A
talaj
a foldkereg legkuls?, laza, termekeny retege. A talaj a
foldi
elet
egyik alapja, a
novenyeket
(es ezaltal az
allatokat
, valamint az
embert
) ellatja
tapanyagokkal
,
vizzel
, megkoti es atalakitja az anyagokat.
A talaj alkotoreszei
[
szerkesztes
]
A talaj kemiai szempontbol
keverek
, haromfazisu polidiszperz rendszer: azaz alkotoreszei kozott szilard, folyadek- es gazfazisu anyagokat talalunk, melyek egymassal diszperz rendszert alkotnak. A szilard fazisu anyagok altalaban a talaj terfogatanak nagyjabol felet toltik ki (50%); a kitoltetlen resz a poruster, amelyben folyadekfazisu anyagok (30?45%) es a gazfazisu anyagok (5?20%) fordulnak el?.
[1]
A talaj alkotoreszeinek csoportositasa a fazisok szerint:
[2]
- A talaj szilard fazisu anyagai
- Szerves szilard anyagok ? a talaj szervesanyag-tartalma.
- El? szerves anyag ? a talaj el?vilaga. Csoportositasa:
[3]
- Novenyi gyokerek.
- Edafon ? a talajlako el?lenyek osszessege.
- Mikroorganizmusok (bakteriumok, algak, gombak)
- Mikrofauna (ostoros egysejt?ek, csillos egysejt?ek)
- Mezofauna (fonalfergek, kerekesfergek, ugrovillasok, atkak)
- Makrofauna (televenyfergek, aszkak, ikerszelvenyesek, szazlabuak, rovarok)
- Megafauna (foldigilisztak, eml?sok)
- Holt szerves anyag
- Nem-humuszanyagok ? feherjek es aminovegyuletek, lignin es szarmazekai, szenhidratok, egyeb egyszer? szerves vegyuletek.
- Uj kepz?dmenyek ? a talajban talalhato mikroszervezetek elettevekenysegenek szabalyozoi es termekei (pl. poliuronidok, enzimek).
- Humusz
- Szervetlen szilard anyagok ? a talaj asvanyianyag-tartalma. A hideg teruleteken kulonosen fontos szerepe van a talaj viztartalmanak halmazallapot-valtozasaval (a H
2
O fazisvaltozasaval) keletkez? vizjegnek.
- A talaj folyadekfazisu anyaga ? nagyreszt
viz
, mely oldott szabad ionokat, ionparokat, oldhato szerves vegyuleteket es femkomplexeket, valamint semleges molekulakat tartalmaz (talajoldat).
- Beszivargo viz ? a felszin fel?l beszivargo viz (pl. csapadekviz, ontoz?viz).
- Adszorbealt viz ? er?sen kotott, a talajszemcsek feluletere kozvetlenul tapado vizfilm.
- Gyengen kotott hartyaviz ? az adszorbealt vizfilm kuls? resze, amely gyengen kotott.
- Kapillaris viz ? a talaj kapillarisaiban talalhato viz.
- Talajviz
- A talaj gazfazisu anyagai ? a talajleveg?t alkotjak.
A talajkepz?des els? szakasza a talajkepz? uledek kialakulasa. Ennek feltetele az alapk?zet
mallasa
. A fizikai mallas a k?zet felaprozodasa a fagy, a szel es viz munkajanak hatasara. A kemiai mallas eredmenyekent a k?zet egyes alkotoelemei elbomlanak. A tobbszakaszos mallasi sorok vegen tobb asvany es a f?leg a vulkani k?zetekre jellemz? k?zetuveg kisebb fajlagos tomeg?, nagyobb illoanyagtartalmu
masodlagos asvanyokka
alakul at. Ezt a folyamatot a kulonboz? el? szervezetek elettevekenysege, azaz a biologiai mallas jelent?sen felgyorsitja. A kemiai es a biologiai mallas gyakorlatilag elkulonithetetlen.
A k?zet malladekat a szel es f?leg a felszini viz tobbnyire athalmozza, es alacsonyabb terszineken ulepiti le. Amikor a malladek tobbe-kevesbe eredeti helyen marad, helyben marado (
eluvialis
) talajokrol beszelunk. Az athalmozas rendszerint tobb fazisu. Igy peldaul az arteren kiuleped? hordalek talajosodik, majd a medret valtoztato viz ezt a talajt, elmossa. Anyaga ismet hordalekka valik, a viz tovabbszallitja, es lejjebb ulepiti ki, ahol a friss aradmany ismet talajosodni kezd.
A biologiai mallas mar a kozvetlen talajkepz?des resze: ennek eredmenyekent halmozodik fel az uledekben a talajok jellemz? specialis szervesanyag-formaja, a
humusz
.
A talajkepz? uledek (asvanytani es szemcse-) osszetetele, a talajviz jellege es aramlasanak sebessege, valamint a novenyboritas hatasara alakulnak ki a kulonboz?
genetikai talajtipusok
. Ezekben ? a csekely mertekben talajosodott, keves humuszt tartalmazo, un.
vaztalajok
kivetelevel ? tobbnyire szabad szemmel is jol lathato talajszintek kulonulnek el. Ezeket szamos tenyez? alakitja ki; ezek kozul a legfontosabb a biogen akkumulacio: a noveny gyokerei tapanyagokat szivnak fel a melyebb szintekr?l; a noveny ezeket felhalmozza; az elpusztult novenyi reszek hosszu szenlancu szerves molekulait a lebonto, zommel talajlako szervezetek (oxidaljak es ezzel) egyszer? vegyuletekke alakitjak; ezen egyszer? vegyuletek zome a talaj magasabb szintjeiben kot?dik meg.
A talajkepz?des specialis folyamatai
[
szerkesztes
]
A humuszosodas a talajra jellemz? szervesanyag, a
humusz
kialakulasa. Ez szorosan osszefugg a talajra juto szervesanyag atalakulasaval es majd bomlasaval; lenyege, hogy a bomlastermekek a talaj asvanyi anyagaval keveredese es ahhoz kapcsolodnak. A humuszosodast befolyasolo tenyez?k: a talajra es a talajba juto szervesanyag mennyisege, min?sege es eloszlasa, a szervesanyag bomlasanak es atalakulasnak feltetelei, valamint a talajkepz? uledek osszetetele. A talajra es a talajba juto szervesanyag jellege a talajon el?
novenytarsulastol
, mennyisege f?kent a
biomassza
fajlagos tomeget?l fugg, igy foldrajzi ovezetenkent kulonboz?. A humuszanyagok sorsa es jellegzetessege a talajlako allatok kever? hatasanak kovetkezmenye. A kulonosen termekeny mez?gazdasagi talajok egyik legf?bb ismervei az agyag-humusz-komplexek. Letrejottuk legf?bb aktivaloi a
foldigilisztak
(Lumbricidae)
; ezek belcsatornajaban ugyanis az agyagasvanyok es humuszanyagok szorosan, tartosan osszekapcsolodnak. A humuszosodasnak is fontos feltetele az id?: a talajkepz? uledekre es a rajta megtelepult novenytarsulasra jellemz? egyensulyi allapot kialakulasahoz esetenkent tobb szaz, olykor tobb ezer evre van szukseg.
Az elbomlo alapk?zet anyaganak egy resze masodlagos asvanyok formajaban a talajban marad, mas resze oldhatova valik es kimosodik a talajszelvenyb?l. A kilugzas, vagyis a vizben oldodo anyagok kimosodasa egyreszt a kemiai a mallas resze, masreszt a novenyek elettevekenysegenek kovetkezmenye. A kilugzas feltetele a lefele szivargo (vagy kozel vizszintesen aramlo) talajoldat, valamint az oldhato anyagok keletkezese. A kilugzas tehat fugg a csapadek mennyiseget?l es a parolgastol, valamint a talajoldat kemhatasatol es a talajon el? novenyzet vizfelhasznalasatol. A kilugzas eredmenyekent a fels? talajszintekben els?sorban a kalcium-karbonat es az annal jobban oldhato anyagok mennyisege csokken.
Az agyagosodas az agyagasvanyok er?teljes felszaporodasa. Ehhez egyreszt arra van szukseg, hogy a talajkepz? k?zetben viszonylag
foldpat
, illetve k?zetuveg legyen, mert ezek kemiai mallasa produkal agyagasvanyokat, masreszt arra, hogy a talaj kemhatasa viszonylag savanyu legyen, mert ez meggyorsitja a foldpatok es a k?zetuveg bomlasat. A kilugzas lenyegesen felgyorsitja az agyagosodast, mert a karbonatmentes szintek kemhatasa savanyubb; ezert a kilugzast az agyagosodas el?futaranak tekinthetjuk.
Az agyagbemosodas lenyege, hogy a fels? talajszintek, vagyis az A es az E szint agyagtartalma lenyeges valtozas nelkul lemosodik a B szintbe, ahol bevonva a talajszemcsek feluletet, majd kitolti a porusokat. Felismereset segiti a talajszemcsek agyagos bevonata. Az ilyen talajokban az E szint jellemz?en vilagos, fako, a B szint sotetebb: barnas, illetve vorosesbarna. Az agyag nemcsak a savanyu, hanem a lugos, szikes talajokban is lemosodhat.
Amikor a talajra hullo szervesanyag bomlasa nagyon sok szerves savat termel es az A szintben keves a talajkolloid, a savtobblet ?nem elegszik meg” a kolloidok diszpergalasaval es peptizalasaval hanem elbontja magukat az agyagasvanyokat is, amelyek egyszer? vegyuletekre esnek szet. Ezek kozul a kovasav nagy resze helyben marad, a vas es az aluminium ionos allapotban vagy komplex kotesekben lemosodik. Az amorf, vagy gyengen kristalyos vas- es aluminium-oxidhidratok tobbnyire a B szintben halmozodnak fel. A podzolosodas az E es a B szint agyagtartalmanak nagy kulonbseger?l, az E szint piszkosfeher es a B szint vorosesbarna vagy barnasfekete sziner?l ismerhet? fel.
A
szologyosodas
az a folyamat, amelyben az agyagasvanyok nem savas, hanem er?sebben lugos kozegben esnek szet. Hatasara a szikesek felszinen es az E szintben is frissen kepz?dott kovasav csapodik ki.
A
kovarvanyosodas
a homokon kialakult talajokra jellemz?. Lenyege, hogy a lefele mozgo talajoldatbol az anyagok nem osszefugg? szintekben, hanem szalagokban-retegekben csapodnak ki. Feltetelei:
- a talajoldat gyors diffuzioja (durva szemcseosszetetel),
- tobbe-kevesbe savanyu kozeg,
- a haromfazisu zona oxidativ jellege.
A kovarvanycsikok tavolsaga es vastagsaga a talajoldatok tomenyseget?l es a diffuzio sebesseget?l, valamint a talajkepz? uledek retegzettseget?l fugg; mindkett? nehany cm-t?l 15?20 cm-ig valtozhat.
A kovarvanyosodassal ellentetben a
glejesedes
hez reduktiv kozeg kell. Szemmel lathatova a vas vegyertekvaltasa teszi (a ferrivas vegyuletei sarga-barna-voros, a ferrovasei szurke-zold szin?ek), de a vas egyutt mas szervetlen, illetve szerves anyagok is redukalodnak. A glejesedes a talajviz es a felszini vizboritas fel?l egyarant elindulhat, s?t a talajszelvenyben kialakult vizzaro szintek feletti, ugynevezett fugg? vizekben is bekovetkezhet. A redukciot jelz? kekes-szurkes glejszinteket a szarazabb id?szakokban bekovetkez? oxidacio hatasara rozsdas szint is kiser(het)i.
A szikes talajokban a talajviz melysege csekely, a parolgas tobb, mint a csapadek. A talajviz a felszin kozeleben betomenyedik, majd tultelitette valik. A sofelhalmozodas hatasara a talajkolloidok feluleten megn? a natriumionok mennyisege, a talaj fizikai es kemiai tulajdonsagai romlanak.
A
laposodas
olyankor jellemz?, a talajt az ev nagy reszeben vagy akar allandoan viz boritja. A vizi novenyzet maradvanyai leveg?tlen korulmenyek kozott bomlanak le es halmozodnak fel, tehat bomlastermekek alapvet?en kulonboznek a humusztol.
Mas megkozelitesben a talaj kialakulasat befolyasolo tenyez?ket ket csoportra osztjuk:
- Felulr?l lefele hato tenyez?k:
- csapadek
- gyokerek altal kivalasztott anyagok
- Alulrol felfele hato tenyez?k:
- talajviz
- alapk?zet
- novenyek felszivo ereje
Vannak olyan behatasok is, amelyek a talaj vekonyodasat, fogyasat, termeketlenne valasat idezik el?. Ilyenek peldaul a
talajerozio
, az elsavasodas, az el
szikesedes
, a lemosodas, az elsivatagosodas. Ezt igyekszik gatolni a talaj vedelmet biztositani igyekv? szabalyozasok
[1]
.
A jelenlegi talajpusztulasi folyamatokrol keszitett felmeresek azt mutatjak, hogy eves szinten mintegy 75 milliard tonna term?talaj t?nik el a foldfelszinr?l, s ezzel a pusztulasi utemmel szamolva, mindossze 60 evig marad meg term?kepes talaj a Foldon. A talajpusztulasnak egyik velejaroja, hogy kevesebb asvanyi anyag tud felszivodni a novenyekbe, igy azok termeseinek, gyokereinek egyre kevesebb lesz az asvanyi anyag es tapanyagtartalma.
A legrosszabb a helyzet a talaj pusztulasa szempontjabol Kinaban, ahol 57-szer gyorsabban pusztulnak a talajok, mint ahogyan ujratermel?dnenek. Europaban ez az arany 17-szeres, Eszak-Amerikaban 10-szeres, Ausztraliaban otszoros.
[4]
A talaj termekenysege
[
szerkesztes
]
A talaj termekenysegenek egyik legfontosabb tenyez?je a benne talalhato
szerves anyag
, azaz a
humusz
mennyisege es min?sege. A humusz
tapanyagot
szolgaltat, javitja a
szerkezetet
, valamint az asvanyi alkotokkal egyutt
kolloidokat
kepez.
A talajban vegbemen? termeszetes folyamatok
[
szerkesztes
]
A termekenyseget meghatarozo legfontosabb folyamatok a
mallas
, a
nitrifikacio
,
ammonifikacio
,
humuszkepz?des
es a
nitrogenkotes
.
Az alapk?zet, az
eghajlat
es a
novenyzet
befolyasa alatt kulonfele talajtipusok alakulhatnak ki.
Osztalyozasi szempontok
[
szerkesztes
]
A Foldon nagyon sok talajtipus talalhato. Ezek kulonboz?kepp osztalyozhatok. A talajtani szakemberek nehany egymastol jelent?sen kulonboz? nagyobb csoporton belul tobb kisebb csoportot kulonitenek el.
Az osztalyozas szempontjai:
- talajreszecskek
merete
(
homok
-
valyog
-
agyag
; a reszecskek csokken? merete szerint)
- szervesanyag-tartalom
es
termekenyseg
- alapk?zet
, a kialakulas
foldrajztudomanyi
helye
- a
talajkepz?des modja
, a talajok
kora
stb.
szerint.
Magyarorszag jelent?sebb talajtipusai
[
szerkesztes
]
- csernozjom
(feketefold) talajok
- barna erd?talajok
- reti talajok
- homoktalajok (vaztalajok)
- szikes talajok
- vaztalajok
- sotet szin? litomorf (k?zethatasu) erd?talajok
- laptalajok
- ontes- es lejt?hordalek-talajok
Kocsis Mihaly, Berenyi Uveges Judit, Varszegi Gabor es Sisak Istvan tanulmanya szerint, ami a genetikus talajterkepet mutatta be, Magyarorszagon a legnagyobb teruleti kiterjedesben el?fordulo harom talajaltipus a nem podzolos agyagbemosodasos barna erd?talaj (8,77%), a karbonatos reti csernozjom talaj (7,12%) es a karbonatos reti talaj (6,18%).
[5]
A talaj kornyezetvedelmi jelent?sege
[
szerkesztes
]
A talaj egyik termeszetes funkcioja az egyes anyagok
megkotese, lebontasa es atalakitasa
. Ezt a tulajdonsagat az ember is kihasznalja, amikor a sajat
hulladekat
,
szennyvizet
, vegyi anyagokat, s?t sajat holttesteit is a talajban helyezi el. Ezek a folyamatok mindaddig veghez is mennek, amig csatlakoznak a termeszetes
korfolyamatokba
, es amig a talaj atalakito
kapacitasat
el nem erik. Amennyiben ezeket a korlatokat nem vesszuk figyelembe, sulyos katasztrofak tortenhetnek.
2013
decembereben az ENSZ
Elelmezesugyi es Mez?gazdasagi Vilagszervezete
(FAO) javaslatara az
ENSZ
kozgy?lese
december 5
-et a
Talaj nemzetkozi napjava
nyilvanitotta, hogy ezzel is felhivja a figyelmet a talajvedelem fontossagara es a talajok allapotanak aggaszto vilagszint? romlasara.
[6]
- Szeky 1983.:
Szeky Pal:
Okologia. Kislexikon.
Budapest: Natura ? Mez?gazdasagi Konyvkiado (1983).
ISBN 963 233 095 1
- Szendrei 1998.:
Dr. Szendrei Geza:
Talajtan. Egyetemi jegyzet.
Budapest: ELTE, Eotvos Kiado (1998).
- Acs F., Breuer H., Tarczay K., Drucza M. (2005): ?A talaj es az eghajlat kozotti kapcsolat modellezese”.
Agrokemia es Talajtan
54
(3?4), 257?274. o.
- Ballenegger Robert: A term?fold hibai Kiralyi Magyar Termeszettudomanyi Tarsulat, Budapest, 1933
- Ballenegger R., Finaly I.:
A magyar talajtani kutatas tortenete 1944-ig.
Budapest: Akademiai Kiado (1963).
- Berczi Szaniszlo:
Kristalyoktol Bolygotestekig.
Budapest: Akademiai Kiado (1991), 210. o.
- Fuleky Gyorgy
:
A talaj.
(Gondolat Zsebkonyvek). Budapest: Gondolat Kiado (1968).
- Korschens, M. (2002): ?Importance of soil organic matter (SOM) for biomass production and environment”.
Arch.Agron.Soil Sci.
pp. 89?95.
- Kreybig Lajos (1937): ?A M. Kir. Foldtani Intezet talajfelveteli, vizsgalati es terkepezesi modszere”.
M. Kir. Foldtani Intezet Evkonyve
31
, 147?244. o.
- Magdoff, F.- Weil, R.:
Soilorganic matter in sustainable agriculture.
London ? New York ? Washington: CRC Press (2004)
- Nemecz Ern?, Csikosne-Hartyani Zs. (1995): ?Processes in soils and paleosoils ? A new method for the study of weathering”.
GeoJournal
36
(2?3), pp. 139?142.
- Stefanovits Pal:
Magyarorszag talajai.
Budapest: Akademiai Kiado (1963)
- Stefanovits Pal:
Talajtan.
Budapest: Mez?gazdasagi Kiado (1975)
- Stefanovits Pal (1979): ?Kreybig Lajos 1879-1956”.
Agrokemia es Talajtan
28
, 353?356. o.
- f?szerk.: Straub F. Bruno:
Biologia lexikon, Negyedik kotet (S-Z).
Budapest: Akademiai Kiado (1978)
- Varallyay Gy., Lang I. (2000): A talaj kett?s funkcioja: termeszeti er?forras es term?hely. A Debreceni Egyetem ?Honoris Causa” cim atadasa alkalmabol megtartott el?adas. (Debrecen, 2000, majus 2.)
- Dobos Endre
:
Talajkepz? folyamatok
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]