Agost Ferdinand porosz kiralyi herceg
(
nemetul
:
Prinz August Ferdinand von Preußen
;
Berlin
,
1730
.
majus 23.
?
Berlin
,
1813
.
majus 2.
) porosz kiralyi herceg, a
johannita lovagrend
brandenburgi aganak 31. nagymestere.
Agost Ferdinand porosz kiralyi herceg
1730
.
majus 23-an
jott vilagra a
porosz f?varosban
I. Frigyes Vilmos porosz kiraly
(1688?1740) es
Zsofia Dorottya hannoveri es braunschweig?luneburgi hercegn?
tizennegyedik, utolso gyermekekent, egyben hetedik fiakent. Edesapja a porosz kiralyi mellett a brandenburgi valasztofejedelmi cimet is viselte; edesanyja braunschweigi hercegn?kent szuletett, a
I. Gyorgy brit kiraly
egyetlen leanygyermeke volt, azonban ennek ellenere sosem viselt brit hercegn?i cimet, mivel edesapja mar a hercegn? hazassagkotese utan lett a szigetorszag uralkodoja. A porosz kiralyi parnak tizennegy gyermeke szuletett, s kozuluk tizen ertek meg a feln?ttkort, a tobbiek kisgyermekkent elhalaloztak. Agost Ferdinand herceg az eletben maradt fiugyermekek kozul a negyedik volt.
Zsofia Dorottya kiralyne gondosan valasztott ki fiai szamara
hugenotta
magantanitokat, igy a hercegek a
latin
es az
olasz nyelv
mellett a
franciat
is elsajatithattak. Ez lenyegbevago volt, hiszen a porosz udvar nyelve ekkoriban a francia volt, a kiralyi csalad tagjai ezt hasznaltak hetkoznapi tarsalgasaik soran; emellett a francia kultura atitatta az udvari eletet, mintakent szolgalt.
[3]
Ugyanakkor a porosz uralkodo ugy utasitotta a fiugyermekek nevel?it, hogy ?arra osztokelje ?ket, nehogy tudosok legyenek, hanem hivatasuk szerint bator katonak es tisztek…”
[4]
A hercegek eletpalyajat kiskorukban, egyeni kepessegeikre es almaikra valo tekintet nelkul eldontottek, igazodva a porosz katonai hagyomanyokhoz. Agost Ferdinand herceget annal is inkabb a katonai palyara szantak, mivel a legkisebb fiukent keves eselye volt a tron oroklesere. Ebb?l kifolyolag mar kisgyermekkent gyakorlatoztattak, tanitoi vivast es lovaglast is oktattak neki. Neveltetese egyutt folyt fiatalabbik batyjaival,
Agost Vilmossal
es
Henrikkel
; ?k harman eletuk vegeig szoros kapcsolatot apoltak, kozelebb alltak egymashoz, mint tobbi testverukhoz.
Agost Ferdinand herceg alig otevesen a
Koronaherceg
gyalogsagi ezred tagja lett. Batyjai mellett viszonylag keves figyelmet forditottak ra, mivel nem volt sem vezet? szemelyiseg, sem kiemelked?en tehetseges a hadaszatban. Mindazonaltal Lehndorff grof kiralynei kamaras igy irt a hercegr?l: ?Tehetseges, baratsagos es ?szinte. A legjobb politikaja az, hogy megszeretteti magat [az emberekkel].”
[5]
1740
.
majus 31-en
elhunyt I. Frigyes Vilmos kiraly. Orokebe
II. Frigyes
lepett, aki nem pusztan az orszag kormanyzasat vette at, hanem a kiralyi familia csaladf?jenek szerepet is. Az uj kiraly nemcsak occseit?l, de ozvegy edesanyjatol es mar kihazasodott n?vereit?l is elvarta, hogy eleget tegyenek parancsainak, ez pedig osszet?zesekhez vezetett a kiralyi csaladon belul, els?sorban II. Frigyes es occsei kozott. Agost Ferdinand herceg azonban sosem kerult annyira elesen szembe az uj kirallyal, mint Henrik herceg.
[6]
II. Frigyes az edesapjuk altal kijelolt uton es meghatarozott szellemisegben kivanta folytatni occsei tanittatasat es kikepzeset: meg ebben az evben kinevezte legkisebbik occset a 34. gyalogsagi ezred f?nokeve.
1755
.
szeptember 27-en
Charlottenburg
kastelyaban a porosz kiralyi herceg felesegul vette Erzsebet Lujza brandenburg?schwedti hercegn?t (1738?1820),
Frigyes Vilmos brandenburg?schwedti ?rgrof
leanyat. A hercegn? edesanyja I. Frigyes Vilmos porosz kiraly kilencedik gyermeke volt, igy a v?legeny es a menyasszony nagybacsi-unokahug kapcsolatban alltak egymassal. A hercegn? a visszaemlekezesek tanusaga szerint vidam, szepseges teremtes volt.
[7]
A hazassagbol het gyermek szuletett, akik kozul csak harman ertek meg a feln?ttkort:
- Friderika Erzsebet (1761?1773), gyermekkent elhalalozott
- Henrik Emil (1769?1773), kisgyermekkent elhalalozott
- Friderika Lujza
(1770?1836), ferje
Antoni Henryk Radziwiłł
herceg
- Keresztely (1771?1790), fiatalon elhalalozott
- Lajos Ferdinand
(1772?1806), hadvezer es zeneszerz?
- Pal (1776), csecsem?kent elhalalozott
- Agost
(1779?1843), hadvezer
A
heteves haboru
(1756?1763) kitoresekor a herceget vezer?rnaggya leptettek el?. Oktoberben elkiserte a porosz kiralyt a
szaszorszagi
a
csehorszagi
hadjaratra; harcolt a
boroszloi
es a
leutheni csataban
.
1758
-ban egyre inkabb elhatalmasodo betegsege ? mellkasi fajdalmak kinoztak
[8]
? miatt le kellett szerelnie a hadseregt?l, es ett?l kezdve csendesen, visszavonultan elt, a politikaba nem szolt bele.
[8]
A herceg
1876
-ban a f?varos Tiergarten reszeben nyari rezidenciat epittetett neoklasszicista stilusban, Michael Philipp Boumann tervei alapjan.
1762
.
szeptember 12-en
a porosz kiralyi herceget a
johannita lovagrend
brandenburgi aganak nagymestereve valasztottak. A brandenburgi lovagrend magat a tortenelmi,
keresztes haborukban
reszt maltai lovagrend orokosenek tekintette; ugyanakkor
protestans
keretek kozott m?kodott a porosz uralkodo ved?szarnyai alatt. Agost Ferdinand herceg egeszen
1811
-ig viselte a lovagrend nagyhercegi cimet; ekkor a porosz kiraly a korona uralma ala vonta a rend hatalmat es vagyonat, atalakitva a szervezetet a Szent Janos-erdemrendde. A lovagrend tagjai automatikusan a katonai erdemrend birtokosai lettek; Agost Ferdinand herceg pedig tovabbra is vezet?jukkent m?kodott es a rend palotajaban, az Ordenspalaisban lakott.
[9]
[10]
Agost Ferdinand herceg ezenfelul tagja volt a legrangosabb porosz katonai kituntetest jelent? Fekete sas-rendnek is.
Agost Ferdinand porosz kiralyi herceg
1813
.
majus 2-an
hunyt el a porosz f?varosban. Emlekere a johannita lovagrend palotajat atneveztek Ferdinand-palotara, valamint
1871
-t?l egy alapitvany ?
Ferdinand-von-Preußen-Stiftung
? is viselte nevet. Berlini nyari palotaja, a Bellevue-kastely ma a mindenkori nemet allamf? rezidenciaja.
- ↑
a
b
The Peerage
(angol nyelven). (Hozzaferes: 2017. oktober 9.)
- ↑
Collection complete des portraits des Grands-Aigles et des Grands-Officiers de la Legion d'Honneur
(francia nyelven)
- ↑
[…] sonst war die Hofsprache franzosisch. Infolgedessen wurden alle Kinder des preußischen Konigs von franzosischer Bildung und Kultur so nachdrucklich gepragt, daß sie sich auch im personlichen Umgang, ihren Briefen und Tagebuchern dieser Sprache bedienten. Lasd
Geschichte Berlins
- ↑
[…] sondern ihr metier sei, brave Soldaten und Offiziers… Lasd
Geschichte Berlins
- ↑
?Er besitzt viel Talent, ist leutselig und bieder. […] Die beste Politik der Fursten ist die, sich beliebt zu machen.” Lasd
Oster
- ↑
?Zwar sind auch von ihm einige abfallige Außerungen uber Friedrich bekannt (?Schurke“, ?Tyrann“), doch nie hat Ferdinand so offen Kritik gegen diesen geaußert wie Heinrich.” Lasd
Oster
- ↑
Weidinger, Carl:
Das Leben und Wirken Friedrichs des Grossen, Konigs von Preussen.
(hely nelkul): B.G. Teubner. 1857. 326. o.
- ↑
a
b
Oster
- ↑
Clark, Robert M., ifj:
The Evangelical Knights of Saint John: A History of the Bailiwick of Brandenburg of the Knightly Order of St. John of the Hospital at Jerusalem, Known as the Johanniter Order.
Dallas, Texas: (kiado nelkul). 2003. 27?28. o.
ISBN 9780972698900
- ↑
Freller, Thomas:
The German Langue of the Order of Malta: A Concise History.
Santa Venera: Midsea Books Ltd. 2010. 216. o.
ISBN 9789993272991
- Ez a szocikk reszben vagy egeszben az
August Ferdinand von Preußen
cim? nemet Wikipedia-szocikk
ezen valtozatanak
forditasan alapul.
Az eredeti cikk szerkeszt?it annak laptortenete sorolja fel. Ez a jelzes csupan a megfogalmazas eredetet es a szerz?i jogokat jelzi, nem szolgal a cikkben szerepl? informaciok forrasmegjelolesekent.
- Eugen Lennhoff, Oskar Posner, Dieter A. Binder:
Internationales Freimaurerlexikon.
Az 1932. evi kiadas b?vitett es atdolgozott valtozata. Herbig, Munchen 2003,
ISBN 3-7766-2161-3
. 319. oldal
- Lippe-Weißenfeld, Ernst Graf zur:
Heinrich Prinz von Preußen
. In:
Allgemeine Deutsche Biographie
(ADB). 6. kotet, Duncker & Humblot, Leipzig 1880. 709. oldal
- ↑
Oster:
Oster, Uwe A.:
Henrik porosz kiralyi herceg eletrajza
(nemet nyelven) (HTML).
Preussen.de
, 2003. [2016. majus 7-i datummal az
eredetib?l
archivalva]. (Hozzaferes: 2012. oktober 7.)
- ↑
Geschichte Berlins:
Ziebura, Eva:
Henrik porosz kiralyi herceg eletrajza
(nemet nyelven) (HTML).
Die Geschichte Berlins
. Mitteilungen 2002/3, 2002. (Hozzaferes: 2012. oktober 7.)
Agost Ferdinand porosz kiralyi herceg ?sei
|
|
|
|