A szultan arab eredet? uralkodoi meltosagnev. Az eredetileg ?hatalom-er?-tekintely” jelentessel biro szot az els? ezredfordulo tajan kezdtek uralkodoi cimkent hasznalni torok eredet? dinasztiak, es a 11. szazadban terjedt el szerte az iszlam vilagaban. N?i megfelel?je a szultana .

Tudomasunk szerint els?kent a mai Afganisztan teruletere es? kozponttal Kelet-Iranban uralkodo Mahmud al-Gazni (uralkodott 998 ? 1030 kozott) volt az els?, aki magat szultannak titulalta. Nem sokkal ezt kovet?en a szultani cimmel kapcsolatban a szeldzsukok alakitottak ki azt a koncepciot, miszerint a kalifa ? aki 1055 -t?l szeldzsuk felugyelet alatt allt ? a vallasi , a szultan a vilagi kerdesekben gyakorol f?hatalmat. Ez a tezis a Nagyszeldzsuk Birodalom rovidesen bekovetkez? szethullasa miatt nem sokaig volt igaz, es rovidesen tobb, parhuzamosan letez? szultansag is kialakult (peldaul a szeldzsukok Ikoniumi Szultansaga es a Szaladin egyiptomi szultan altal alapitott Ajjubida Szultansag , vagy az egyiptomi Mamluk es az anatoliai - balkani Oszman Szultansag ). A kes?bbiekben kisebb jelent?seg? dinasztiak ? kalifai jovahagyas nelkul ? is alkalmaztak az eredetileg valoban nagyhatalmak altal hasznalt titulust.

Manapsag csak Oman , Brunei es nehany kisebb kelet-azsiai monarchia vezet?je hasznalja ezt a cimet. A szultan altal kormanyzott orszagot szultansagnak vagy szultanatusnak hivhatjuk.