A Wikipediabol, a szabad enciklopediabol
A
becsi kering?
(ismert nemet neven
Wiener Walzer
) a legregebbi hagyomanyu tarsastanc. Neve a nemet ?waltzen” (forogni, keringeni) szobol szarmazik es a talajon siklo labak forgo mozgasara vonatkozik. A ?becsi” jelz?
retronim
elnevezes, ami az 1920-ban az amerikai
Bostonban
kialakult
angol kering?t?l
kulonbozteti meg az eredeti valtozatot.
A kering? gyokereit kutatva egeszen a
12
?
13. szazadig
lehet visszamenni, a minnesangerek idejeig. A nemet
Springtanz
ban ? amely paratlan utem? tancreszkent a paros utem?, lepkedett el?tancot kovette ? felismerhet? a kering? eredete.
A ?walzen” szo 1750 korul egy rogtonzott becsi vigjatekban jelent meg.
A becsi kering?, amely 6 lepesb?l all, ket ¾-es utemre volt felosztva es egy teljes fordulassal osszekotve kiteljesedett az akkoriban meg szokasos balett-technika segitsegevel.
Nemetorszag
maradt a kering?vel kapcsolatos esemenyek kozeppontja egeszen az ezerkilencszazhuszas evekig, amikor is a valcer ugy egy evtizedig hatterbe szorult a modernebb, dinamikusabb tancformak miatt. Angliaban a becsi kering? sohasem volt otthonos. Az
angolok
becsi kering? elleni tiltakozasat mutatja, hogy naluk ez a tanc a standard
tancversenyek
programjaban az utolso tanckent szerepel, mig mas orszagokban a harmadikkent.
Neptanckent a kering?t a
harmincas evek
elejen fedeztek fel ujra, megpedig Nemetorszagban es Ausztriaban. Az osztrak csaszari es kiralyi katonatiszt es tanctanar, Karl von Mirkowitsch tette a becsi kering?t ujra tarsasag- es versenykepesse. A tanc a gyors, egyenletes, szarnyalo, teret betolt? lepesekben es forgasokban fejez?dik ki. Zenejeben ? amely egyebkent mara uj lenduletet kapott
Andre Rieu
kering?kiralynak es zenekaranak koszonhet?en ? sok a vonos hangszer. E csodas melodia tancra osztonoz minden tancoslabu embert. 1951-t?l hivatalosan is a versenytancprogram reszet kepezi.
Zeneje: gyorsan folyo, temperamentumos, szarnyalo, lenduletes
Zenei uteme: 3/4-es
Tempo: tudasszint szerint 50-60 utem/perc
Versenyeken 60 utem/perc