A kolt? szuletesi datuma nem ismert pontosan. ? maga 1592-ben azt irta, hogy 1569-ben latta meg a napvilagot, ugyanakkor 1616-ban 43 evesnek allitotta magat, eszerint tehat 1573-ban szuletett. Az mindenesetre biztos, hogy egy Nograd megyei , kozepnemesi csalad fia volt. Edesapja a Balassi csalad szolgalataban allt, ezert Rimay mar egeszen fiatalon megismerkedett a kolt?vel. Nagy rang es kor kulonbseg ellenere hamar bizalmas baratok lettek. Ha hitelt adhatunk Rimay szavainak, akkor nagyon koran megmutatkozott kolt?i tehetsege. Egy helyutt ugyanis olyan nyilatkozatot tett, miszerint Balassi nemcsak nagyra becsulte verseit , de sajat koltemenyeit is megmutatta neki es figyelembe vette azokon tett javitasait a m?vek vegs? megformalasa soran. Balassi egyebkent egy olyan tanitvanyt latott fiatal baratjaban, aki majd tovabb viszi es kiteljesiti az altala kepviselt reneszansz kolteszetet.

Rimay tanulmanyairol, kulfoldi utjairol semmi biztos adat nem maradt fent. Tudunk rola, hogy 1590-ben Velencebe keszult, de semmilyen forrasra nem akadtak, ami arra utalna, hogy tenyleg elutazott a lagunak varosaba, igaz, arrol sincs tudomasunk, hogy vegul meghiusult az utazas. Mivel nagy m?veltseggel rendelkezett, elkepzelhet?, hogy folytatott egyetemi tanulmanyokat. Tudott latinul es szinte mindent elolvasott, ami ezen a nyelven hozzaferhet? volt szamara. Ismerte, es egy kis szlovakos beutessel, hasznalta is a cseh irodalmi nyelvet, es valoszin?leg beszelt nemetul es olaszul is, mar csak azert is, mert ez hozza tartozott a korabeli m?veltseghez.

Jo kapcsolatokat epitett ki a korabeli Magyarorszag ertelmisegevel . Balassi ismer?sei mellett els?sorban Lipsius hiveivel vette fel a kapcsolatot. Justus Lipsius tanitasaival 20 eves kora korul ismerkedett meg es 1592-ben levelet is irt neki. Ugy latszik, a mester tanitasai kozul els?sorban a vera nobilitas elve ragadta meg, amely azt vallotta, hogy az igazi nemesseg forrasa a szellemi es az erkolcsi kivalosag.

A tizenot eves haboru idejen Rimay is jelen volt a harcoknal, Esztergom ostromakor szemtanuja lehetett Balassi sebesulesenek, majd nem sokkal kes?bb bekovetkezett halalanak. A szazad vegen Erdelybe utazott, ahol Balasfi Tamas, a kolozsvari jezsuita szeminarium vezet?je irt hozza udvozl? verseket. Valoszin?leg ezekben az evekben ismerkedhetett meg Illeshazy Istvannal es Thurzo Gyorggyel is. A Bocskai felkeles idejen csaladi birtokain tartozkodott, majd 1605-ben a fejedelem szolgalataba szeg?dott, egeszen annak halalig. Bocskai bizalmasaul fogadta: titkari teend?ket bizott ra es vele fogalmaztatta meg diplomaciai leveleinek egy reszet. Ennek ellenere Rimay megis inkabb Illeshazy politikajat tamogatta. 1608-ban az ? utasitasara utazott Konstantinapolyba , mint a zsitvatoroki beke ratifikalasara kuldott kovetseg egyik tagja.

Illeshazy halala utan Thurzo Gyorgy lett a nador . Rimay vele is kozvetlen kapcsolatot alakitott ki, ezt bizonyitja az a teny is, hogy Thurzo halala utan annak ozvegyet es fiat, Imret szolgalta. Az utobbi felkeresere jelent meg az 1619-es pozsonyi orszaggy?lesen, ura utan ? is Bethlen Gabor hive lett. A kovetkez? evben tagja volt annak a Konstantinapolyba utazott kovetsegnek, amelynek az volt a feladata, hogy biztositsa a szultan joindulatat a fejedelemmel es szovetsegeseivel szemben.

Azonban 1621 utan mar ? sem tamogatta Bethlen politikajat, a tobbi f?urhoz hasonloan. Visszavonult alsosztregovai birtokara. Ekkoriban mar javaban folyt a trienti reformok terjesztese az orszagban, egymas utan katolizaltak a legbefolyasosabb nemesi csaladok. De Rimay protestans maradt, es bar tamogatta a Habsburg barat politikat es felvette a kapcsolatot annak hangadoival is, jelent?s tisztsegeket megsem kapott ezutan. Elete vegen Rakoczi Gyorgynek ajanlotta fel szolgalatait, de halala megakadalyozta ennek teljesiteseben.

Utolso eveiben f?kent a megyei nemesseg koreben tevekenykedett. Reszt vett Nograd megye kozeleteben: annak megbizottja volt tobbek kozott a torokkel folytatott helyi targyalasokban. Jo kapcsolatot alakitott ki a protestans polgari ertelmiseg legjelent?sebb kepvisel?ivel is. Szenczi Molnar Albertet meg 1614-ben fogadta vendegkent otthonaban. Elete utolso szakaszaban egymasutan ertek a szerencsetlensegek. Sokat betegesedett, hazat egy alkalommal kifosztottak a harminceves haboruban harcolo katonak. Ekkor 609 kotetes konyvtarabol csak 131 konyvet tudott megmenteni. Meghaltak fiai is, szamos gyermeke kozul csak egy lanya elte tul a kolt?t. Rimay vegul 1631-ben halt meg csaladi birtokain Alsosztregovan.

Rimay Janos els?sorban mint kolt? el a koztudatban, pedig prozai munkassaga is jelent?s. Levelezeset, valamint hivatalos m?kodese soran keszitett aktait, feljegyzeseit, jelenteseit gondosan meg?rizte, ezek jelent?s resze fent is maradt, de ezeket az irasai inkabb a torteneszek szamara ertekesek. Vannak azonban olyan pozai irasai is, amelyeket eleve irodalmi alkotasnak szant. Ezek filozofiai elmelkedesek, kiadvanyai ele szant ajanlolevelek, vagy azok a levelek, amelyeket korabeli ertelmisegiekhez irt. Hagyatekanak meg?rzeseben es kiadasaban jelent?s szerepet jatszott Madach Gaspar , aki maga is szereny tehetseg? kolt? volt.

A korszak elvarasainak megfelel?en verseinek nagy reszet Rimay is ciklusokba es kotetekbe rendezte, a kinyomtatas szandekaval. Azonban csak egyetlen kotete, a Balassi- epicedium nyomtatott kiadasa latott napvilagot meg a szerz? eleteben. Az versek eredeti keziratai is elvesztek. Tudomasunk van egy epikus koltemenyer?l, amit a 15 eves haboru elejen irt, de a m? nincs meg, valamint biztos forrasbol tudhato, hogy verseinek egyik kezirata a Tiszaba esett. Ennek kovetkezteben koltemenyeit csak rossz, toredekes masolatokbol es kes?bbi kiadasokbol ismerjuk.

Balassi halala utan Rimay magara vallalta nagy kolt? el?dje hagyatekanak gondozasat, m?veinek sajto ala rendezeset es megjelenteteset, de ezt nem sikerult megvalositania.

Rimay kolteszetenek tematikaja a magyar reneszansz lira hagyomanyos temakoreben mozgott: vallasos enekeket, szerelmi es vitezi verseket irt. A Tiszaba esett kezirat valoszin?leg szerelmes verseinek ciklusba rendezett darabjait tartalmazta. Ezek kozul ma csak tizenkett?t ismerunk, de kett? is egy-egy ciklus nyito verse lehetett. Az egyiket egy Lidianak nevezett n?hoz irta. Ebben arrol beszel, hogy Pallasz keszitette fel Venusz szolgalatara is, hogy esszel es jozansaggal elvezhesse a szerelmet. A masik az En edes Ilonam tizedik bolcs Muzsam… kezdet?. Ebben a kolt? egy konyvre utal, a korabeli szokasokra valo tekintettel ez alatt legalabb egy 10-20 koltemenyb?l allo ciklust kell ertenunk.

Az el?bb emlitett ket versen kivul szoros egyseget kepez a Vajjon s de mi haszon es a Venus fajtalan hus kezdet? ket vers. Mindkett? ovidiusi motivumokbol epul fel. A tovabbi hat vers kozul a Ne csudaid szivemet kezdet? lehetett meg az elveszett Lidia ciklus darabja es letezhetett egy Ilona nev? holgyhoz irt ciklus is. A tobbi vers hovatartozasat a ket nagyobb lelegzet? kompozicioban, mar nem lehet megallapitani.

Rimay szamara a szerelmi tema jo alkalom volt kolt?i technikajanak fitogtatasara. A humanista hagyomanyokat kovetve ? is el?dei utanzasara, a m?vesz imitatio szerelmi koltemenyeiben a legfelt?n?bb. Ilyenek a Petrarca motivumokbol felepul? Orulhetne szivem… kezdet? es Kiben Echotul veszen feleletet cim? darabok.

Katona eneket Rimay csak egyet irt, Katonak hadnagya, Istennek jobb kardja cimmel. A vers stilusa Balassira emlekeztet, de nem eri el annak szinvonalat. Ezt a verset, az Igaz altalut… kezdet?vel egyetemben Homonnai Balint keresera irta. Az utobbi mar istenes jelleg?, akarcsak masik kett?, a vitezseg temajat erint? verse ( Minden dolgok kozott lathatsz viszaltatast… , Jojj mellen szent Isten… ). Ugy latszik, hogy Rimay alkatahoz kozelebb allt a katona-enek helyett a vitezi fohasz.

Ebben a temaban akkor tudott a sajat egyeni hangjan szolni, amikor a vitezi elet patoszanak szethullasat vazolta fel. Az Ez vilag mint egy kert… kezdet? vers abrazolja a leggazdagabban a vegvari h?sok es a vitezi eletforma elt?neset. A koltemeny nagy resze Balassi Egy katona enekenek atkoltese, de itt a vegvarak kepei a katona elet nehezsegeit es visszassagat mutatjak be. A 15 eves haboru pusztitasait latva egy korabbi dics?bb id?re utal es a nagy kolt? el?dre, aki meg ekkor harcolt. A szebb mult es a romlott jelen kepei egymasba vonodnak, igy erzekeltetve a vilagi dolgok valtozasat es hirdetik az ezt szemlel? sztoikus tanitast.

Rimay elete nagy reszet mar a tizenhetedik szazadban elte le. Ebben a szazadban a hazafias mondanivalo mar nem katonai, hanem politikai vetuletben jelentkezett es Rimay egyike volt a magyar politikai toltet? lira kezdemenyez?jenek. Eleinte zsoltar forditasaival tiltakozott az ellenreformacio es a Habsburg uralom er?szakos megnyilvanulasai ellen. Ezek utan kozvetlenul a Bocskai-felkelest megel?z? evek veszjoslo hangulata ihlette egyetlen tisztan politikai toltes? koltemenyet. Az Oh szegeny megromlott s elfogyott magyar nep… kezdet? verse a szazad egyik leghiresebb hazafias eneke lett. A m? formai es erzelmi-gondolati szempontbol is a kolt? legjobb alkotasai koze tartozik. Naturalisztikusan festeti le a katonaskodo nemesseg elszegenyedeset es megnyomoritasat.

Istenes verseket Rimay egesz eleteben irt. A Bocskai szabadsagharc utan kolteszetenek egyeduli mondanivaloja lett a protestans vallasossag es a sztoikus bolcselkedes. Ezen koltemenyeinek tobbsege a Balassi altal megteremtett szubjektiv hangu enek tipust kovetik, de vallasos kolteszete erintkezik a protestans enek-kolteszettel is. Interkonfesszionalis felfogasanak koszonhet?, hogy protestanskent megrendelesre Maria enekeket is papirra vetett.

Rimay kolteszeteben az istenes versek es a bolcselked? koltemenyek nem igazan valaszthatok szet. Mindket tipusban ugyanaz a mondanivalo jut kifejezesre: a kolt? az elet mulando voltan szorongott. Vigaszt csak a vallas es a sztoikus filozofia nyujtott szamara. A kulonbseg a vallasos es az istenes versekben abban erhet? tetten, hogy amig az el?bbi tipusban a sajat b?nossege all a kozeppontban, addig az el?bbiek eseteben birokent vagy oktatokent lepett fel, hogy masokat tanitson vagy eliteljen.

Ezekben a versekben visszater? motivum a penz es gazdagsag elitelese, mert azok minden rossznak az el?idez?i, ezzel szemben jelenik meg a horatiusi kozepszer keresese ( Az rossz feslett erkolcs, ha csak rad leheli is… , Kerkeded ez vilag, gomboly?, mint lapta ). Ritkan t?nik fel bennuk az istenes versekre annyria jellemz? szemelyes elmeny anyag. Nagy reszuket Rimay a korabeli retorikai kovetelmenyeknek megfelel?en rutinosan alkotta meg.

Utolso versei kozott talalunk harom emblema-magyarazatot a szerencser?l, a virtusrol es a religiorol. Ezek a versek terjeng?sek, bonyolult felepites?ek, a mai olvaso szamara mar teljesen elvezhetetlenek. Elete vegen irt rovid versei azonban magas esztetikai szinvonalat kepviselnek. Ilyen Az id? osaga nevel magas fakat… vagy Az Ur engem sanyarita… kezdet?ek. Az utobbi kisfia elvesztese miatt erzett fajdalmat mondja el, amit a vallas vigaszaval akar enyhiteni.

A maganyos kolt? elete vegen mar csak vallasi es filozofiai koltemenyeit gondolta kiadasra meltonak. Amikor baratai verseinek kiadasara unszoltak, csak ezeket es nehany vitezi verset rendezte kotetbe. De ez a kotet kompozicio is csak halala utan ket evtizeddel, 1650-ben jelent meg nyomtatasban. A kiadas megvalosulasa Szenci Kertesz Abrahamnak, varadi tipografusnak koszonhet?, aki ezutan megbizhato forrasok alapjan kozos kotetbe rendezte es megjelentette Balassi es Rimay istenes verseinek uj kiadasat.

Rimay eseteben nemcsak az egyes vallasos versek, hanem a bel?luk alkotott nagyobb kompoziciok is figyelemre meltoak. A kolt? ezeknek a verseinek a kotetbe rendezesekor a vallasos es sztoikus meditacio elmelkedeset igyekezett ervenyre juttatni. Termeszetesen a kronologiat teljesen figyelmen kivul hagyta, az azonos vagy hasonlo hangvetel? darabokat rendezte egymas melle, az er?sebb hangvetel?eket szelidebbekkel ellensulyozva. Ez egyes csoportok elere mindig olyan verseket illesztett, amelyet athangoljak az el?z? tanulsagait a kovetkez?nek az erzesvilagahoz. Az egyseges kompozicio megteremteset szolgaljak a koltemenyek argumentumai is. Ezek a prozai szovegreszek egyes esetekben egyenrangu fontossaguak, a kotet els? feleben terjedelmes elmelkedesekke alakultak. Ezek a vers kommentarok a magyar manierista proza jellegzetes alkotasai.

Hasonlo elmelked?, moralizalo prozai irasokat Rimay onalloan is papirra vetett: ket nagypenteki meditacioja, valamint egy Seneca es Epiktetosz gondolatait visszhangzo erkolcsfilozofiai toredeke ismert.

Rimay Balassira vonatkozoan a nagy emberi es kolt?i peldakepet ertekelve fogalmazta meg sajat emberi es kolt?i hitvallasat. Az els? alkalmat erre a Balassi testverek egy evben bekovetkezett halala szolgaltatta. 1595?1596 tajan irta meg a Balassi-testverek emlekenek szentelt epicediumat. A kotet egy het darabbol allo gyaszvers-sorozat. Az els? harom vers Balassi Balintnak, a kovetkez? kett? Ferencnek a halalat mondja el, a hatodik a ket h?s elkepzelt siremlekenek a felirata, az utolso pedig halotti bucsuztato, amelyhez vegul egy epigramma is jarul, hogy a szerz? irigyeit es ragalmazoit elijessze. Rimaynak ez az egyetlen munkaja, amely meg eleteben megjelent nyomtatasban is, de valoszin?leg szerz?jet?l fuggetlenul.

A nyomda ugyanis az ajanloleveleket elhagyta, s az egesz m? cimet is mell?zve, a ciklus-kezd? koltemeny cimet (Az nagysagos Gyarmati Balassa Balintnak Esztergom ala valo keszuleti) tuntette fel kotet-cim gyanant. A szerz? eme korai gy?jtemenye egy igen jol megszerkesztett, jellegzetesen humanista alkotas. Jelent?seget csak noveli, hogy ez az els? magyar nyelv? versgy?jtemeny, amely nyomtatasban is megjelent. Rimay tudatosan utanozta mestere stilusat s?t, Balassinak utolso, halalos agyan irt b?nbano zsoltarat is bele komponalta. A korszak kivanalmainak tesz eleget a mitologiai elemeket szerepeltetese: a kolt? halalt az antik istenek hatarozzak el, lelket angyalok emelik az egbe, az elkepzelt siremleknel pedig Klio , a historia muzsaja ismertet meg az ott eltemetettek tortenetevel.

Az epicedium-m?faj sajatsagainak megfelel?en lira es epika keveredik a ciklusban, de az epikus mozzanatok csak betet jelleg?ek annak ellenere, hogy egyertelm?en emlekeztetnek a homeroszi es vergiliusi eposzok vilagara

Rimay atstilizalta Balassi egyenisegenek bizonyos vonasait. Az eletb?l kiabrandult sztoikuskent mutatja be h?set. Balassi karakterenek enyhe modositasa altal pozitiv gondolatoknak ad hangot, hatarozottan biralja az igazi emberi es erkolcsi ertekek irant kozombos tarsadalmat. Balassi egyeni szerencsetlenseget altalanos erveny? peldava teszi; h?se hazaja sorsan elkeseredve tudatosan kereste a halalt Esztergom falainal.

Ez az apologetikus tendencia er?teljesebben es tudatosabban jelentkezik Rimaynak a kiadvany ele szant, toredekes keziratban fennmaradt el?szavaiban. Ennek egyik reszet a szelesebb tomegeknek szanta es magyar nyelven irta, a masikat tudos olvasoknak szanta es latinul fogalmazta meg. Ez utobbiban a fekezhetetlen temperamentumu reneszansz kolt?t szinte a sztoikus erkolcstan tanitomestereve avatja. Balassi magatartasa es kolteszete is sok kortarast megbotrankoztatta, Rimay pedig szerette volna a vadak alol felmenteni mesteret. A kolteszetet taplalo szenvedelyeket, az erzekiseget es indulatossagot esetleges hibakka, bocsanatos b?nokke halvanyitotta. Irodalmi elvei alapjan ertekelte at Balassi kolt?i eletm?vet, egyoldaluan es kizarolagosan annak tudos, humanista jelleget emelve ki.

Rimay igyekezett osszegy?jteni mestere eletm?vet, sajto ala rendezni es kiadni. Terve nem valosult meg, de fennmaradt a tervezett kotet el?szava, amely az 1610-es evekben keletkezett. Ebben ismertette vallalkozasa szemelyes inditekait, irodalmi egyuttm?kodesuket Balassival. Ellenzi Balassi verseinek onkentes megvaltoztatasat. A szerelmes versek irant erzett vallasos el?iteleteket a vilagirodalomra hivatkozva cafolta. Utalt a hires antik es a szamos reneszansz latin kolt? mellett Dante , Petrarca es Boccaccio m?veire. A szerelmi tema is alkalmas a kolt? szerint a bolcsesseg tolmacsolasara, a nyelv fejlesztesere es gondozasara. Rimay els?kent adott kritikai ertekelest egy magyar kolt?r?l, ezzel megtette az els? lepest az irodalomtorteneti elmelkedes utjan.

• Generosi ac magnifici domini Valentini Balassa de Gyarmath, ad Castra Strigoniensia iter et procinctus . Vizsoly, 1596
• Az nehai tekintetes ... Gyarmati Balassa Balintnak es ... Rimai Janosnak ... istenes eneki?: mostan ujobban e' kis formaban ki-bocsattattak . Kolozsvar, 1677
• Alsosztregovai es rimai Rimay Janos allamiratai es levelezese ( 1887 )
• Rimay Janos Munkai . Budapest, ( 1904 )
• Rimay Janos Osszes m?vei ( 1955 )
• Balassa Balintnak es Rimai Janosnak istenes-eneki ; tan. Szentmartoni Szabo Geza ; 1701 hasonmas kiad.; Helikon, Budapest, 1983
• Rimay Janos irasai ; osszeall., szoveggond., utoszo, jegyz. Acs Pal; Balassi, Budapest, 1992 ( Regi magyar konyvtar. Forrasok )
• Epicedium a Balassi fiverek, Balint es Ferenc halalara ; szerk., sajto ala rend., jegyz. Acs Pal; Balassi, Budapest, 1994
• Balassa Balintnak es Rimai Janosnak istenes eneki / Via Jacobaea, azaz Jacob patriarkanak olly uta, melly derek utra igazgat, egynehany oktato regulak es istenes imadsagok altal / Magyar rithmusok, mellyeket irt nemzetes Beniczky Peter ; hasonmas kiad.; Pytheas, Budapest, 2002
• Balazs-Hajdu Peter: Zsengek, toredekek, ketes hitel?ek. A Madach-Rimay-kodexek Szerelmes enekek cim? fuzetenek versanyaga ; Reciti, Budapest, 2019 ( Irodalomtorteneti fuzetek )

• Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tarogato Konyvek ISBN?9638607106

• Uj magyar irodalmi lexikon
• A magyar irodalom tortenete I. szerk. Klaniczay Tibor

• Kruppa Tamas : Megjegyzesek a Bocskai-fele kialtvany es Rimay Janos portai oraciojanak hatterehez. Lymbus 2014, 17-38
• 1988 Hagyomany es ismeretkozles. Salgotarjan
• Rimay Janos koltemenyeinek korai kiadasa
• Rimay Janos osszes koltemenye (MEK)
• Ferenczi Zoltan: Rimay Janos 1573-1631 (MEK)
• Rimay Janos eletrajz, versek, tanulmanyok (Szelence)
• Baros Gyula: Rimay Janos szerelmi lyraja ; Franklin Ny., Budapest, 1906
• Bota Laszlo: A Madach-Rimay kodexek szerelmes versei ; Akademiai Ny., Budapest, 1967
• Acs Pal: Rimay, mint Bolygo Janos ; MTA Irodalomtudomanyi Intezet, Budapest, 1978 ( Reneszansz fuzetek )
• Zemplenyi Ferenc: Rimay es a kortars europai kolteszet ; MTA Irodalomtudomanyi Intezet, Budapest, ( Reneszansz fuzetek )
• Rimay Janos ; szerk. Papp Ferenc; Rimay Janos Alapitvany, Malyi, 2021