한국   대만   중국   일본 
Regeny ? Wikipedia

Regeny

irodalmi m?faj

A regeny rendszerint hosszabb id?szakot felolel?, szerteagazo cselekmeny?, szamos szerepl?t (f?- es mellekszerepl?ket) bemutato m?, az epika vezet? m?faja . A m? kozeppontjaban egy tortenet all. Formaja els?sorban proza , korabbrol ismerunk azonban verses regenyeket is. Jellemz?je a nagy (tobb szaz, esetenkent tobb ezer oldalas) terjedelem. [1] A regenyek ? fajtajuk, temajuk, es nem utolsosorban szerz?juk kepessegenek fuggvenyeben ? valtozatos aranyban allitjak fokuszba magat a cselekmenyt , a fizikai es tarsadalmi kornyezetet, az egyes szerepl?k erzes- es gondolatvilagat, illetve a jellemek fejl?deset.

Lev Tolsztoj
Jokai Mor

Roviden: regeny ? epikai m?faj, hosszu terjedelm?, sok szerepl?j?. Cselekmenye tobb szalon fut, melyeket epizodok szakithatnak meg. Ezek a szalak a tet?pontban talalkoznak.

Elnevezes

szerkesztes

A magyar regeny kifejezes a rege szobol ered. A szot Szemere Pal alkotta a magyar nyelvujitas idejen, es Josika Miklos terjesztette el, ugyanis az ? Abafi janak cimlapjan szerepelt el?szor a regeny m?fajmegjeloles. Azt megel?z?en a roman elnevezest hasznaltak, amely a francia roman szo atvetele volt: igy neveztek azokat a nem vallasos targyu, terjedelmesebb, szorakoztato prozai m?veket, amelyek nem latin nyelven irodtak, hanem a nep nyelven. A francia roman szo a kes? latin loqui Romanice (?romaiul beszel”) kifejezesb?l ered, ami a vulgaris latinbol lett ujlatin utodnyelvekre utalt, szembeallitva ?ket a klasszikus latinnal . A kozepkorban az ofrancia romant szo es provanszal, olasz, spanyol megfelel?i (romanz , romanza , romance) az e nyelveken szuletett kolteszetre ert?dtek, majd jelentessz?kules reven a verses regenyre (roman) , illetve es egyes rovidebb elbeszel? koltemenyekre ( romanc ) . [2]

A magyarban a "regeny" terminus sokaig nem csupan az egzakt irodalomelmeleti ertelemben vett m?faji megjelolest fedte le. A sajtoban, a vasari ponyvak berkeiben, a bulvarirodalomban ezzel illettek minden kalandos tortenetet, tekintet nelkul terjedelmere, cselekmenyenek szerteagazasara, a szerepl?k jellemfejl?desere, a tarsadalmi kornyezet leirasara stb. Igy egy paroldalas rajzsorozatot (kepregeny), vagy a nagyvarosi ponyvairodalom kozegeben kozreadott novellakat, esetenkent tortenetkeket is "regenykent" talaltak a magyar olvasonak ? akarcsak az ezeroldalas, a szepirodalom magasabb regioiban tenyesz?, a 20. szazadi modern ertelemben vett regenyek.

Tortenete

szerkesztes

A regeny az irodalommal egyid?s m?faj, talalunk peldat az okorban , a kozepkorban es az ujkorban egyarant. A regeny megis els?sorban a modern polgarsag sajatja, a 18 ., 19 ., de leginkabb a 20. szazad m?faja.

Vannak tovabba dokumentumregenyek, sci-fi -, es fantasy -regenyek, parabolaregenyek es szorakoztato regenyek, vagyis lekt?rok. A regenynek szamos mas tipusat kulonboztettek meg a regmultban es velhet?en meg tobbet fognak a jov?ben.

A legnepszer?bb regenyek

szerkesztes

Az alabbi lista a Magyarorszagon legnepszer?bb regenyeket tartalmazza a Magyar Televizio 2005 -os A Nagy Konyv cim? orszagos kozonsegszavazasa szerint.

Az els? tiz nepszer?seg szerint:

  1. Gardonyi Geza : Egri csillagok
  2. Molnar Ferenc : A Pal utcai fiuk
  3. Szabo Magda : Abigel
  4. George Orwell : 1984
  5. Jokai Mor : Az arany ember
  6. Alan Alexander Milne : Micimacko
  7. Antoine de Saint-Exupery : A kis herceg
  8. J. R. R. Tolkien : A Gy?r?k Ura
  9. Joanne Kathleen Rowling : Harry Potter es a bolcsek kove
  10. Mihail Afanaszjevics Bulgakov : A Mester es Margarita

Jegyzetek

szerkesztes
  1. A novellanal hosszabb, de az ?atlagos” regenynel rovidebb terjedelm? prozak megjelolesere a kisregeny szo hasznalatos.
  2. Totfalusi Istvan : Magyar etimologiai nagyszotar. Budapest: Arcanum Adatbazis. [2001]. = Arcanum DVD Konyvtar, 2. ISBN?9639374121  
  3. Esszeregeny ? A magyar irodalom tortenete Arcanum.hu
  4. Webregeny-folyam a Harry Potter-konyvek szerz?jet?l , 2016. marcius 8. (Hozzaferes: 2017. januar 31.)

Tovabbi informaciok

szerkesztes

Kapcsolodo szocikkek

szerkesztes
Nezd meg a regeny cimszot a Wikiszotarban !