A
dokumentumfilm
szeles kategoriaja azon filmeknek, melyek celja a valosag "dokumentalasa". Ez lehet vizualis abrazolas is szavak, cselekmenyes tortenet nelkul; de leggyakrabban valos esemenyekr?l es emberekr?l szol, tenyeken alapul. Utobbi eredete a filmhiradokban gyokerezik.
A m?faj megnevezese a francia
Documentaire
kifejezesb?l szarmazik, amelyet eredetileg utifilmekre hasznaltak.
Sok eszteta szerint az igazi dokumentumfilmnek tartalmaznia kell a szocialis ertekeket, azzal a cellal, hogy a tarsadalmi es gazdasagi korulmenyeken javitani lehessen.
Angliaban Scott kapitany deli sarki expediciojarol gyartottak 90 perces dokumentumfilmet, ami
1911
-ben jelent meg. Az
USA
-ban
D. W. Griffith
forgatta a Pancho Villa altal vezetett mexikoi nepfelkelesr?l szolo filmet, melyeket m?termi felvetelekkel kombinalt ossze.
1914
-ben John Ernest es George M. Williamson tengeri filmeket keszitettek. A kreativ filmes dokumentarizmus az
USA
-ban Robert Flaherty filmjeivel szuletett meg
1922
-ben, aki az eszkimok eleter?l forgatott filmeket.
A
Szovjetunioban
Dziga Vertov
letrehozta az
orosz
dokumentaristakat osszegy?jt? Kinoglanzt a
20-as evekben
. Itt vagasi es egyeb kepmanipulacios eljarasokat alkalmaztak. Leghiresebb filmje a rejtett kameras technikat hasznalo
Ember a felvev?geppel
lett.
Szergej Mihajlovics Eisenstein
Oktober
cim? filmje a szocialista forradalom elmenyeit egy dokumentumfilm hitelessegevel keltette eletre. A szovjet filmesek munkai gyakran szolgaltak propagandafilmnek.
A kor filmjei nem foglalkoztak a tarsadalom mondanivaloival. A
Nanook
viszont bebizonyitotta, hogy a mindennapi elet bemutatasa is kelthet dramai hatast a nez?kben. Vertovek megmutattak, hogy a szovjet montazs alkalmazasaval befolyasolhatjak a nez?k erzelmeit.
Walter Ruttmann
1927
-ben bemutatott
Berlin, egy nagyvaros szimfoniaja
cim? mozija mar impresszionista hatast ert el. A kovetkez? evtizedben Grierson, skot tudos a kommunikacios media tarsadalomra gyakorolt hatasat tanulmanyozta.
Leni Riefenstahl
[1]
Az akarat diadala
, illetve a
Berlini Olimpia
cim? filmjei leny?goz? er?vel mutattak be a nacizmus filmkeszitesre gyakorolt hatasat. Leni eredeti kepi es kamerai megoldasokat alkalmazott filmjeiben. Az el?bbi a nemzetiszocialista part nurnbergi taggy?lesen keszult, a masik a nemetseg faji fels?bbrend?segenek allit emleket, Gobbels utasitasa es izlese szerint.
A Szovjetunio propagandafilmjeit gyakran hires filmrendez?k keszitettek, peldaul
Jean Renoir
. A
masodik vilaghaboru
kirobbanasat kovet?en a dokumentumfilm szarnyalasa kezd?dott meg Hollywoodban, a haborus propagandafilm elere
Frank Capra
,
John Huston
es
Walt Disney
allt.
A vilaghaboru vege visszaesest okozott a dokumentumfilm gyartasban. Kelet-Europaban az allami tamogatas reven szunet nelkul szulettek meg a kozponti kormanyzatok propagandafilmjei. Magyarorszagon
Gyarmathy Livia
,
Ember Judit
,
Forgacs Peter
,
Cs?ke Jozsef
es
Sara Sandor
valtak elismert dokumentumfilmesse.
Napjainkban nem egy m?holdas televizio csatorna m?kodik, amely napi 24 orajaban kizarolag dokumentum filmeket sugaroz: Spektrum, National Geographic.
Jatekfilmesek dokumentumai
[
szerkesztes
]
A leghamisabb film a dokumentumfilm ? irja
Francois Truffaut
. Godard viszont egesz eleteben egy vegtelen
filmhiradot
szeretett volna kesziteni. Ismert vandormotivum az a rendez?i vagy, hogy milyen jo is volna egy
gyufasskatulyarol
filmet csinalni.
Meg mindig a dokumentumok hamissaganal tartunk. Ha a filmrendez?k titkos vagyat, hogy ugyanis filmet lehetne csinalni egy
gyufaskatulyarol
, valaki megvalositana ? azt a filmet csakis fikciokent bamulhatnank. (Kulonben mi ertelme volna, hogy a vasznon nezzuk, s ne a dohanyzoasztalon?)
Alfred Hitchcock
legdedelgetettebb terve az volt, hogy az etel, a taplalek korforgasarol forgat nagy filmet. ? talan dokumentumnak hitte volna (a vilag els? nem-hazug dokumentumfilmjenek), a nez? fikcios jatekfilmnek.
Ket megkerulhetetlen peldanal id?znek kicsit el, a dokumentumfilm tortenetenek klasszikusainal. A
Nanook
(es Flaherty masik sokat idezett klasszikusa, a
Louisianai tortenet
) hamisitatlan jatekfilm, mindkett? megrendezett jelenetekre epul. Az a furcsa bennuk azonban, s azert (is) remekm?vek, mert jatekfilmkent sem hamisak: igazi dokumentumok. Ilyen furcsa es logikatlan a m?veszet.
S itt a harmadik pelda. ?A kecske es a fust”.
Bunuel
egy elkepeszt?en nyomor pusztitotta videken forgat, ahol term?fold nincs, csak sziklak, s a kenyer ismeretlen. A nyomorgok sziklarol lezuhant
kecske
husat eszik. Bunuel turelmetlenul kiigazitja a valosagot. Nem varta ki, mig a kecske lezuhan: lelovette a sziklan. Arulkodo kis fustfelh? gomolyodik a kep bal sarkan. Csalt a rendez?. Aprosag talan, de az mar nem, hogy filmjenek alapja, kiindulopontja is vitathato talan. Ugyanis, mint Bunuel kes?bb elmondja, a Hurdes videkenek csak a fels? taja k?sivatagi,
kenyer
es noveny nelkuli pokol, jo nehany hurdesi telepules nem el nyomorban. A film err?l hallgat. A szikar tenyfeltaro alapreteg folebe kerekedik a metafizikai sik. A filmet athatja a halal mindenhatosaga, a kakasfej-letepesi viadaltol a filmet zaro ejjeli?r-szovetsegeig. A rendez?k nem avatkoznak a valosagba, csak atitatjak sajat szemelyisegukkel.
Magyar dokumentumfilm
[
szerkesztes
]
A magyar dokumentumfilmes hagyomanyra szembeszok?en jellemz? a szubjektiv fogalmazas es latasmod. ?Emberleptek? hagyomany” ? irta egy meltatas a Pocspetrire celozva, jogosan. A
Recsk
, a
Csepl? Gyuri
,
[2]
A Dunanal
megkerulhetetlen peldaja is ide kivankozik. E filmek erzelmekhez (is) szolnak. Bennuk aldozatok beszelnek es emlekeznek. Gyakoriak a konnyek. Egyedi sorsokat kovetnek. Jatekfilmes elemekkel elnek, s?t gyakran zavarba ejt?en a jatekfilm hataran imbolyognak. Nem targyilagos oknyomozas ez a folyamat, hanem hinaros sorsokba merules, veletlenekkel, elkanyarodasokkal, z?rzavarral.
A legjelent?sebb dokumentumfilm fesztivalokat
Bolognaban
,
Brusszelben
,
Budapesten
,
Lipcseben
,
Edinburgh
-ben es
Velenceben
rendezik.
Dokumentumfilmek szavak nelkul
[
szerkesztes
]
Kiserleti dokumentumfilmek koze soroljak a Qatsi trilogiat (
Koyaanisqatsi
,
Powaqqatsi
,
Naqoyqatsi
) es a
Vilagok arca: Baraka
-t, melyek egyedi filmes nyelvezetukr?l valtak ismertte. Nem tartalmaznak szovegeket, dialogusokat, csak zenevel es keppel abrazolnak.
Dokumentumfilmes m?fajok
[
szerkesztes
]
Tovabbi informaciok
[
szerkesztes
]
- forras:
Bikacsy Gergely
irasa a Filmvilagbol. (jatekfilmesek dokumentumai es a magyar dokumentumfilm resz)
[
forras?
]
- Dokumentumfilm link-gy?jtemeny:
http://www.dokumentumfilm.lap.hu/
- Dokumentumfilm-sorozatok:
https://archive.today/20121130053639/dokumentumfilmek.blogspot.com/
- Patkos Daniel: A hazug varazsdoboz (Az al-dokumentumfilmek manipulacios technikai)
- Paul Rotha:
A dokumentumfilm
; ford. Maar Gyula, Sandor Andras; Magyar Filmtudomanyi Intezet es Filmarchivum, Budapest, 1961 (
Filmm?veszeti konyvtar
)
- John Grierson:
Dokumentumfilm es valosag
; ford. Ivanyi Norbert; Magyar Filmtudomanyi Intezet, Budapest, 1964 (
Filmm?veszeti konyvtar
)
- A hirado- es dokumentumfilm problemai
; val., szerk. Homorody Jozsef, Sallay Gergely, ford. Filmtudomanyi Intezet munkakozossege; Magyar Filmtudomanyi Intezet es Filmarchivum, Budapest, 1965 (
Filmm?veszeti konyvtar
)
- Beszelgetes a dokumentumfilmr?l. Gy?jtemeny. Informacios anyag
; bev. Darday Istvan,interjuk Poros Geza et al.; Nepm?velesi Intezet, Budapest, 1980
- Beszelgetesek a dokumentumfilmr?l
; szerk. Durst Gyorgy, Kovacs Sandor, Poros Geza; NPI, Bp., 1982
- Zalan Vince:
Fejezetek a dokumentumfilm torteneteb?l
; Magyar Filmtudomanyi Intezet es Filmarchivum, Bp., 1983 (
Filmm?veszeti konyvtar
)
- A XX. szazad els? fele a korszak dokumentumfilmjeinek tukreben. Szovegkonyv
; szerk. Fischer Ferenc; University Press, Pecs, 1999
- Rejt?zkod? tortenelem. 50 ev 100 dokumentumfilmje. Tanulmanyok, dokumentumok az elmult evtizedek filmjeib?l
; szerk. Kisfaludy Andras, kozrem. Gereb Anna; MADE, Budapest, 2003
- A rendszervaltozas dokumentumfilmjei
; szerk. Varga Tamas; MADE, Budapest, 2003
- Toth Klara:
A lathatatlan orszag. A magyar dokumentumfilm es a media, 1992?2010
; Magyar Szemle Alapitvany, Budapest, 2011 (
Magyar szemle konyvek
)
- Sarkozy Reka:
Elbeszelt multjaink. A magyar tortenelmi dokumentumfilm utja
; 1956-os Intezet?L'Harmattan, Budapest, 2011
- A befogado kamera. Beszelgetesek magyar dokumentumfilmesekkel
; szerk. Fenyvesi Kristof; Irott Szo Alapitvany, Budapest, 2016
- Lakatos Robert Arpad:
Rendez?i beszelgetesek. A jatekfilm dokumentarizmusa es a dokumentumfilm megrendezettsege
; Erdelyi Magyar Filmszovetseg?M?vel?des, Kolozsvar, 2016 (
EMFSZ fuzetek
)
- Lakatos Robert Arpad:
Dokumentumfilmes hatasok a jatekfilmben. Kozep-kelet-europai filmes karrierek kezdete az ezredfordulot kovet? evekben
; Erdelyi Muzeum-Egyesulet, Kolozsvar, 2017
- Sarkozy Reka:
Kinek a tortenelme? Emlekezet, politika, dokumentumfilm
; OSZK?Gondolat, Budapest, 2018
- St?hr Lorant:
Szemelyesseg, jelenlet, narrativitas. Paradigmavaltas a kortars magyar dokumentumfilmben
; Gondolat, Budapest, 2019
- 100 magyar dokumentumfilm, 1936?2013. Fejezetek a magyar dokumentarizmus torteneteb?l
; szerk., el?szo Buglya Sandor; MMA, Budapest, 2022
- Biczo Gabor?Soos Zsolt?Szabo Henriett:
Kisvilagok. Kelet-magyarorszagi telepulesek kortars tarsadalmi folyamatai es dokumentumfilmes abrazolasa
; DE GYGYK, Hajduboszormeny, 2022 (
Studia Cingarorum
)
Kapcsolodo szocikkek
[
szerkesztes
]