Pozsonytol 45?km-re eszakkeletre fekszik, a Kis-Karpatok es a Vag volgye kozotti Nagyszombati-medenceben.

•  
•  
•  
•  
  2023
•  

Nagyszombatban 2023-ban csak az egykori Richter major (szk. Oravne) kulteruleten volt golyafeszek, melyben ebben az evben 2 fiokat szamoltak ossze. ^[2]

Mar a keltak es a romaiak el?tt is lakott hely volt, majd Trnava neven szlav telepules, melyet III. Bela lanya, Konstancia ? aki I. Ottokar cseh kiraly felesege volt ? meger?sitett. 1238 -ban IV. Bela emelte szabad kiralyi varossa . Erre az evre datalhato els? emlitese, Zumbotel neven. Nevet szombati napokon tartott hetivasarairol kapta. A szlovak Trnava a szlav trn = tuske f?nevb?l szarmazik, es a varoson atfolyo azonos nev? patakra utal. Nagy Lajos kiraly kedvelt tartozkodasi helye volt, itt is halt meg 1382 . szeptember 10-en . 1432 -ben a huszitak foglaltak el, de ki?ztek ?ket.

1543 -ban idekoltozott az esztergomi ersek es kaptalan, es 1822 -ig itt is maradt. Itt kotott beket 1615 . majus 6-an Bethlen Gabor fejedelem II. Rudolf csaszarral, melyben Erdely fuggetlenseget biztositotta. 1621 . julius 25-en itt verte meg Bornemissza Janos erdelyi serege Palffy Istvan csaszari ezredes sereget, julius 30-an a varost is elfoglalta. 1635 . majus 6-an Pazmany Peter egyetemet alapitott itt, ekkor a magyar kultura kozpontja volt. Az egyetem mellett nyomda es konyvtar is m?kodott, valamint itt alapitotta meg a Fuveszkert el?djet Winterl Jakab , a vegytan es a botanika professzora. Az orvoskepzes 1769-ben kezd?dott, amikor Maria Terezia orvosi karral egeszitette ki az Intezmenyt. Az egyetemet 1777 -ben koltoztettek Budara , majd Pestre (ennek utodja a mai Eotvos Lorand Tudomanyegyetem es az Orvostudomanyi Egyetem, mely 1969-t?l Semmelweis Ignac nevet viseli). ^[3]

Bocskai Istvan , Bethlen Gabor , I. Rakoczi Gyorgy , Thokoly Imre es II. Rakoczi Ferenc hadai tobbszor is elfoglaltak, de katonai jelent?sege nem volt. 1704 . december 26-an hataraban szenvedett vereseget Rakoczi Heister tabornok csaszari sereget?l. 1793 -ban itt alakult meg a szlovak tudostarsasag.

Varosfalait 1820 ? 1840 kozott bontottak le. 1846 -ban Pozsony es Nagyszombat kozott keszult el az els? magyar kozuzem? vaspalya. 1848 . december 14-en itt utkozott meg Guyon Richard az osztrakokkal. ^[4] A honved emlekm?vet 1871-ben emeltek, melyet 1922-ben a temet?be helyeztek at. 2023-ban megtalaltak alapjait az eredeti helyszinen.

A trianoni diktatumig Pozsony varmegye Nagyszombati jarasanak szekhelye. A varos az 1920-as trianoni bekeszerz?dest kovet?en jogilag is Csehszlovakiahoz kerult.

1978 -tol erseksegi szekhelykent a szlovak katolikus egyhaz szekhelye. 1996 -tol keruleti szekhely. 1997 -ben alapitottak a Szent Cirill es Metod Egyetemet .

Reszletesen

1880-ban 10?824 lakosabol 6060 szlovak, 2758 nemet, 1538 magyar, 1 szerbhorvat, 45 egyeb anyanyelv?, 31 idegen es 391 csecsem?. Ebb?l 8714 romai katolikus, 1345 zsido, 745 evangelikus, 35 reformatus, 2 pravoszlav es 2 gorogkatolikus vallasu volt.

1890-ben 11?500 lakosabol 6564 szlovak, 3154 nemet, 1625 magyar, 2-2 roman, horvat es szerb, valamint 151 egyeb nemzetiseg? volt. Ebb?l 9324 romai katolikus, 1558 zsido, 593 evangelikus, 20 reformatus, 2-2 gorogkatolikus es pravoszlav, tovabba 1 unitarius vallasu.

1900-ban 13?181 lakosabol 7246 szlovak, 3124 magyar, 2564 nemet, 27 horvat, 15 roman, 5 szerb, 4 ruszin es 196 egyeb nemzetiseg?. Ebb?l 10672 romai katolikus, 1715 zsido, 664 evangelikus, 81 reformatus, 29 gorogkatolikus, 18 pravoszlav, 1 unitarius es 1 egyeb vallasu volt.

1910-ben 15?163 lakosabol 8032 szlovak , 4593 magyar es 2280 nemet . Vagmagyarad 1662 lakosabol 1563 szlovak es 90 magyar anyanyelv? volt. Ebb?l 12254 romai katolikus, 2126 izraelita, 616 evangelikus es 93 reformatus vallasu volt.

1919-ben 15?599 lakosabol 12?507 csehszlovak, 1566 nemet, 1284 magyar, 235 egyeb es 7 ruszin nemzetiseg?. Ebb?l 12?750 romai katolikus, 2259 zsido, 485 evangelikus, 39 reformatus, 27 gorogkatolikus es 30 egyeb vallasu volt. ^[5]

1921-ben 17745 lakosabol 1386 magyar es 13 406 csehszlovak volt.

1930-ban 23948 lakosabol 864 magyar, 1044 nemet, 1279 zsido, 12 ruszin, 20 225 csehszlovak, 19 egyeb nemzetiseg? es 505 allampolgarsag nelkuli volt. Ebb?l 19270 romai katolikus, 2728 izraelita, 1045 evangelikus, 84 reformatus, 19 gorog katolikus es 802 egyeb vallasu volt.

1970-ben 38840 lakosabol 69 magyar es 38 122 szlovak volt. Vagmagyaradon 2831 szlovak elt.

1980-ban 64062 lakosabol 130 magyar es 62 949 szlovak volt.

1991-ben 71783 lakosabol 203 magyar es 70 287 szlovak volt.

2001-ben 70?286 lakosabol 68 099 (97%) szlovak, 148 magyar nemzetiseg?nek vallotta magat.

2011-ben 66?358 lakosabol 56 291 szlovak, 334 cseh es 141 magyar. Ebb?l 40012 romai katolikus, 1534 evangelikus, 345 egyeb vallasu, 127 metodista, 102 pravoszlav, 11841 nem vallasos es 11731 ismeretlen vallasu volt.

2021-ben 63803 lakosabol 57763 (+219) szlovak, 189 (+56) magyar, 143 (+109) cigany, 22 (+71) ruszin, 895 (+174) egyeb es 4791 ismeretlen nemzetiseg? volt. ^[6]

• A Szent Miklos plebaniatemplom a 14. szazadban epult. Epiteset Nagy Lajos kiraly kezdte meg egy korabbi roman templom helyen. 1543 es 1822 kozott ez volt az esztergomi ersekek szekesegyhaza. A templom eszaki oldalkapolnajaban talalhato Konnyez? Sz?z Maria kegykepet 1546 ota a varos oltalmazojakent tisztelik. El?szor 1663 -ban a parkanyi csata el?tt konnyezett verrel, majd 1708 -ban haromszor megismetl?dott ez a kuruc harcok alatt. A kegykep a romai Szent Elek es Bonifac templomban talalhato kegykep masolata, amelyet a 16. szazadban Forgach Ferenc adomanyozott a templomnak.
• Az erseki palotat 1562 -ben Olah Miklos primas epittette, kes?bb b?vitettek.
• A gimnaziumot 1648-ban szeminariumnak epitettek. Itt erettsegizett Kodaly Zoltan , aki a varosban komponalta a Stabat Mater t.
• Egyetemi temploma 1637 es 1640 kozott epult, barokk stilusban .
• Az egyetem epulete 1678 es 1773 kozott tobb reszletben epult fel.
• A copf stilusu varoshazat 1793 -ban emeltek a kozepkori tanacshaza alapjain.
• Varostornya 1574 -ben epult, 1674 -ben atepitettek, 1683 -ban leegett, de ujjaepitettek. A 70 m magas torony kes?bb t?ztoronykent m?kodott.
• Ferences templomat es kolostorat Nagy Lajos kiraly epittette, 1363 -ban, gotikus stilusban .
• A klarisszak temploma is gotikus eredet?, a 17. szazad kozepen reneszansz stilusban alakitottak at. 1683 -ban a t?zveszben ez is megrongalodott, de kijavitottak.
• Az irgalmasok Szent Ilona -temploma szinten kozepkori, gotikus eredet? epitmeny, melyet reneszansz es barokk stilusban epitettek at.
• Az Orsolya-n?verek barokk temploma es zardaja 1724 -ben epult.
• A trinitariusok temploma es kolostora 1710 es 1719 kozott epult, barokk stilusban.
• A palosok Szent Jozsef temploma eredetileg evangelikus templom volt, 1671 ota a palosoke.
• Puspoki szekesegyhaza, klarissza, dominikanus es ferences kolostora van.
• Szinhaza 1831 -ben epult, az egyik legregibb szlovak szinhazepulet.
• A jelenlegi postaepulet helyen allt gotikus lakohazat 1947 -ben bontottak le. A hagyomany szerint itt halt meg I. Lajos . ^[7]

• Itt tanult Kodaly Zoltan , a nagyszombati erseki f?gimnaziumban 1892?1900 kozott. 1900. junius 13-an jeles eredmennyel erettsegizett.

•  
  A varoshaza copf stilusban
•  
  A varosfal bastyaja
•  
  A Szent Miklos-templom
•  
  Nagyszombat 17. szazadi metszeten

• Nepzenei Fesztival
• Nemzetkozi orgonazenei fesztival

• Rucska Istvan 1868: Trnava ?ili historicko miestopisny nastin krutych osudov a pamatnosti tohoto sl. kr. mesta slowenskeho a stru?ny opis zamku a panstwa Frasstackeho. Szakolcza
• H. Mihalik Sandor 1917: Nagyszombati otvosmesterek a XVI?XVIII. szazadbol. In: Muzeumi es Konyvtari Ertesit? 11.
• Hudyma Emil 1918: A nagyszombati erseki f?gimnazium es a vele kapcsolatos kir. erseki konviktus ertesit?je az 1917-18. iskolai evr?l. Nagyszombat
• P?stenyi, J.: Z minulosti Trnavy do prevratu (1918). In: Kolektiv: Trnava 1238?1938. Trnava
• Postenyi, J. 1943: Slovensky narodny ?ivot v Trnave v rokoch 1488-1820. Trnava
• Tu?a, V. 1962: Vyznam rybnikarstva pre Trnavu a okolie. Sbornik prac z ochrany prirody v Zapadoslovenskom kraji. Bratislava, 51-56.
• Varsik, B. 1975: Vznik Trnavy a rozvoj mesta v stredoveku. In: Trnavski zbornik I. Bratislava, 9 nn.
• Kazimir, ?. 1975: Hospodarsky a socialny vyvoj Trnavy v obdobi neskoreho feudalizmu vo svete da?ovych registrov. In: Trnavsky zbornik I.
• ?imon?i?, J. 1975: Slovenske listy obci dne?neho Trnavskeho okresu mestu Trnava z rokov 1550-1750. Trnavsky zbornik I, 58-82.
• ?piesz, A. 1975: Narodnostny konflikt v Trnave v 1709. In: ?imon?i?, J.: Trnavsky zbornik I. Bratislava
• La?an, ?. 1975: Trnava v rokoch 1918-1938. In: ?imon?i?, J.: Trnavsky zbornik I. Bratislava
• ?ajovsky, L. 1975: 140 rokov mestskeho divadla v Trnave. In: ?imon?i?, J.: Trnavsky zbornik I. Bratislava
• ?imon?i? (zost.) 1980: Trnava ? okres a mesto. Bratislava
• Kazimir, ?. 1980: Obchod Trnavy v 16. storo?i. In: Trnava okres a mesto
• ?imon?i?, J. ? Watzka, J. 1988: Dejiny Trnavy. Bratislava
• Muszka, E. 1992: A nagyszombati jezsuita kollegium leltara a rend felosztasakor (1773), Leveltari Szemle 42/2, 53-69.
• ?imon?i?, J. 1998: Mojej Trnave ? K dejinam Trnavy a okolia. Trnava. ISBN?80-967935-1-9
• Trnava 1238 ? 1998. Trnava
• Detrich, J.: Trnava, jej minulos? a pritomnos?. Trnava ? stru?ny nastin minulosti a dne?ku. Trnava
• 1988 Trnava 750 rokov mestom. ?tatny okresny archiv, Trnava. In: Vlastivedny ?asopis, ro?nik 37/1.
• Nemeth Gabor 1995: Nagyszombati testamentumok a XVI-XVII. szazadbol. Budapest
• Ludikova, Zuzana 2002: A nagyszombati szekesegyhaz kes? reneszansz es barokk siremlekei. M?veszettorteneti Ertesit? 51/3?4, 85-106.
• Ivana Tomova 2005: Duchovny ?ivot trnavskeho me??ana na zaklade analyzy testamentov z 1. polovice 18. storo?ia. Historicke rozh?ady II, 79?93.
• Alena Ochrankova 2005: Mravnostna kriminalita v Trnave v 18. storo?i. Historicke rozh?ady II, 95?110.
• 2010 Dejiny Trnavy ? Vyvoj mesta od prvych poznatkov o jeho osidleni a? do polovice minuleho storo?ia
• Jozef Kordo?: ?tefan ?iba ? Zrod Trnavy ? Stephanus Csiba ? Tyrnavia nascens
• Vladimir Rabik a kol. 2011: Trnava 1211-2011
• Soos Sandor 2012: A nagyszombati Szent Anna kongregacio 1746-os felveteli lapja. Magyar Sion, 2012/1.
• Weisz Boglarka 2012: Egy hamis oklevel nyomaban. A nagyszombatiak 1267. evi kivaltsaglevele. In: Tiszteletkor
• ?tefan Ori?ko 2013: Najnov?ie nalezy stredovekej stavebnej plastiky z farskeho kostola sv. Mikula?a v Trnave. In: Archaeologia historica 38/2.
• Tuskes Anna 2016: A nagyszombati Szent Miklos szekesegyhaz kegykepenek tisztelete. In: Egyhaz es reprezentacio a regi Magyarorszagon. Budapest
• Adriana ?vecova 2016: Najstar?ia uprava dedi?neho prava na priklade slobodneho kra?ovskeho mesta Trnavy do konca 16. storo?ia. Historicky ?asopis 2016/1, 27-44.
• Toma? Tandlich 2016: Obchodny cech v ?amorine a kramarsky cech v Trnave v 16. a? 18. storo?i. Historia Nova 11.
• Viskolcz Noemi 2017: A nagyszombati reformatus gyulekezet temploma es javai a 17. szazadban. In: ?...nem egyetlen tortenelem letezik.” ? Unnepi tanulmanyok Peter Katalin 80. szuletesnapja alkalmabol. Miskolc
• Darina Fridrichova 2017: Finan?ne riadenie Trnavy v prvej polovici 16. storo?ia. Studia Historica Tyrnaviensia XIX, 165-174.
• Kvasnicova, M. ? ?eregi, M. 2018 (zost.): Architektura kla?torov a reho?nych domov na Slovensku
• Polakova, Z. ? Rabikova, Z. 2018: Evanjelici v Trnave vo svetle najnov?ieho archeologickeho vyskumu. Monumentorum tutela ? ochrana pamiatok 28, 47-60.
• Zuzana Dzur?akova 2019: Uvod do novodobej emblematiky a priklady aplikovanych emblemov v Trnave
• 2019 Pamiatky Trnavy a Trnavskeho kraja 22. Trnava.
• Fulop Laszlo 2020: A nagyszombati kalmarceh szabalyzata 1547/1604-ben. Fo­rum Tar­sa­da­lom­tu­do­ma­nyi Szem­le XXI/2.
• Eva Benkova 2021: Slobodne kra?ovske mesto verzus feudalne panstvo. Historika 1/2021
• Erika Jurikova: Trnava v ?ase Rakociho povstania

• Nagyszombat varos hivatalos honlapja
• Terkep Kalauz ? Nagyszombat
• Nagyszombat.lap.hu linkgy?jtemeny