Ez a szocikk vagy szakasz
lektoralasra
, tartalmi javitasokra szorul.
A felmerult kifogasokat
a szocikk vitalapja
reszletezi (
vagy extrem esetben a szocikk szovegeben elhelyezett, kikommentelt szovegreszek
).
Ha nincs indoklas a vitalapon (vagy szerkesztesi modban a szovegkozben), batran tavolitsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejere ezt a sablont, ha az egesz cikk megszovegezese hibas. Ha nem, az adott szakaszba tedd, igy segitve a lektorok munkajat!
|
Altalanossagban a
nyelveszet
, latinosan
grammatika
(
latinul
:
grammatica
) az emberi nyelvekkel foglalkozo tudomanyag, es nyelvesz az, aki ezt a tudomanyt m?veli. A nyelveszet szerteagazo teruletet harom f? szempont alapjan szemlelhetjuk:
- Szinkronikus
vagy
diakronikus:
az els? tipus a nyelvek jelenlegi formajaval, mig a masodik a nyelvek multjaval, nyelvcsaladok alakulasaval foglalkozik;
- Elmeleti
vagy
alkalmazott:
az elmeleti nyelveszet azon elvekkel foglalkozik, mely a nyelvek leirasat, kialakulasat irjak le, vagy a nyelvek univerzalis tulajdonsagait vizsgalja, az alkalmazott nyelveszet pedig az adott nyelvek alkalmazasat, m?kodeset tanulmanyozza;
- Kontextualis
vagy
fuggetlen:
(ezen kifejezesek nem kialakult formak; az Encyclopædia Britannica peldaul a ?makrolingvisztika” es ?mikrolingvisztika” kifejezeseket hasznalja, analog modon a kozgazdasagtan ?mikrookonomia” kifejezesehez) az els? megkozelites a nyelvet a vilagba illesztve vizsgalja: kapcsolatat a tarsadalommal, elsajatitasat, hasznalatat es alakulasat; mig a fuggetlen megkozelites a nyelvet sajat magaban, onalloan vizsgalja.
| Nyelveszet
|
| grammatika
|
 |
| Laurent de La Hyre
:
A Grammatika allegoriaja
(Parizs, 1650)
|
|
| Targya
| az emberi
nyelvek
|
| Agai
|
|
| Jelent?s kezikonyvei
| Telegdi Zsigmond:
Bevezetes a nyelvtudomanyba
(Budapest, 1989)
|
| ? Tarsadalomtudomanyok ?
|
Az elmeleti (vagy altalanos) nyelveszet (nyelvtan) teruletei
szerkesztes
Az elmeleti nyelveszetet gyakran szamos jol elkulonithet? teruletre bontjak, melyeket egymastol tobbnyire fuggetlenul is lehet vizsgalni. Az alabbi felosztas altalanosan elfogadott:
- fonetika
: azaz beszedhangtan, a
beszedhangokkal
foglalkozo tudomany
(fone
= hang);
- fonologia
: azaz nyelvi hangtan, a nyelv legkisebb egysegeivel, a
fonemakkal
foglalkozo tudomany;
- morfologia
: azaz szoalaktan, a szavak bels? szerkezetenek, felepitesenek tudomanya: mikent lesznek az egyszer?bb es bonyolultabb szoelemekb?l (
morfemakbol
) szavak
(morfe
= alak);
- szintaxis
: magyarul mondattan, annak tudomanya, hogy a szavakbol hogyan epitunk nyelvtani szerkezeteket, mondatokat
(szun-tatto
= osszerak, alkot);
- szemantika
: a nyelvi jelentes tudomanya
(szemeion
= jel);
- pragmatika
: a nyelvhasznalat vizsgalata, azaz hogyan alkalmazzuk az egyes nyelvi
megnyilatkozasokat
a kommunikacios kornyezetben (kontextusokban)
(praxisz
= gyakorlat).
- Szociolingvisztika
: A?
szociolingvisztika
?egy szemleletmod, amely a nyelvhasznalat es a tarsadalom osszefuggeseit empirikus modszerekkel vizsgalo tudomanyteruleteket foglalja magaba. Kialakulasaban a?
szociologia
?es a?nyelveszet?jatszottak meghatarozo szerepet, de az?
antropologiai
?kutatasok is hatassal voltak egyes iranyzataira.
Ezek a szakteruletek olykor atfedik egymast: peldaul letezik
morfofonologia
, morfoszintaxis stb. A szemantika az osszes jelenteses nyelvi elemmel foglalkozik, a morfematol a szintagmaig, s?t talan nagyobb szovegegysegekkel is.
Ett?l eltekintve azonban mindegyik terulet rendelkezik egy kozponti koncepcioval ami kore kutatasa es tudomanyos vizsgalata csoportosul.
A nyelvet diakron szempontbol vizsgalja, tehat azzal foglalkozik, hogy az id?k soran milyen valtozasokon ment keresztul az adott nyelv hangtana, alaktana, mondattana stb. Ehhez osszehasonlito adatokat (rokon, szomszed es egyeb nyelvek), valamint nyelvemlekes adatokat hasznal forraskent.
Nyelvtechnologia
A nyelvtechnologia a termeszetes nyelv? szovegek
szamitogeppel
torten? feldolgozasaval foglalkozik. A tudomanyterulet reszleges atfedesben van a
szamitogepes nyelveszettel.
A nyelveszet er?forrasait (peldaul korpuszok, nyelvtanok, tudasleiro eszkozok stb.), modszereit es eszkozeit nemcsak leiro cellal, hanem konkret technika megoldasok megvalositasara is hasznalja, mint peldaul a gepi forditas vagy a tartalomelemzes.
A nyelvtechnologia egyik szakaga a
nyelvfeldolgozas
(Human Language Processing vagy HLT). Lenyegeben az emberi vagy
termeszetes nyelvnek
gepi, szamitogepes eszkozokkel valo feldolgozasat jelenti. A kutatas, alkalmazas temaja vagy celja a megrendel?t?l fugg. F?bb megrendel?nek szamitanak az egyes nemzeti egyetemek es kutatointezetek, a kormanyok, nemzetkozi hatalmi csoportosulasok, az Europai Unio, az iparvallalatok stb.
A nyelvtechnologia m?vel?inek alapkepzettsege vagy nyelveszeten kivuli szakterulete rendszerint matematika, szamitastechnika, konyvtar- vagy informaciotudomany, illetve gyakori a villamosmernoki vagy egyeb m?szaki hatterrel ide erkez? szakember.
Valojaban, es ez konnyen belathato, mindenki mas nyelvet beszel, hiszen a nyelvelsajatitas egyenileg tortenik, a vilagrol alkotott kepzetek es az ezekhez kapcsolodo nyelvi jelentesek az illet? beszel? nyelvi es egyeb tapasztalataitol, illetve keszsegeit?l fuggenek. A nyelv megis kizarolag kozossegben letezik, megpedig az egymassal nyelvi kommunikaciot folytatni kepes beszel?k kozossegeiben.
Leiro (deskriptiv) nyelvesz, aki a nyelvi jelensegeket megprobalja masok szamara is erthet?en kozolni.
El?iro (preskriptiv) az, aki a megprobalja megmondani, hogyan kell helyesen beszelni.
A beszelt nyelv az els?dleges az irott nyelvvel szemben, azonban egyik sem folerendeltje a masiknak.
A beszelt nyelv altalanos jellemz?i:
- Hangzo formaban valosul meg.
- Altalaban el?keszites nelkul tortenik.
- Egyszeri, id?hoz kotott.
- Nagymertekben fugg a beszedhelyzett?l.
- Szupraszegmentalis
osszetev?kre tamaszkodik.
[1]
- Gyakrabban informalis mint formalis.
- Valtozekonyabb, mint az irott nyelv, normaja nem merev.