l Bomba ternek neveztek. ^[10]

A tuzerseg megjelenik [ szerkesztes ]

Brit agyukat a szazeves haboruban hasznaltak els?kent. Primitiv formajukkal a Crecy mellett vivott csataban t?ntek fel 1346 . augusztus 26-an . Ekkor III. Eduard angol kiraly tamogatta veluk 10 ezer f?s sereget. Az uj fegyvernem, a tuzerseg a hosszuijjal felszerelt ijaszokkal elsopr? sikert aratott VI. Fuloppel szemben: Eduard 80 f?s vesztesege mellett a 40 ezer f?s francia sereg felet megsemmisitettek.

A kozepkor vegere tobb nagy agyut epitettek meg:

• II. Mehmed szultan Konstantinapoly bevetelehez hasznalta fel a tortenelem els? szuperagyuit , a Bazilikakat . Az agyucs? anyaga bronz, ?rmerete 762 mm, hossza 5,18 m, tomege 18,26 tonna. 90 napig lovettek veluk Konstantinapoly varfalait bazaltkovekkel , mig 1453 . majus 29-ere betortek azt. Kozvetve hozzajarultak a varos bevetelehez. ^[11] A Dardanellak vedelmere is alkalmazta ezeket az agyukat 1464 -ben (42 darabot).
• A skociai edinburgh-i varba helyeztek el a Mons Meg nev? agyut, amelyet III. (Jo) Fulop , Burgundia hercege keszittetett 1449 korul es nyolc evvel kes?bb, 1457 -ben ajandekba adta azt tobb mas tuzersegi eszkozzel egyutt a fiatal II. Jakab skot kiralynak angolok elleni haborujat segitend?. L?tavolsaga 2 merfold volt.
• I. Fjodor orosz car megrendelesere 1586 -ra keszitette el Andrej Csohov a Car-agyut . Hossza 5,34 m, ?rmerete 890 mm, es egyik kuls? atmer?je 1200 mm, tomege megkozelitette a 38 tonnat. Az agyut sohasem hasznaltak. 2001-ben Izsevszkben keszult egy masolata, amelyet Donecknek adomanyoztak. Az eredeti a Kremlben lathato.

A 16. szazadban az agyuk a fa hadihajok elterjedesevel a rajtuk alkalmazott hajoagyuk reven az egesz Foldon elterjedtek. Az europai hadihajok lovegeik reven behozhatatlan el?nyre tettek szert, es az elkovetkez? szazadokban t?zfegyvereik segitsegevel uralmuk ala hajtottak a Fold osszes erintett civilizaciojat ( Eszak- , Kozep- es Del-Amerika , Afrika , India , Kina , Japan stb.).

Kivalo agyukat a 17. szazadban Frigyes Vilmos brandenburgi valasztofejedelem nemet fegyverm?helyeiben, Nagy Peter car tulai orosz fegyveripari kozpontjaban es XII. Karoly sved kiraly reszere a Dannemoraban m?kod? vasm?ben ontottek.

A nagy agyuk korszaka hamar veget ert Europaban . Koltseges es lassu gyartasuk es harcteri serulekenyseguk miatt helyuket atvettek a kisebb, konnyebb tipusok es Europa-szerte megalakultak az ezeket alkalmazo mozgekony tuzersegek . Mig a nagy agyuk uzemeltetesehez sokszor 300-400 emberre, mozgatasukhoz 50-80 okorre vagy lora volt szukseg, addig a 18. szazadi brit agyuk egy tucat emberrel, a napoleoni haborukban alkalmazottak mar mindossze 5 emberrel is m?kodtethet?ek lettek.

Viszont Europan kivul a 17 ? 18. szazadban is epultek meg nagyobb agyuk:

• Indiaban epitettek meg a tortenelem legnagyobb telepitett agyujat, az "Isteni agyut" a 17. szazad els? feleben. Kovacshegesztessel keszitett csove vasbol volt. Tandzsavur varosanak keleti oldalat vedte, az indiai hadsereg hasznalta az ostromlo seregekkel szemben.
• Szinten Indiaban, Dzsaipur varosaban, a Jaigarh er?dbe lett telepitve a valaha epitett legnagyobb kerekes, vontatott agyu, a Jaivana agyu , ami 1720-ban keszult el. L?tavolsagara elter? adatok ismertek, 11-t?l 40 km-ig.

A 19. szazadban kialakulo acelgyartas soran az acel mint cs?anyag felhasznalasaval kezdett el rohamosan n?ni az agyuk teljesitmenye. A szazad kozepere John A. Dahlgren es Thomas Jackson Rodman kifejlesztik sajat agyutipusaikat, amiket be is vetnek az amerikai polgarhaboruban . A szazad masodik feleben megjelentek a vasuti lovegek , els?kent az USA -ban.

A pancelos hadihajok epitese ujabb fegyverkezesi versenyt inditott el a fejlett hadiiparral rendelkez? orszagok kozott (Nagy-Britannia, Nemetorszag, Franciaorszag, Japan, Oroszorszag, USA).

A tabori tuzerseg ? es benne az agyuk alkalmazasa ? a 20. szazadban erte el mennyisegenek es min?segenek csucsat. A kulonfele agyuk legnagyobb alkalmazoja a Szovjetunio Voros Hadserege lett a masodik vilaghaboru vegere. Letszamban, t?zosszpontositasban meghaladta valamennyi korabeli hader? tuzerseget.

Szerkezeti felepites [ szerkesztes ]

Cs? [ szerkesztes ]

Az agyucs? keszitese a harangontesb?l alakult ki, kezdetben harangont?k keszitettek ?ket. Id?vel a ket mesterseg kulonvalt. A cs? anyaga el?szor bronzbol , majd rezb?l , kes?bb vasbol keszult, a 19. szazadtol pedig acelbol .

Tipusai [ szerkesztes ]

Korai tipusai [ szerkesztes ]

A regi lovegek harom f? tipusa az agyu, a tarack es a mozsar. Az agyuk csove hosszu, 20-40-szerese az ?rmertekuknek. A lovedeket lapos roppalyan nagy kezd?sebesseggel ropitik nagy tavolsagra (kilometerekre). A tarackok csove csak mintegy 10-szer hosszabb, mint az ?rmertekuk. A lovedekuk vasgolyo vagy kartacs (tobb kisebb golyo vagy vasrepesz), melyet magasabb roppalyan, de kisebb tavolsagra l?nek ki. A mozsarak csove rovid, de nagy ?rmertek?. A lovedek (pl. nagy k?golyok) roppalyaja rovid es nagyon meredek.

Az agyu cs?hossza 20-40-szer nagyobb az ?rmeretenel. Lapos ivben torten? tuzelesre alakitottak ki. Allvanyra, lafettara fektettek. Az agyuszallitaskor hasznalt ketkerek? kocsi kozepkori neve borock volt. A bombarda az agyu kozepkori elnevezese. 1526 utan taracknak nevezik.

A font korulbelul 0,5 kg. Nem az agyu tomege, hanem az agyugolyoe, amit kil?.

A baziliszkusz 70 fontos golyo kilovesere szerkesztett 75 mazsas agyu.

A csatakigyo 16-17. szazadi agyu, melynek hossza az ?rmeretenel neha 40-szer is nagyobb.

A dobos egy agyufeleseg. Siposnak vagy egesz karthaunnak is neveztek. ?rmerete 16?19 cm kozott valtakozott, es 30-48 fontos vasgolyot l?tt ki.

A sipos rovid, nehez csov? reslov? agyu, karthaun neven is ismert.

A falkon 6-8 fontos golyot kilov?, 23-30 mazsas tabori agyu.

A falkonett a falkon kisebb valtozata, amellyel 1,5-2 fontos golyokat l?ttek ki.

A karthaun , kartany varfalak lerombolasara kifejlesztett agyu. Rovid, vastag csov?, nehezen hordozhato agyu.

A hirlov? agyu az ellenseg kozeledtet nagy tavolsagra hirul ado agyufeleseg. A kozepkorban gyakran hirlov? taracknak vagy mozsarnak neveztek.

A kerekes agyu kerekkel ellatott gerendara helyezett agyucs?, a lafettas agyu nevvaltozata.

A siska egy szicska neven is emlegetett szakallas agyufeleseg. Gyakran villaba fektetve hasznaltak.

A seregbonto agyu kis kaliber? rovid csovek (akar het vagy tobb) egymas melle helyezesevel jon letre. Gyakran kerekekkel volt ellatva. Az ellenseg sorait ritkitotta meg.

A lovassagi konny?agyu 1778-ban bevezetett, negy loval vontatott agyufeleseg, amely haromfontos golyok kilovesere volt alkalmas.

A tabori agyu konnyen mozgathato, gyakran kocsira szerelt agyufeleseg, amely a nagy meret? varagyukkal es ostromagyukkal szemben els?sorban harctereken kapott szerepet. 1735-ben a csaszari hadseregben 3, 6 es 12 fontos valtozatait vezettek be.

A tarack atmenet az agyu es a bombavet? mozsar kozott. A cs? hossza megkozelit?leg a torkolat atmer?jenek tizszerese. Lovedeket magas ivben lovi ki, igy a varvivasban es -vedelemben egyarant fontos szerepet kapott.

A haubic a tarack szlav nevvaltozata (haufnice, hufnica).

A sugaragyu viszonylag kis meret?, hosszu csov? agyufeleseg a 15-18. szazadban. A tarack valtozata, a sugar el?tag a cseh hufnica magyar megfelel?je.

A mezei tarack 2 fontos golyok kilovetesere alkalmas kisebb agyufeleseg. A forgotarack villara helyezett, mer?leges es vizszintes allitasra is alkalmassa tett agyufeleseg, melyet naszadokon, varakban egyarant alkalmaztak az agyucs? gyors celpontvaltasa erdekeben.

A tabori tarack tabori agyufeleseg, kocsira vagy onallo lafettara szerelve. 1735-t?l a csaszari hadseregben 7 es 10 fontos valtozatait hasznaltak.

A mozsaragyu rovid csov?, gyakran nagy ?rmeret?re keszult agyufeleseg, amelyet gyujtoszerkezetek, bombak, k?tombok kilovesere hasznaltak meredek roppalyaval elerhet?, fedezek mogotti celok lekuzdesere.

A bombavet? mozsar olyan rovid csov?, gyakran nagy ?rmeret? agyufeleseg, mellyel k?golyokat, robbanoszerkezeteket l?ttek ki meredek roppalyan.

A k?vet? mozsar (mozsarpattantyu) 100 fontos k?tombok kilovesere kifejlesztett rovid csov? agyufeleseg.

A larmas mozsar a veszelyt jelz? hirlov? mozsar nevvaltozata.

A mozsartarack a 17. szazadban hasznalt agyufeleseg, amely atmenetet kepviselt a mozsar es a tarack kozott.

A lafetta vagy agyutalp az agyu konny? szallitasat es beallitasat el?segit?, kerekre szerelt szerkezet. A 14. szazadban meg negy kereke volt, de a 15. szazad masodik feleben az agyu konnyebb kezelhet?sege erdekeben attertek a ketkerekes rendszerre.

A varagyu varak vedelmere alkalmazott agyu.

Mai tipusai [ szerkesztes ]

Tabori agyu [ szerkesztes ]

Az agyuk legregebbi es legalapvet?bb tipusa.

Hegyi agyu [ szerkesztes ]

A tabori agyu nehez terepen is alkalmazhato, altalaban vontatott valtozata.

Hajoagyu [ szerkesztes ]

Hajofedelzeti agyu, hajok elleni harcban, kes?bb a partokra iranyulo tamadasokban hasznaljak. A 4, 6, 9, 12, 18, 24, 36, 54 es 68 fontos agyukat egyarant hasznaltak ilyen hajofedelzeti agyukent a 17-19. szazadban.

Harckocsiagyu [ szerkesztes ]

Harckocsik fedelzetere rogzitett agyu, feladata lehet az ellenseges gyalogsag, vagy harckocsik megsemmisitese.

Panceltor? agyu [ szerkesztes ]

Altalaban a harckocsik megsemmisitesere alkalmazott agyutipus. Lehet telepitett, vontatott, vagy onjaro.

Legvedelmi agyu [ szerkesztes ]

Az agyuk egy specialis fajtaja. Nem igaz rajuk az also szogcsoportban valo tuzeles, hiszen alapvet?en a repul?gepek megsemmisitesere lettek kifejlesztve. Ezert iranyzasuk 0?90° kozott a legtobb esetben megoldott. Ami miatt megis agyunak nevezik: kozvetlen iranyzas, a lapos (jelen esetben egyeneshez kozelit? a jo kifejezes) roppalya, a nagy kezd?sebesseg, es a nagy l/d viszony.

El?fordulasa a zeneben [ szerkesztes ]

Agyuk nehany zenei m?ben is szerepelnek, mint Csajkovszkij 1812 (nyitany) cim? alkotasaban, vagy az AC/DC egyuttes For Those About to Rock (We Salute You) cim? szamaban. Tovabba a ?Szazados ur” cim? magyar nepdal kozkedvelt ?…agyugolyo lesz annak a bucsuztatoja…” refrenjeben is fellelhet?.

Jegyzetek [ szerkesztes ]

Forrasok [ szerkesztes ]

• Kovats Zoltan, Lugosi Jozsef, Nagy Istvan, Sarhidai Gyula: Tabori tuzerseg ? tipuskonyv (Zrinyi Katonai Kiado, Budapest, 1988) ISBN 963-326-368-9
• Nagy Istvan Gyorgy, Papp Balint, Tamasi Zoltan: Raketafegyver (Zrinyi Katonai Kiado, Budapest, 1962)

Tovabbi informaciok [ szerkesztes ]

• historynet.com A konstantinapolyi agyu
• A Mons Meg agyu Edinburgh-ban
• Mons Meg
• A Jaivana agyu
• Rodman "nagy agyui"
• K5 vasuti lovegek