Colin Chapman ^[3] 1952 -ben alapitotta a Lotus Engineering Ltd. sportautogyarat az angliai Hornseyben . A Lotus gyors sikereket ert el az 1953 -as Mk 6 es az 1954 -es Mk 8 sportautoval. A Team Lotus 1954-ben kivalt a Lotus Engineeringb?l. Ez a reszleg versenyautokat gyartott, es tobb versenysorozatban vett reszt. A vallalat a nevet Chapman feleseger?l kapta. Zold-sarga emblemajaban A nthony C olin B ruce C hapman nevenek kezd?bet?i szerepeltek. Az 1957-es szezonra uj Formula?2-es szabalyokat hirdettek ki, es Nagy-Britanniaban mar 1956 folyaman szamos versenyt rendeztek a kovetkez? evi szabalyzas szerint. Az ezekre benevezett autok tobbsege sportauto volt, kozottuk is nagy szamban voltak a dont?en Coventry Climax motorral szerelt Lotus 11-esek, elukon Chapman csapatanak, a Team Lotusnak ket versenyz?jevel, Cliff Allisonnal es Reg Bricknellel . A kovetkez? evben megjelent a Lotus 12-es, amivel Allison 1958-ban megnyerte a Silverstone-i Nemzetkozi Formula?2 -es Kupat Stuart Lewis-Evans Cooperje el?tt. (Bar a futam nem szamitott bele a Formula?2-es vilagbajnoksagba) ^[4]

Chapman a Coventry Climax motorral felszerelt Lotus 12-vel debutalt a Formula?1-ben 1958 -ban, Graham Hill es Cliff Allison versenyz?kkel.

A Lotus autoi 1968-ig ? a szponzorok megjeleneseig ? sotetzold szin?ek voltak, mint minden brit csapat akkoriban. Meg a szezon kozben bevetettek a Lotus 16-ost, amivel Cliff Allison a belga nagydijon negyedik lett. A csapat ennek koszonhet?en mar els? szezonjaban hatodik lett a konstrukt?ri bajnoksagban. A Lotus 16-ost 1960 -ig hasznaltak. A tortenelmi csapat megsz?neseig, 1994-ig, minden evben pontot szerzett.

1959 -ben meg orrmotoros autoval mentek a Lotus versenyz?i, de az 1960-tol 1963-ig hasznalt forradalmian uj Lotus 18 mar kozepmotoros volt. A vallalat sikereinek koszonhet?en b?vult: a szekhelyuket Cheshuntba helyeztek at.

1960 -ban erkezett a csapathoz Jim Clark , ^[5] aki palyafutasa vegeig a csapatnal maradt. Els? dobogos helyezeset a portugal nagydijon szerezte egy harmadik hellyel. A kes?bbi vilagbajnok John Surtees is ebben az evben mutatkozott be a csapat szineiben a sportagban. 1960-ban egy pole poziciot es egy masodik helyezest szerzett, a kovetkez? evre a Cooperhez igazolt. A Lotus autoval elert els? Formula?1-es gy?zelmet Stirling Moss aratta az 1960-as monacoi nagydijon , de nem a Lotus csapattal, hanem a Rob Walker Racing Teammel . Az 1960-as belga nagydijon , Spaban 200?km/h-s sebessegnel Alan Stacey arcaba repult egy madar, emiatt elvesztette az uralmat autoja felett es halalos balesetet szenvedett. Stacey 1958 ota versenyzett a Lotus szineiben, de pontot nem sikerult szereznie. A csapat a szezon vegen mar a masodik helyen zart a konstrukt?ri versenyben.

A gyari Lotus csapat els? gy?zelmet Innes Ireland szerezte 1961 -ben, az Watkins Glenben . Ugyanebben az evben, Clark az olasz nagydij 2. koreben hatulrol nekiutkozott Wolfgang von Trips Ferrarijanak. A nemet autoja a palanknak vagodott, es Von Trips holtan esett ki bel?le. Az auto a nez?k koze repult, es megolt 13-at kozuluk. Ez maig a legsulyosabb baleset a Formula?1-ben.

Ebben az id?ben koltozott a vallalat jelenlegi szekhelyere, a norfolki Hethelbe . Ekkoriban keszultek el els? hires utcai autoik, a Lotus Seven es a Lotus Elite, amit 1962 -ben a Lotus Elan kovetett.

1962 -re Clark csapattarsa a szinten brit Trevor Taylor lett, aki csak a szezonnyito holland nagydijon tudott pontot szerezni masodik helyevel. Clark hat pole poziciot szerzett, de gyakran esett ki technikai hiba miatt a versenyeken. Harom gy?zelmevel az evadzaro del-afrikai nagydijon meg volt eselye a bajnoki cimre, de kiesett. A vilagbajnok Graham Hill lett, a Lotus ismet masodik lett a konstrukt?ri bajnoksagban. Az ev vegen egy nem vilagbajnoki versenyen, Del-Afrikaban, Gary Hocking (ketszeres gyorsasagi motoros vilagbajnok) halalos balesetet szenvedett egy Lotus 24-essel.

Az 1963 -as evadban Clark a forradalmian uj konstrukcioju Lotus 25-tel het futamot nyert meg, es maximalis pontszammal, 54 egyseggel vilagbajnok lett. Ebben az id?szakban a versenyz?k hat legjobb eredmenyet vettek figyelembe az ev vegen, es Clark het versenyt nyert meg, mindossze a monacoi nagydijon nem allhatott dobogora. A Lotus 25 azert volt sikeres, mert Chapman a klasszikus cs?vazas szerkezet helyett szegecselt konny?fem fulket szerelt az autoba, amely kisebb es konnyebb lett.

1964 -ben Peter Arundell lett Clark csapattarsa, akit gyakran sujtottak a technikai hibak. Clarknak a vilagbajnoki cimre a szezonzaro mexikoi nagydijon meg volt eselye. Egy korrel a vege el?tt motorproblema miatt feladni kenyszerult a versenyt az els? helyr?l, es csak az otodik helyre soroltak be. A vilagbajnoksagot igy John Surtees nyerte meg Ferrarival, Clark pedig harmadikkent vegzett a bajnoksagban.

1965 -ben azonban a skot versenyz? ismet jol szerepelt: az els? hat futamon, amelyen elindult, gy?zott. A monacoi nagydijat kihagyta, mert az indianapolisi 500-on vett reszt, amelyet szinten megnyert. Bar az utolso harom versenyen nem ert celba, ujra a maximalis pontszammal vilagbajnoki cimet szerzett a Lotus 33-mal.

1966 -ban Formula?1-es autok motormerete 3 literesre n?tt. Az el?z? evben Chapman tobbszor beszelt Keith Duckworth-szal egy uj Formula?1-es motorrol. Chapman nem tudta volna finanszirozni a projektet, vegul sikerult megegyeznie a Forddal , amely hajlando volt 100 ezer fontot kolteni az uj Cosworth motor megepitesere. ^[6] Az er?forras csak 1967-ben keszult el, addig atmeneti megoldast kellett valasztania a csapatnak. Az 1966-os idenyben az olasz nagydijon a Climaxrol a H elrendezes? 16 hengeres BRM motorra valtottak Clark autojaban. A kulonlegesen nagy hengerszamu motor egyetlen gy?zelmet Clark szerezte az Watkins Glenben . ^[7] Clark a sok kieses miatt csak a hatodik lett a pontversenyben.

1967 -ben visszatert a csapathoz Graham Hill. Az els? es masodik versenyen meg BRM es Climax motorral indultak, a holland nagydijon azonban bemutatkozott a Cosworth DFV motor a szinten uj Lotus 49-es modellben. Clark megnyerte a versenyt, majd gy?zott Silverstone -ban, Watkins Glenben es Mexikovarosban is. Bar a skot a legtobbszor nyert az idenyben a technikai hibak miatt csak a ket Brabham-Repco mogott vegzett a pontversenyben. Clark elete egyik legnagyobb versenyet Monzaban teljesitette. Az elejen vezette a versenyt, mely utan a boxba kiallni kenyszerult. A boxkiallas masfel percebe kerult es korhatranyban tert vissza a palyara. A verseny vegere felkuzdotte magat az elre, am az utolso nehany szaz meteren leallt a versenyautoja a benzinpumpa hibaja miatt. Ennek ellenere meg beert a harmadik helyre.

1968 els? versenyen a Lotus kett?s gy?zelmet aratott. A futamot Jim Clark nyerte, ez volt az utolso Formula?1-es gy?zelme. 1968. aprilis 7-en minden id?k egyik legsikeresebb autoversenyz?je a Hockenheimringen egy Formula?2 -es versenyen eletet vesztette a Lotusban. ^{[8] [9]} Nehany nappal ezutan Mike Spence meghalt Indianapolisban , az 500 merfoldes verseny edzesen, szinten egy Lotusszal. Graham Hill ezutan gy?zott Jaramaban, ahol a Lotus els?kent festette autoit a f?szponzor Gold Leaf cigarettamarka szineire. Monacoban az autora a sportagban el?szor szereltek szarnyakat, Hill megnyerte a versenyt. Belgiumban mar tobb csapat is joval magasabbra helyezett szarnnyal kiserletezett, amelyet a Chaparral sportauto ihletett. Hill a szezon kozepen keves pontot tudott gy?jteni, az evadzaro mexikoi nagydijon mellette meg Jackie Stewart es Denny Hulme is eselyes volt a cimre. Hill ujra gy?zni tudott, igy megszerezte a vilagbajnoki cimet. Mario Andretti a Lotus szineiben indult el?szor a Formula?1-ben, az amerikai nagydijon, ahol megszerezte a pole poziciot (a futamon kiesett). A konstrukt?ri versenyben a Lotus vegzett az elen 75 ponttal.

1969 -re Jackie Olivert Jochen Rindt valtotta, mig a cimved? Hill maradt a csapatnal. A spanyol nagydijon mindket versenyz? balesetet szenvedett Lotus magasra helyezett, gyengen rogzitett szarnyai miatt. ^[10] Az eset utan betiltottak a Formula?1-ben az igy elhelyezked? szarnyakat. AZ evben Stewart es a Matra-Ford dominalt, a Lotus a harmadik lett a konstrukt?ri versenyben. Hill megszerezte otodik monacoi gy?zelmet , mig Rindt els? futamgy?zelmet aratta le Watkins Glenben . Chapman a negykerekhajtasu Lotus 63-mal is kiserletezett (amelyet Andretti vezetett ket versenyen) de nem sikerult pontot szerezni.

1970 -re Jochen Rindt ^[11] lett a Lotus els? szamu versenyz?je. A szezon els? feleben a mar haromeves, 49-es Lotusszal Monacoban meg gy?zni tudott egy kis szerencsevel ( Jack Brabhamre oriasi nyomast gyakorolt, aki az utolso korokben hibazott es kiesett Rindt el?l), pedig mar Brands Hatch -ben tesztelte a Lotus 72-t. Egyel?re nem mertek bevetni, mert az autonak meg futom?-problemai voltak. Aztan Zandvoortban bemutatkozott a forradalmian uj 72-es modell, amelynek a h?t?csatornai mar ketoldalt voltak, es az orra le volt lapitva. A modellt egeszen 1975 -ig hasznaltak. Rindt mindjart gy?zelemmel kezdett, es sorozatban negy versenyt nyert vele. A pontversenyt magabiztosan vezet? Rindt a monzai edzesen tartani akarta a Ferrarik tempojat, igy a Lotusrol eltavolittatta az osszes legterel? szarnyat. Rindt a Parabolicaban elvesztette az uralmat autoja felett es a szalagkorlatnak csapodott. Az auto eleje leszakadt, az utkozes erejenek kovetkezteben a versenyz? el?recsuszott, a kormanym? Rindt legcsovenek utkozott. Az eletet mar nem sikerult megmenteni. ^[12] Rindt magabiztosan vezette a pontversenyt, Jacky Ickx akkor lehetett volna bajnok, ha a hatralev? harom futamot megnyeri, de csak kett?t tudott. A harmadikat a Rindtet helyettesit? Emerson Fittipaldi nyerte, elete els? gy?zelmet aratva. Rindt a sportag egyetlen posztumusz vilagbajnoka. ^[13]

A Lotus 59 ponttal megnyerte ez evben a konstrukt?ri bajnoksagot.

1971 -re a sved Reine Wisell lett Fittipaldi csapattarsa. Ez az ev eleg gyengenek bizonyult, tobb, mint 10 eve fordult el? utoljara, hogy a Lotus nem nyert futamot. Chapman a gazturbinas 56B-vel kiserletezett. Az auto a Formula?1-ben nem bizonyult olyan hatekonynak mint az 1968-as indianapolisi 500 -on. Csak harom vilagbajnoki versenyen indultak vele, pontot nem sikerult szerezni.

1972 -ben mar a John Player Special cigarettamarka fekete-arany szinei jelentek meg a Lotuson. Fittipaldi ot futamgy?zelemmel es 61 ponttal vilagbajnok lett. Csapattarsa, David Walker egyetlen pontot sem szerzett, de igy is megnyertek a konstrukt?ri versenyt. Az akkor 25 eves Fittipaldi ezzel koranak legfiatalabb vilagbajnoka lett, amit Fernando Alonso dontott meg 2005-ben.

1973 -ban hatodszorra is megnyertek a konstrukt?ri versenyt a Fittipaldi- Peterson versenyz?parossal. Fittipaldi masodik, Peterson harmadik lett a bajnok Jackie Stewart mogott.

A vereseg utan, 1974 -re Fittipaldi elhagyta a csapatot, helyere Jacky Ickx erkezett. A 72-es modell egyre elavulttabba valt, ezert a szezon elejen bevetettek a Lotus 76-ost. Ez a modell sem bizonyult sikeresnek, ezert visszatertek a 72-eshez. Peterson gy?zott Monacoban , Dijonban es Monzaban .

Az 1975-os evben is folytattak a Lotus 72-essel, mindossze 9 pontot sikerult szerezniuk. 1976-ra elkeszult a Lotus 77-es. Peterson nem volt megelegedve az autoval es az els? verseny utan elhagyta a csapatot. A szinten sved Gunnar Nilsson vette at a helyet, aki a hosszu id? utan visszater? Mario Andretti csapattarsa lett. A szezonzaro es?s japan nagydijon ujra gy?zelmet unnepelhetett a csapat Andrettinek koszonhet?en.

1977 -ben Chapman, Peter Wright es Tony Rudd megalkotta a 78-as modellt. Az auto ket oldaldobozanak alja egy-egy fejjel lefele forditott szarny (innen ered a wing car , azaz "szarnyas auto" elnevezes) volt, amik nagy sebessegnel hozzaszoritottak az autot az uthoz. Andretti negy gy?zelme ellenere sem tudta megszerezni a vilagbajnoki cimet, gyakran esett ki a Ford V8-as motor meghibasodasa miatt. Nilsson palyafutasa egyetlen futamgy?zelmet aratta a belga nagydijon .

1978 volt az uj konstrukcio nagy eve, a szezont a Lotus uralta. Ronnie Peterson visszatert a csapathoz, de Chapman masodik szamu versenyz?nek szerz?dtette, mivel ugy velte, Andretti erdeme az uj auto kifejlesztese. A belga nagydijtol a tovabbfejlesztett Lotus 79-essel indultak a futamokon. Ronnie Peterson , aki ket gy?zelmet szerzett, ket versennyel a szezon vege el?tt, az olasz nagydijon tortent rajtbalesetben megegett es masnap tud?emboliaban meghalt. A svedet az utolso ket futamon Jean-Pierre Jarier helyettesitette, de nem sikerult pontot szereznie. A cim igy a hat futamot megnyer? Andrettie lett 64 ponttal, Peterson 51 egyseget szerzett es masodik lett. ^[14] A wing car a sportag talan eddigi legnagyobb forradalma volt, annyira, hogy minden mas autot elavultta tett, es ket even belul mar minden auto ugy m?kodott, mint a 79. ^[15]

1979 -re a Lotus f?szponzora a Martini lett, az autok ujra a hagyomanyos brit zold szint kaptak.Andretti csapattarsa az argentin Carlos Reutemann lett. Szamos csapat sikeresen masolta le, illetve fejlesztette tovabb a wing car otletet. A Lotus az els? versenyeken a 79-es tipussal indult. Ennek tovabbfejlesztese a Lotus 80-as lett, de nem sikerult olyan hatekonyra, mint el?dje. Csak Andretti probalta ki az uj autot a spanyol nagydijon , majd azt kovet? ket versenyen. Ezutan visszatert a 79-eshez az ev tovabbi reszeben. A csapat egyetlen versenyt sem tudott nyerni. 39 ponttal a negyedik helyen zartak a konstrukt?rok kozott.

A '70-es evekben a Lotus erte el el?szor az 50 futamgy?zelmet (1974-ben). A Ferrari masodikkent unnepelhette az otvenediket, de ?k mar 1950 , a sportag indulasa ota vettek reszt a futamokon.

1980 -ra Andretti melle az olasz Elio de Angelist ultettek be. Andretti mindossze az utolso versenyen tudott pontot szerezni 6. helyevel, mig Angelis egy masodik helyet szerzett Braziliaban . Andretti a rosszul sikerult evad utan az Alfa Romeohoz szerz?dott.

1981 -ben Andretti helyere Nigel Mansell kerult. A brit az el?z? evben tesztversenyz? volt, de ket versenyen reszt vett harmadik versenyz?kent. 1981-ben egy ujabb forradalmi otlettel, az ikerkasztnis Lotus 88-cal keszultek rajthoz allni. Lenyege, hogy ket alvazat epitettek, az egyik vazra a versenyz? kerult az oldalso legcsatornakkal, a masikra a felfuggesztes es az auto tobbi resze, mint a motor es a valto. A ket vaz ossze volt csusztatva, ugyhogy az kenyelmesebbe tette a versenyz?re hato er?hatasokat a kanyarokban. Menet kozben a pilota a hidraulika segitsegevel leengedte a bels? vazat, es a kocsi hasmagassagat a kivant szintre csokkentve megnovelte a szivohatast. A fels? kasztnit nagy sebessegeknel a menetszel az alsohoz szoritotta, ezzel novelte az autora hato leszorito er?t, hiszen a fels? burkolat kozelebb kerult az aszfalthoz, es a szivohatas is megn?tt. Az autot azonban meg a versenybe allitas el?tt betiltottak. Az Angelis-Mansell versenyz?felallas 1984-ig maradt fenn. Ebben az id?szakban a tapasztaltabb Angelis dominalt.

Az olasz 1982 -ben gy?zott az osztrak nagydijon , amelyen mindossze 5 szazadmasodperc valasztotta el a masodik Keke Rosbergt?l . Ez ev decembereben, mindossze 54 eves koraban, szivrohamban elhunyt Colin Chapman , a csapat legendas alapitoja es f?noke. Tervei kozt mar akkor szerepelt az aktiv felfuggesztes otlete, de csak 1987 -ben alkalmaztak el?szor. A Lotus vezeteset Peter Warr vette at.

1983 -ban szerz?dtettek Gerard Ducarouge -t, aki innent?l a csapat autoit tervezte. 1983 kozepen a csapat a Renault turbomotorjaira tert at a mar gyengenek szamito Cosworth-r?l.

1984 -ben a csapat harmadik lett a konstrukt?ri vilagbajnoksagban 47 ponttal, gy?zelem nelkul. Mansell ez evben Dallasban megszerezte palyafutasa els? Formula?1-es pole poziciojat, mogule Angelis rajtolhatott el. A verseny vegen tonkrement a brit valtoja, az auto nehany meterrel a cel el?tt allt le. Ekkor a mar a nagy h?segt?l is kimerult Nigel betolta autojat a celba, majd osszeesett. Igy vegul hatodik lett, ami egy pontot ert neki. ^[16] Angelis vegul a harmadik helyen futott be. Mansell 1984 vegen elhagyta az igen megbizhatatlan autokkal rendelkez? Lotust, es a Williamshez igazolt.

Helyere a fiatal brazil tehetseget, Ayrton Sennat szerz?dtettek. ^[17] 1985 -ben Senna ketszer, Angelis egyszer nyert futamot a Lotus 97T-vel. Osszesen 71 pontot gy?jtottek, amennyit mar igen regen sikerult elerniuk. Ennek ellenere csak negyedikek lettek a viszonylag szoros bajnoksagban. Senna '85-ben osszesen het pole-t szerzett. Az ezekben az id?kben keszult arany-fekete Lotusokat sokan a valaha keszult legszebb Formula?1-es autok koze soroljak. 1986 -ban Johnny Dumfries lett a brazil csapattarsa. A megbizhatosag ismet problema volt, ahogyan az el?z? evekben is. Osszesen negy olyan verseny volt, ahol mindket versenyz? be tudta fejezni a futamot. Senna nyolc pole-bol ket gy?zelmet aratott. Az ev vegen 58 ponttal a harmadik helyen zart a Lotus a konstrukt?rok kozott. Az ideny vegen elvesztettek az addigi f?szponzort, a John Player & Sons cigarettamarkat. Helyere a Camel erkezett, igy az autok korabbi arany-fekete szine sargara valtozott. Az uj szponzor mellett uj motor is erkezett a visszavonult Renault helyere. 1987 -re Honda turbomotorok hajtottak az autokat az uj japan pilotanak, a Dumfriest valto Nakadzsima Szatorunak koszonhet?en. ^[18] A Ducarouge altal tervezett uj 99T aktiv felfuggesztessel rendelkezett, amely el?nyt jelentett, kulonosen a kanyargos palyakon. Senna ennek ellenere ismet csak ketszer tudott futamot nyerni, Monacoban es Detroitban . Utobbi a Lotus utolso futamgy?zelme volt. A szezonzaro ausztral nagydij utan a birosag ugy itelte meg, hogy a Lotus-Honda fekvezetekjei szelesebbek a szabalyok altal megengedettnel, igy a csapatot kizartak a versenyb?l. Az ev vegen a brazil a dominans McLaren -Hondahoz igazolt. A konstrukt?rok kozott a csapat 64 ponttal ismet a harmadik lett. 1988 -ra kiszereltek az autokbol az aktiv felfuggesztest, mivel nagyon draga volt az alkalmazasa, es ugy gondoltak, hogy nem eri meg alkalmazni a technologiat. Nehany nagyobb csapat kes?bb ujra hasznalta a rendszert, koztuk a Williams is, amely ennek koszonhet?en teljes mertekben uralta az 1992-es szezont . ^[19]

Senna utan a haromszoros vilagbajnok Nelson Piquet erkezett a Lotushoz ket evre. ^[20] 1988 -ban Nelson egyetlen futamot sem nyert, de tulajdonkeppen jol dontott, hiszen a Williams csapat (Judd motorral) meg rosszabbul szerepelt. Nelson a Lotus- Hondaval harmadik lett az els? ket nagydijon, ezutan azonban csak nehany pontszerz? helyet ert el, majd az utolso ausztral nagydijon harmadik lett. Csapattarsa egy pontot szerzett. Az 1989 -es esztend? ennel rosszabbul alakult. A Lotus a turbokorszak vege utan a gyenge es megbizhatatlan Judd motorra volt kenytelen valtani, es ez meg is latszott a teljesitmenyen: Piquet mindossze hat futamon szerzett pontot (12 pontot osszesen), egyetlen dobogos helyezes nelkul. Csapattarsa, Nakadzsima 3 ponttal zart. Szezonja melypontjat a belga nagydij jelentette, amelyre meg kvalifikalni sem tudta magat a brazil. Ducarouge 1989 kozepen elhagyta a sikertelen csapatot. Helyere Frank Dernie erkezett, Peter Warr helyere pedig Rupert Manwaring kerult csapatvezet?nek.

1990 -re Piquet a Benettonhoz , Nakadzsima a Tyrrellhez igazolt at. Az uj versenyz?k Derek Warwick es Martin Donnelly lettek. Az utobbi versenyz? Jerezben sulyos balesetet szenvedett es kenytelen volt befejezni F1-es palyafutasat. A csapat uj modelljebe, a Lotus 102-be, amelyet 1992 -ig hasznaltak, V12-es Lamborghini motorok kerultek, azonban ezek is gyengek voltak. Az ev vegen a Camel f?szponzor is elment a csapattol.

1991 -re a csapat ujra a Judd motorokra valtott. Uj versenyz?parosa a kes?bbi vilagbajnok Mika Hakkinen es Julian Bailey lett. Baileyt a szezon kozepen Johnny Herbert valtotta fel. A legsikeresebb verseny ebben az evben a San Marino -i volt, amelyen Hakkinen otodik, Bailey hatodik lett. 1992-t?l 1993-ig a Ford volt a Lotus motorbeszallitoja. 1992-ben a sz?k koltsegvetessel rendelkez? csapat 13 pontot gy?jtott a Hakkinen-Herbert parossal, a konstrukt?rok kozott pedig otodikek lettek. 1993 -ra Hakkinen a McLarenhez tavozott, Herbert csapattarsa igy az olasz Alex Zanardi , majd belgiumi balesete utan a portugal Pedro Lamy lett. Ebben az evben a konstrukt?ri bajnoksagban 12 ponttal a hatodikok lettek.

1994 -ben Mugen -Honda motorok hajtottak a Lotusokat. A csapat utolso F1-es esztendejeben osszesen hat versenyz? vezette a versenyautokat. Ebben az evben egyetlen pontot sem szereztek, ami meg soha nem fordult el? a Lotus torteneteben.

Herbert es Lamy a szezon elejen sokat kuzdott a tobbihez kepest elavult autoval . A portugal pilota egy silverstone-i teszt alkalmaval komolyabban megserult, ezert a korabbi pilota, Zanardi tert vissza a csapathoz. A szezon kozben bevetett uj autot, a 109-est ? amelyet Chris Murphy tervezett ? nagy remenyekkel vartak. Hogy atmenetileg elkeruljek a cs?dot, a Lotus a belga nagydijon Philippe Adamset inditotta, aki fizetett a csapatnak a versenyzesert. Monzaban Zanardi a mez?ny vegen szerenykedett, de a nagy remenyekkel vart uj fejlesztes? auto, a 109-es mar kesz volt. Az auto bemutatkozasa nem sikerult rosszul. Herbert a 4. helyen vegzett az id?mer?n, de versenye nem tartott sokaig, ugyanis rogton az els? sikanban osszeutkozott Eddie Irvine autojaval, es feladta a versenyt. A szezon vegen a csapatf?nok, Tom Walkinshaw nem hosszabbitotta meg Herbert lejaro szerz?deset, akivel szemben nem tudtak teljesiteni a szerz?deseben foglaltakat, igy Herbert szabadon tavozhatott a Ligier , majd a Benetton csapathoz.

Oktoberben a csapat James Hunt testvere, David Hunt kezebe kerult. A korabban elkuldott Herbert helyere a finn Mika Salo kerult. Ekkor mar a jov? evi, 112-es jelzes? autot terveztek. 1995 -ben a csapat hivatalosan mar nem vett reszt a vilagbajnoksagon, de nagyreszt a korabbi csapatra epulve indult a Pacific Grand Prix a versenyeken. Mint kes?bb kiderult, ez volt a legutolso szezonjuk. Mivel a Pacific nagyreszt a Lotusra epult, uj autojuk festesevel is igyekeztek ezt tudatni. A Pacific autokra a Lotusra jellemz? zold csikot es a ceg logojat festettek. ^[21] A szezon soran itt versenyz? negy pilota, Gachot , Lavaggi , Deletraz es Montermini egyetlen pontot sem tudott szerezni. 1996-ra a Pacific is megsz?nt, igy a Lotus palyafutasa hivatalosan is veget ert a Formula?1-ben.

A Lotus sportautovallalat azonban ma is m?kodik.

A csapat vilagbajnoki cimeit nagyban annak koszonhette, hogy szinte mindig az autofejlesztes elvonalaban voltak. Chapman ujitasaival az egesz sportagat tobbszor forradalmasitotta, ilyen volt a monocoque-karosszeria, az ek alaku Lotus 72, a szponzorok bevezetese, a wing car (Lotus 78) vagy az aktiv felfuggesztes. Chapman fontosabbnak tartotta a motorok teljesitmenyenel, hogy autoi minel konnyebbek legyenek. Gyakran alkalmazott olyan technologiakat, uj anyagokat az autokban, amelyeket el?tte nem tesztelt, az emiatt bekovetkezett balesetekben tobb versenyz?je is meghalt. Jochen Rindt ezt mondta egyszer: ?A Lotusszal vagy vilagbajnok leszek, vagy meghalok.” 1970-ben mind a kett? bekovetkezett. Az alapito meresz otletei nelkul talan ma is elne Jim Clark vagy Jochen Rindt, de lehet, hogy nem lettek volna vilagbajnokok. A csapat 491 verseny es 37 szezon alatt 1419 pontot, 74 futamgy?zelmet, 102 pole poziciot, 66 leggyorsabb kort, 6 egyeni es 7 konstrukt?ri cimet szerzett. ^[22]

A 2010-es vilagbajnoksagra sok kisebb csapat jelentkezett a bajnoksagra, koztuk a Litespeed is. Bejelentettek, hogy engedelyt kaptak David Hunttol, a Lotus nev tulajdonosatol arra, hogy sikeres jelentkezes eseten Lotus neven indulhatnak 2010-ben. ^[23] Vegul nem valasztotta be az FIA azon 13 csapat koze, amely 2010-ben indulhat. ^[24] 2009. szeptember 2-an az FIA kozlemenyben jelentette be, hogy hosszas elemzes utan a malaj kormany es a Proton (amely a Lotus Cars tulajdonosa) altal tamogatott Lotus F1 Team (amely nem azonos a Team Lotusszal) kapja meg az indulasi jogot a Formula?1-es vilagbajnoki sorozatban, mivel a BMW nem nevezett a bajnoksagra. A Lotus nev igy visszakerult a sportagba, de a technikai igazgato Mike Gascoyne hangsulyozta, hogy egy mas, uj csapatrol van szo. Ugyanakkor a csapatf?nok, Tony Fernandes , aki az AirAsia legitarsasag tulajdonosa, azt jelentette ki, hogy ha sikerulne versenyt nyerniuk, nem a Lotus F1 els?, hanem a Lotus 80. futamgy?zelmenek tekintenek. A csapat szekhelye nem messze a Lotus gyartol, Norfolkban talalhato, ezt azonban kes?bb Malajziaba akarjak athelyezni. ^[25] Versenyz?juk Jarno Trulli es Heikki Kovalainen . 2010. februar 12-en, Londonban mutattak be a T127 kodjel? autot, amely a Lotus hagyomanyos zold-sarga festeset kapta. ^[26] A 2011-es evre megvettek David Hunttol a klasszikus Team Lotus nev hasznalati jogat, amihez a Lotus Group tiltakozasa es a Lotus Renault GP beszallasa ellenere is ragaszkodtak. ?sszel azonban megallapodott a ket csapat, a Lotus Racing 2012-t?l Caterham F1 Team neven versenyez.

2010 vegen a Group Lotus tulajdonreszt vasarolt a Renault F1 csapatban, amely a 2011-es szezonban Lotus Renault GP neven versenyzett. Szine fekete-arany lett, hasonloan a Lotus 1972-t?l 1986-ig hasznalt festesehez. Mivel Tony Fernandes csapata is Renault-motorokat hasznalt, az a furcsa helyzet allt el?, hogy ket Lotus-Renault csapat volt a mez?nyben. ?sszel a csapatok megallapodtak, 2012-t?l a Renault csapat jogutodja szerepelt Lotuskent. 2016-ban a Renault visszavasarolta a korabbi csapatat, igy a Lotus nev ujra elt?nt a Formula?1 mez?nyeb?l.

A Lotus els?kent festett az autoversenyzest?l idegen szponzorokat autoira . Els? f?szponzora a brit Gold Leaf cigarettamarka volt. Autoikat a korabbi sotetzold szinr?l a f?szponzor szineire festettek. 1968-tol 1972-ig volt az emlitett marka a Lotus f?szponzora, az autok ezen id?szakban piros, arany es feher szin?ek voltak. 1972-t?l 1978-ig a John Player Special cigarettamarka volt a f?szponzor, az autok fekete es arany szin?ek voltak. 1979-ben a Martini , 1980-ban a Essex volt a legjelent?sebb tamogato. Az autok ebben az id?szakban sotetkek es sotetzold festes?ek voltak. 1981-t?l visszatert a John Player Special marka, a versenyautok ismet fekete-arany festest kaptak. 1987-ben a korabbi szponzor helyere a Camel dohanytermek erkezett, az autok szineben a sarga dominalt. 1991-t?l nem volt jelent?sebb tamogatoja a mar gyenge csapatnak, a zold , a feher , a fekete es a sarga szinek dominaltak. A legjelent?sebb szponzorok a BP , a Castrol es a Hitachi voltak. 1991-ben, es 1992-ben a magyar nagydijon a csapat autoin hirdette magat a Magyar Hirlap , a Formula-1 tortenetenek els? magyar szponzorakent.

Sok hires versenyz? kezdte palyafutasat a Lotusnal. A legismertebbek kronologiai sorrendben: Innes Ireland , Trevor Taylor , Stirling Moss es Jo Siffert (mindketten privat Lotusszal), Jim Clark , John Surtees , Alan Stacey , Mike Spence , Graham Hill , Jackie Oliver , Jochen Rindt , Jacky Ickx , Dave Walker , Ronnie Peterson , John Watson (1 versenyen), Mario Andretti , Gunnar Nilsson , Jean-Pierre Jarier , Carlos Reutemann , Elio de Angelis , Nigel Mansell , Ayrton Senna , Nakadzsima Szatoru , Nelson Piquet , Derek Warwick , Johnny Herbert , Mika Hakkinen , Pedro Lamy , Alex Zanardi es Mika Salo .

A Lotus szamos privatcsapatnak szallitott autot, koztuk Rob Walker es Reg Parnell csapatanak, valamint a British Racing Partnershipnek . Utoljara Hector Rebaque csapatanak szallitottak Lotus modelleket 1978-ban es 1979-ben. A csapatok kozul a Rob Walker Racing Team volt a legsikeresebb, amelynek 1960-tol 1962-ig, majd 1968-tol 1969-ig adtak el autokat. Stirling Moss 1960-ban Monacoban es Riverside-ban, 1961-ben ismet Monacoban es a Nurburgringen tudott gy?zni a privat Lotusszal. 1968-ban, szinten a Rob Walker csapattal Jo Siffert gy?zott a brit nagydijon, Brands Hatch-ben.

Ezekkel egyutt 79-szer gy?zott Lotus auto Formula?1-es vilagbajnoki versenyen.

A Lotus a Formula?1-en kivul tobb mas autosport kategoriaban is versenyzett, els?sorban az 1960-as evekben.

Az 500 merfoldes Indianapolisi versenyen 1963-ban vett reszt el?szor a Lotus ket versenyz?vel: Dan Gurney -vel es Jim Clarkkal . A kis Lotus 29-eseket gyengebb motor hajtotta, mint az amerikai gepeket, de annyival konnyebbek voltak, hogy Clark az otodik helyr?l rajtolva masodik lett Parnelli Jones mogott. ^[27] A Lotusoknak tovabbi el?nyuk az volt, hogy jobb felfuggesztest alkalmaztak, amivel gyorsabban tudtak kanyarodni. Clark 1964-ben mar a pole-bol rajtolt, de a felfuggesztes meghibasodasa miatt kiesett. ^[28] 1965 -ben Clark megnyerte az 500 merfoldes versenyt, ^[29] 1966 -ban pedig masodik lett. ^[30] 1965-os gy?zelme az els? kozepmotoros autoval nyert verseny volt, el?tte az orrmotoros autok dominaltak. 1968 -ban Graham Hill a masodik helyre, Joe Leonard az els? helyre kvalifikalta magat a kulonleges Lotus 56-ossal, amelyet gazturbina hajtott es negykerekmeghajtasu volt. A versenyt egyikuk sem tudta befejezni. ^[31] A kovetkez? 1969-es versenyre betiltottak a gazturbinas autokat. Ez volt az utolso Indy500, amelyen a csapat reszt vett. Art Pollard egy negykerekmeghajtasu Lotusszal indult, de mar a hetedik korben feladta a futamot. ^[32]

Az 56-os modell atalakitott valtozataval, az 56B-vel 1971-ben, a Formula?1-ben is indultak nehany versenyen, eredmenytelenul. A gazturbinas auto fogyasztasa oriasi volt, es a nagy tank miatt az auto sulya is problemat okozott. ^[33]

A '60-as evekben a csapat a Formula?2 -ben a Formula Juniorban es a Tasman Seriesben is sikeresen szerepelt. 1958-ban a Lotus 12-vel Cliff Allison megnyerte a Formula?2-es Nemzetkozi Kupat Silverstone-ban, Stuart Lewis-Evans Cooper -je el?tt. Ez volt a Lotus els? F2-es gy?zelme. 1960-ban hat nem vilagbajnoki versenyen aratott gy?zelmet a csapat. ^[34] 1965-ben a negy versenyb?l harom gy?zelemmel Clark megnyerte Formula?2-es vilagbajnoki cimet. ^[35] Nehany evvel ezutan, 1968-ban ebben a sportagban versenyezve halt meg a brit pilota. ^[36]

A Formula Juniorban (1959, 1960-1963), majd a Formula Fordban is szamos gy?zelmet szerzett a csapat. Jim Clark haromszor gy?zott (1965, 1967, 1968) az Ausztraliaban es Uj-Zelandon rendezett Tasman Seriesben.

1963 -ban a Lotus Cortina versenyauto-valtozataval Jack Sears megnyerte a Brit turaauto-bajnoksagot . Az eredmenyt a kovetkez? evben Jim Clark megismetelte.

A Lotus csapat az 1950-es eves kozepet?l az 1960-as evek kozepeig reszt vett a Le Mans-i 24 oras versenyeken is, de nem ertek el jobb eredmenyeket.

2010-ben a Lotus szponzoralta az IndyCar Series -ben szerepl? KV Racing egyik autojat, amelyet Szato Takuma vezetett. ^[37]

Jelmagyarazat: D = Dunlop , F = Firestone , G = Goodyear , P = Pirelli
A felkoverrel jelzett versenyz? abban az evben vilagbajnok lett.

1963-as indianapolisi 500 ^[27]

1964-es indianapolisi 500 ^[28]

1965-os indianapolisi 500 ^[29]

1966-os indianapolisi 500 ^[30]

1967-es indianapolisi 500 ^[42]

1968-as indianapolisi 500 ^[31]

1969-es indianapolisi 500 ^[32]

•  
  Lotus 18
•  
  Gerhard Mitter 1965-ben
•  
  A 49 hatulja
•  
  Mario Andretti az 1969-es nemet nagydijon a negykerekhajtasu Lotus 63-mal
•  
  A Lotus 80 a Martini szponzoralasaval (1979-es modell)
•  
  1981-es Lotus (87-es modell)
•  
  Lotus 92 (1983-1984)
•  
  Nigel Mansell az 1984-es amerikai nagydijon
•  
  Senna Brands Hatch-ben, 1986-ban
•  
  A Lotus 98T (1986-os modell)
•  
  A Lotus 99T illusztracioja
•  
  Lotus 101

• Classic Team Lotus
• www.jpslotus.org
• A Lotus utolso F1-es szezonjanak leirasa (www.f1rejects.com) (angolul)
• Reszletes statisztikak a Lotusrol (angolul)
• Kepgaleria a Lotus versenyautokrol