Thek Endre nemes Thek Andras es Urszuly Maria gyermekekent a csalad negyedik generacios iparos tagja. Els? felesegevel, Morbitzer Antoniaval Pesten kotott hazassagot 1872-ben. 20 evi hazassaguk alatt gyermekuk nem szuletett, s az asszony 1892-ben varatlanul meghalt. Thek 1901-ben n?sult ujra, ekkor Kleineisel Ilonat vette el, de utod ebb?l a hazassagbol sem szuletett.

Thek Endrenek a magyarorszagi Tanacskoztarsasag nehez id?ket hozott. Munkasai mar 1918 decembereben ellen?rzesuk ala vettek a gyarat, el kellett hagynia a f?varost. Az amugy is id?s, betegesked? ember Balatonfureden halt meg 1919 . junius 8-an . A budapesti Uj koztemet?ben ma is allo csaladi sirboltba csak a kommun bukasa utan temethettek el. Masodik felesege joval tulelte, 1950-ben hunyt el.

Thek Endret 13 evesen (1855) tanoncnak szerz?dtettek Daubner Pal oroshazi asztalosmesterhez. 1859-ben szabadult fel, ekkor kezdhette meg a cehlegenyek kotelez? vandorlasat az Osztrak Birodalom teruleten. Kes?bb mint asztalosmester hosszabb id?t toltott kulfoldon ( Becs , Munchen , Parizs ) a m?butorgyartas tanulmanyozasaval. 1867 utan tert vissza Magyarorszagra . 1872 -ben Pesten a Jozsefvarosban megnyitotta asztalosm?helyet, melyet kes?bb g?zgeppel is felszerelt. Megvasarolta az Ull?i ut es a mai Leonardo da Vinci utca sarkan allo Tauszig-butorgyarat. Gyara 1885 -re Magyarorszag legnagyobb es legjobban gepesitett butorgyara lett. Historizalo- eklektikus munkai a korszak szamos reprezentativ uj epuleteben ( Operahaz , Parlament , Karolyi Istvan palotaja, a Wenckheim-palota , a T?zsde es a Kuria ) megjelennek. A multidez? munkai kozul a legjelent?sebbnek a Hauszmann Alajos altal atepitett budavari Palota berendezeset tartotta. ? keszitette el a neoroman stilusban megalkotott Szent Istvan-termet gazdag fali dekoracioival, roman stilusu butorzataval. Ezeket a butorokat 1900 -ban a parizsi vilagkiallitason is bemutattak. Ezekben a nagyszabasu feladatokban a gyar kivitelez? volt, az epiteszek altal elkeszitett tervek alapjan dolgozott.

A magyar iparm?veszet szamon tartja grof Andrassy Tivadar budai villajanak ebedl?berendezeset, amelyet a Thek-butorgyar kivitelezett. Az ebedl? bels?epitesz-tervez?je a fest? Rippl-Ronai Jozsef volt, aki nemcsak a butorokat, a keramia- es uvegtargyakat, a karpitokat es az uvegablakokat is megtervezte. Igy lett az Andrassy-palota a magyar szecesszios m?veszet kiemelked? alkotasa.

Thek Endre az 1890-es evekben kib?vitette gyarat, es zongoragyartasra is berendezkedett. Oroshazan tanoncotthont alapitott, alelnoke volt az Orszagos Ipartestuletnek es a Budapesti Kereskedelmi es Iparkamaranak.

Vagyonabol a Hont varmegyei Lonto kozsegben 1896 -ban vasarolt palotat maganak, majd ?m?veszi izlessel restauralta a regi epuletet, meghagyvan annak eredeti, erdekes jelleget. Thek kastelyaban gazdag konyvtar van. A kastely termeit Zsigmond es Matyas kiralyok korabeli k?faragvanyok es festmenyek, tovabba regi velencei m?targyak, Maria Terezia korabeli k?szobrok diszitik. Thek szamos tortenelmi emlek? k?- es bronztargyat ?riz itt a torok vilagbol is, valamint regi fegyvereket is, a melyek reszben a regi kiralyi varbol kerultek ide” ? irja a Borovszky-fele Hont varmegyei monografia.

• Thek Endrer?l Oroshazan meg eleteben, 1913-ban utcat neveztek el.
• Budapesten 1928-ban kereszteltek at az addigi Orias utcat (ahol gyara es lakohaza is allt) Thek Endre utcara.
• 1930-ban az Orszagos Iparegyesulet es a Kereskedelmi Iparkamara Thek-emlekermet bocsatott ki (Telcs Ede munkaja)
• 1930-ban Budapest szekesf?varos emlektablaval jelolte meg lakohazat (Ull?i ut 66/c). 1952-ben a tablat eltavolitottak, a Thek Endre utca pedig Leonardo da Vinci nevet kapta.
• Jelenleg a IX. keruletben, a M?veszetek Palotaja melletti egyik setany ?rzi Thek nevet.
• 2009-ben Oroshazan letrehoztak a Thek Endre-dijat.

• Lovay Zsuzsanna: Thek Endre (1842?1919) , Oroshaza, 2007
• Magyar eletrajzi lexikon I?IV. F?szerk. Kenyeres Agnes . Budapest: Akademiai.   1967?1994. [1]
• Hallossy Istvan: Fejezetek a magyar iparosodas torteneteb?l , Budapest, 1933
• Bogdan Istvan: Regi magyar mestersegek , Magvet? Konyvkiado, Budapest, 1973
• Bokor Jozsef (szerk.). A Pallas nagy lexikona . Arcanum: FolioNET (1893?1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X  
• Magyarorszag a XX. szazadban I?V. F?szerk. Kollega Tarsoly Istvan. Szekszard: Babits. 1996?2000.
• Veraszto Antal: Adatok Thek Endre es a nemes Thek csalad tortenetehez , Oroshaza, 2008