A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
Keri Borgia Ferenc
(
Kenezl?
,
1702
.
oktober 10.
?
Nagyszombat
,
1768
.
december 1.
)
jezsuita
csillagasz, matematikus, klasszika-filologus, egyetemi tanar.
[1]
Nemesi csaladbol szarmazott. Tizenhet eves koraban lepett a rendbe; a fogadalom letetele utan bolcseleti es teologiai doktor lett es a tanari palyara lepett.
Szakolcan
a
gorog nyelvet
tanitotta, a
Nagyszombati Egyetemen
a bolcseletet, kes?bb ugyanott a teologiat adta el?. Innen
Grazba
helyeztek at; egy ev mulva
Becsbe
ment, ahol egy evig tanulmanyi felugyel?, a masikban a konyvek cenzora volt. Budan a papnovendekek konviktusanak igazgatoja es egy ev mulva ugyanaz volt Nagyszombatban es
Kassan
, mire ismet Nagyszombatba kerult rektornak. A jezsuitak 19. altalanos gy?lesere a magyarorszagi osszes rendhazak reszer?l
Romaba kuldetett
, ahol
Lorenzo Riccit
jezsuita generalissa valasztottak. Visszaterve, meg harom evig viselte a papnovendekek felugyeletet Nagyszombatban.
Nagyszombatban els?kent foglalkozott csillagaszattal 1735?36-ben, meg a csillagvizsgalo felallitasat megel?z?en, m?szereit pedig sajat kez?leg keszitette el. A fizika targykoreb?l valo m?ve kozul harom mechanikai, egy fenytani vonatkozasu. Munkai magas szinvonalon foglalkoznak koranak fizikaval, valamint fellelhet? bennunk a kartezianizmus es a newtonianizmus kozotti akkor folyt eszmei kuzdelem nyoma. Ezek a munkak a ket szemlelet kozti eklektikus allaspontot tukrozik.
Torteneszkent
VII. Konstantin
, azaz
Biborbanszuletett Konstantin
csaszarnak
A birodalom kormanyzasarol
(De Administrando Imperio)
irt munkaja a
magyar ?stortenet
egyik legfontosabb forrasa. A
magyarokra
vonatkozo informaciokat a
948
-ban
Bulcsu harka
altal vezetett
Konstantinapolyban
jart magyar kuldottsegt?l szerezte.
[2]
Az europai kulturkorben a munka
Johannes Meursius
kiadasai (
1611
,
1617
) alapjan valt ismertte, amelynek magyar vonatkozasu reszeit
1739
-ben Keri Borgia Ferenc tette el?szor kozze.
[3]
- Panegyricus S. Ignatio. Tyrnaviae, 1730.
- Immaculata Deiparae conceptio oppugnata illustrior. Uo. 1731.
- Dissertatio astronomica de cometa viso 1729 et 1730. Uo. 1736.
- Epitome historiae Byzantinae seu Imperatorum Orientis e complurimis graecis praesertim scriptoribus concinnata a Contantino M. ad Constantinum ultimum et expugnatam per Trucas Constantinopolim. Uo. 1739-42. Kilencz kotet. (Ujabb kiadasa Uo. 1744 ivretben a csaszari ermek rajzaval.)
- Divus Ivo in Academia S. Jesu D. Joannis Baptistae basilica dictione panegyrica celebratus dum I. facultas juridica Divi tutelaris sui honors annuos instauraret, deferente. Uo. 1742.
- Historiae Byzantinae continuatio seu Imperatores ottomanici a capta Constantinopoli cum Epitome principum Turcarum. Uo. 1749. Kilencz kotet. (Ujabb kiadasa Schmitt Miklos jezsuita altal b?vitv. Uo. 1760-61. Ket ivret? kotetben.)
- Epistolae S. Augustini S. Hieronymum et ejus Responsoriae cum longa introductione. Graecii, 1744.
- Dissertatio physica de Corpore generatim deque opoosito eidem vacuo. Tyrnaviae. 1752.
- De eligenda sententia inter dissentientes Christiana, auctore Vinc. Lud. Cotti ... cardinali ... 1749. Viennae .
- Dissertato de motu corporum. Tyrnaviae, 1753.
- Dissertatio Physica de causis motuum in corporibus
. Uo. 1754.
- Dissertatio de luce ejusque proprietatibus Cassoviae, 1756.
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]