Tanulmanyait a Magyar Kepz?m?veszeti F?iskolan vegezte, majd az 1940-es evekben allami osztondijjal tobb even keresztul Romaban elt. ^[1] A Novecento stilusa nem hatott ra, f?iskolai mesteret?l is csupan a magyaros temak kedveleset vette at. 1936-ban megalakitotta a budai szov?m?helyt, ahol nepm?veszeti ihletes? gobelinjei keszultek. ^[1] Jellegzetes egyeni stilust teremtett nepm?veszeti el?kepek felhasznalasaval, mely ugyan rokonsagban all a naiv m?veszettel, de szinhasznalataban, festek- es ecsetkezeleseben, kompozicios megoldasaiban, kepszerkeszteseben professzionalis. Elbeszel? kepei meseszer?ek, textiljei f?kent a magyar nepmeseket es legendakat abrazoljak. A masodik vilaghaboru el?tt harom izben szerepeltek kepei a velencei biennalen . Szamos szinhazi es operaprodukciohoz tervezett diszlet- es kosztumterveket Magyarorszagon es kulfoldon 1933?1962 kozott (F?varosi Szinhaz; Nemzeti Szinhaz; Schiller Theater, Berlin; Teatro dell'Opera, Roma; Staatsoper, Becs). Mestere Rudnay Gyula volt. 1961-ben is tobb honapot Olaszorszagban toltott.

• 1931, 1932, 1933 ? Tamas Galeria, Budapest
• 1942 ? Alkotas M?veszhaz, Budapest
• 1961 ? G. Viotti, Torino ? Ernst Muzeum, Budapest
• 1965 ? G. Viotti, Torino
• 1966 ? G. Semiha Huber, Zurich (kat.)
• 1967 ? G. Viotti, Torino
• 1968 ? G. Arno, Firenze
• 1971 ? Galerie Semiha Huber, Zurich ? G. Arno, Firenze
• 1973 ? Gekkoso Galeria, Tokio
• 1975 ? Ernst Muzeum, Budapest ? Bakony Muzeum, Veszprem.

• Alba Regia (1937, Szekesfehervar, Varoshaza) ^[2]
• Szent Istvan (1938, Szeged) ^[3] .
• Noe barkaja (1942, Budapest)
• Szuret (1952, Budapest, M?vel?desugyi Miniszterium)
• Nepm?veszet (Magyarorszag nepm?veszete) (1954, Dunaujvaros) ^[4]
• Magyarorszag (1955, Kulugyminiszterium)
• Kisfaludy (1956, Budapest, Sz?leszeti Kutatointezet)
• Falu (1959, Budapest, MTA).

• 1932, 1938, 1942 ? XVIII., XXI., XXIII. velencei biennale, Velence
• 1967 ? Magyar fest?k Italiaban, Magyar Nemzeti Galeria, Budapest
• 1973, 1974 ? Magyar m?veszek, Sapporo (JP).

• fresko ( A meotiszi monda ? alternativ cim: A csodaszarvas, 1937, Budapest, Palatinus furd?, a II. vilaghaboruban elpusztult) 2017. oktoberi felavatassal rekonstrualtak. ^[5]
• mozaik ( Felvidek visszaterese , 1939. Mozaik. Gador Istvannal . Budapest, VII. Karoly korut, 13?15.) ^[6]
• fresko (1941, Roma, Villa Caprioni)
• fresko (1946, Budapest-Ujpest, Magyar Pamutipar Munkasszalloja)
• mozaik (metlachi, 1955, Budapest, Albertfalvai lakotelep)
• festett keramia ? Bakony (festett csempe, Budapest, Mez?gazdasagi Muzeum, 1998-ban athelyezve: Godoll?, Szent Istvan Egyetem) ^[7]
• festett keramia ? Hortobagy (festett csempe, Budapest, Mez?gazdasagi Muzeum, 1998-ban athelyezve: Godoll?, Szent Istvan Egyetem) ^[8]
• sgraffitto (1958, A gy?ri var- Gy?r, Vasutallomas)

• 1930: Szinyei Merse Pal Tarsasag , dicser? oklevel
• 1931: Szinyei Merse Pal Tarsasag, kituntet? oklevel
• 1932: Szinyei Merse Pal Tarsasag, Nemes Marcell-dij
• 1934: Triennale, Milano, ezusterem
• 1937: Triennale, Milano; Vilagkiallitas, Parizs, ezusterem es Diplome d'Honneur
• 1939-1941: Budapest Szekesf?varos romai osztondija
• 1940: Triennale, Milano, Gran Premio
• 1956: Munkacsy Mihaly-dij

• Artportal
• Pogany Gabor-Wehner Tibor: Pekary Istvan. Arpotal Lexikon. Megtekintve 2023-06-28 Archivalva 2023. junius 28-i datummal a Wayback Machine -ben
• M?veszet folyoirat 1961.09 szam Urbach Zsuzsa

• Dekany Andras: Ludas Matyi. (Babjatek ot kepben). Diszlet- es jelmeztervez?: Pekary Istvan. OSZMI Adattar. Megtekintve: 2023-06-26
• Szemelyi adatai az OSZMI Szinhaztorteneti Adattaraban. Megtekintve 2023-06-28
• 56 alkotasa az Iparm?veszeti Muzeumban. (51 darab az Ex-libris gy?jtemenyben, es 5 karpit a Textil- es viseletgy?jtemenyben
• Pekary Istvan gobelinkepei az Intercisa Muzeumban. Hirado. 1995. julius 6. Jozsef Attila Konyvtar, Dunaujvaros. Mediatar JAKDK. Megtekintve 2023-06-28
• Pekary Istvannal kapcsolatos 1960-as, 1970-es ot darab foto az MTVA Archivumaban. Vizjelezett