A delkelet-azsiai orszag ket, egymastol 600?650?km tavolsagban lev? orszagreszb?l all:

• Nyugat-Malajziabol ( Malaj-felsziget , mely az Indokinai-felsziget deli nyulvanya),
• Kelet-Malajziabol ( Borneo sziget eszaki resze, mely a Malaj-szigetvilaghoz tartozo Nagy-Szunda-szigetek legnagyobb tagja).

A felszigeten eszakon Thaifolddel , delen Szingapur szigetevel hataros. Borneo szigeten delen Indonezia tartomanyaival hataros, eszaknyugaton korbezarja a fuggetlen Brunei allam teruletet.

A Malaj-felsziget tengelyeben s?r? erd?kkel boritott hegyseg, a Kozponti-hegyvidek huzodik, amelyet nyugatrol parti siksag ovez. Borneo sziget partvideket siksagok tagoljak (sok helyen mocsaras, mangroves siksagok), amelyekb?l kelet es del fele hegysegek, fennsikok emelkednek ki. Legmagasabb pontja Borneo szigeten a Kinabalu (4101 meter). A Borneon (Sarawak) talalhato karsztos Mulu-hegyseg (2371 m) rejti magaban a Fold legnagyobb barlangtermeit. ^[4]

•  
  Tengerpart Redang szigeten
•  
  ?serd?, Endau-Rompin Nemzeti Park
•  
  Kinabalu-hegy, Kinabalu Park , Sabah , Malajzia legmagasabb pontja

A malaj-felszigetet nyugaton a Malaka-szoros , keleten a Del-kinai- , illetve Borneot a Sulu- es a Celebesz-tenger hatarolja. Delen a felszigetet a Dzsohori szoros (Straits of Johor) valasztja el szomszedjatol, Szingapurtol .

A sok csapadek b?viz?, de rovid folyokat taplal. Nagyobb folyoi: ^[4]

• A felszigeten: Pahang (475?km), Perak (400?km), Kelantan (350?km).
• Borneon: Rajang (560?km), Kinabatangan (560?km), Baram (400?km).

Malajzia eghajlata egyenlit?i, az id?jaras itt forro, paradus es csapadekos. Mindket orszagresz a Fold legmelegebb pontjait osszekot? termikus Egyenlit? menten fekszik. Az evi kozeph?merseklet 27-28?°C, az evszakos ingadozas 1-2?°C, a nappalok es az ejszakak kozott 5-8?°C. A forrosaggal nagy legnedvesseg parosul (atlagosan 85%). A terseg az egyenlit?i es?k ovezetebe tartozik, a csapadek mennyiseget a valtakozo iranyu szelrendszer is noveli. Majustol szeptemberig a DNy-i monszun ervenyesul, majd 6-8 heti atmeneti id?szak utan az EK-i monszun (tkp. passzat) uralkodik, amely a tenger fel?l erkezve szinten sok es?t hoz. A Malaj-felsziget nyugati oldalan evi 2200-2700 mm, a keleti parton 2800-3000 mm, Borneon 3000-4000 mm es? hull. A bels? hegyvideken az evi csapadek 5000-6000 mm. ^[4]

Faunaja bennszulott fajokban gazdag. A f?eml?soket az orangutan , a sziamang , a furge- es a szurke gibbon , a nagyorru majmok es a makakok kepviselik. A ragadozok kozul megtalalhato a malaji vadkutya , a malaj tigris , a kodfoltos parduc , az azsiai aranymacska es a malaj medve . El?fordul meg az azsiai elefant , a paratlanujju patasok kozul az indiai tapir , illetve a javai- es szumatrai orrszarvu . ^[4]

Zonalis eredeti novenytakaroja tropusi es?erd? . A sikvideki es?erd?k 800 meter magassagig hatolnak a hegyek oldalan. Felettuk hegyi es?erd?k, majd koderd?k n?nek. Az orszag teruletenek kb. 2/3-at boritja erd? (a 2000-es evek elejen). A kiirtott erd?k helyen kaucsukfa -, olajpalma - es rizsultetvenyek huzodnak. A part menti siksagon sok helyen mocsarerd?k, az arapaly zonaban mangroveerd?k elnek.

A gazdasagi eletben a 19. szazad folyaman volt nagy szerepe a fakitermelesnek. Az 1960-as evekben ismet hirtelen megn?tt a fakitermeles. A kovetkezmeny: nagyon gyorsan sulyos gondda valt a talajerozio . Ekkor tervszer? erd?gazdalkodast vezettek be az egesz orszagban. A kivagott erd?k egy reszet ujratelepitettek, a leromlottakat feljavitottak. A kormany osztonozte az ertekes fafajtak (pl. teakfa ) telepiteset, de a gyorsan nov?, a papirgyartas nyersanyagakent szolgalo fajtak telepiteset is.

•  
  Orrszarvu madar
•  
  Feherkez? gibbon
•  
  Ezustos langur
•  
  Hatso-indiai tobzoska
•  
  Binturong
•  
  Bordas krokodil
•  
  Szakallas diszno

A tengerpartok mangrove mocsaraitol a hegytet?kon el? tolgyesekig sokfele erd? van Malajziaban. ^[5] Sok helyen ezekben alakitottak ki nemzeti parkokat.

Az UNESCO Malajzia ket nemzeti parkjat tekinti a termeszeti vilagorokseg reszenek: a Gunung Mulu Nemzeti Parkot es a Kinabalu Parkot .

Legkorabbi lakoi negrito es veddid eredet?ek voltak, akik valoszin?leg 5-8 ezer evvel ezel?tt erkeztek a teruletre a mai Kina DNy-i videker?l. Az els? malaj telepesek (protomalajok) a Kr. e. 2. evezredben jottek DK-Azsia fel?l, ?ket tobb hullamban kovettek kes?bb az ujmalajok. ^[6]

Az id?szamitas els? szazadaiban mar centralizalt hindu-malaj allamok alakultak ezen a teruleten. Ekkor Indiaval es Kinaval allando kereskedelmi kapcsolatot folytattak. Malajzia mai terulete a korai id?kt?l fogva DK-Azsia egyik hajozasi-kereskedelmi kozpontja volt.

•  
  A vilag kepe 800 korul
•  
  A Srivijaya Birodalom maximalis kiterjedese a 8. szazad korul
•  
  A del-indiai Csola Birodalom (kek) es vazallusai (rozsaszin) 1030 korul

Az 1. evezred fordulojan az indonez szigetvilag tulnyomo resze a nagy Srividjaya (wd) (Srivijaya) buddhista-malaj birodalomban egyesult, amely a 8-13. szazad kozott uralta a felszigetet. A 14. szazadtol a javai hindu allam, Majapahit (wd) terjesztette ki a fennhatosagat a teruletre.

Az els? bizonyitek az iszlam megjelenesere a Malaj-felszigeten szinten a 14. szazadbol szarmazik. Melaka (Malakkai Szultanatus), a malaj keresked?k egyik kozpontja az iszlam DK-azsiai tamasza lett.

A 16. szazad elejen a portugalok hoditottak meg a Malakkai Szultanatust (wd) , majd 1641 -ben holland uralom ala kerult. Egyik europai hatalom sem tudta azonban ellen?rzese ala vonni az egesz felszigetet, ahol kes?bb is ujabb szultanatusok alakultak. A Szumatra szigeter?l erkez? minangkabau telepesek letrehoztak a Kilenc Allam (Negri Sembilan) szovetseget.

Kozben a hollandokat az angolok valtottak fel 1795 -ben, majd 1818 es 1824 kozott rovid id?re ismet a hollandok kezere kerult a terulet, az 1824 -es londoni szerz?desben azonban kenytelenek voltak lemondani rola Nagy-Britannia javara.

A 19. szazad folyaman a malaj allamok gyakran vettek igenybe brit segitseget bels? konfliktusaikban. Az itt kitermelt on fontossaga a brit kormanyzatot beavatkozasra kesztette az ontermel? malaj allamok ugyeibe. A 19. szazad masodik felet?l kinai es indiai (tamil) bevandorlok jelentek meg a felszigeten.

A 20. szazad fordulojara Pahang , Selangor , Perak , Negeri Sembilan allamokban, vagyis a szovetseges malaj allamokban a tenyleges hatalom a brit megbizottak kezeben volt, akiket a malaj uralkodok ellen?rzesere neveztek ki. A britek ?tanacsadonak” neveztek ?ket, de a valosagban dont? befolyasuk volt a malaj uralkodokra. Az angol uralom kiterjesztese 1909 -ben fejez?dott be, amikor Sziamtol elhoditottak a mai eszaki allamok teruletet is. Az orszagot 1941 ? 42-ben megszalltak a japanok, majd a masodik vilaghaboru utan visszatertek az angolok, es 1948 -ban megalakitottak a Malaj Allamszovetseget , amely brit protektoratus volt. Az otvenes evekben kielez?dtek a bels? ellentetek es felkelesse fajultak, amit a briteknek csak kuls? segitseggel sikerult leverniuk.

Az orszag onallosagat csak 1957 -ben ismertek el, amikor Malaj Allamszovetseg neven a brit Nemzetkozosseg fuggetlen allama lett. 1963 -ban csatlakozott az allamszovetseghez az eszak-borneoi terulet es Szingapur , ekkor valtozott az orszag neve Malajziai Allamszovetsegre . Szingapur 1965 -ben kivalt, es onallo koztarsasagkent fuggetlen allam lett.

A fuggetlenseg els? eveit az Indoneziaval valo konfrontacio jellemezte. Indonezia ellenezte Malajzia letrejottet. Szingapur 1965-ben ki lett zarva a szovetsegb?l. A Fulop-szigetek igenyet jelentette be Sabahra. Ezt arra alapozta, hogy Brunei eszakkeleti teruletei 1704-ben a Sulu szultansaghoz csatlakoztak, amely utobb Fulop-szigetek resze lett. Ezt az igenyt Malajzia elutasitotta. Az 1969. majus 13-i faji zavargasok utan Abdul Razak miniszterelnok ellentmondasos uj gazdasagpolitikaba kezdett. Ennek celja a jovedelmek egy reszenek atcsoportositasa volt a bumiputras (?hazai nep”) szamara. Ebbe a malajok tobbseget beleertettek, de nem a teljes bennszulott lakossagot. Malajzia azota egy kulonleges etnikai-politikai egyensulyt tart fenn, ahol a kormanyzat arra torekszik, hogy minden rassz reszesedjen a gazdasag fejl?desenek hasznabol, a gazdasagi es politikai hatalombol.

Az 1980-as evekben az 1990-es evek kozepeig Malajzia jelent?s gazdasagi fejl?dest elt at Mahathir bin Mohamad miniszterelnoksege idejen. Ekkor lett Malajzia mez?gazdasagi orszagbol ipari orszagga, ahol az ipar f? aga a szamitastechnikai es fogyasztoi elektronikai eszkozok gyartasa. A tajkepet is megvaltoztatta szamos oriasberuhazas. Ezek kozul legnevezetesebb a Petronas kett?s tornya, Kuala Lumpur nemzetkozi repul?tere, az eszak?deli autopalya, Sepang Formula?1 palyaja, az uj szovetsegi f?varos, Putrajaya .

Malajzia allamformaja monarchia , kormanyformaja foderativ valasztoi alkotmanyos monarchia .

A tizenharom allamot szultanok es radzsak vezetik, kozuluk valasztjak meg otevente a foderacio protokollaris szerepkor? allamf?jet, aki a Yang di-Pertuan Agong ( legf?bb szultan ) cimet viseli. 2016 -tol V. Muhammad uralkodott az orszagban, de 2019 -ben lemondott, helyere Abdullah pahangi szultant valasztotta az uralkodok testulete.

Malajzia szovetsegi allamf?je a Yang di-Pertuan Agong (wd) , vagyis a legf?bb szultan , aki a parlament es a kormany tanacsaival osszhangban uralkodik . A legf?bb szultant otevente valasztjak meg a malaj allamok 9 orokletes szultanja kozul; a masik 4 allam, akiknek nevleges kormanyzoik vannak, nem vesznek reszt a valasztasban. Malajzia kormanyzati rendszeret a nyugati parlamentaris rendszerekr?l mintaztak, ez a brit gyarmati uralom hagyateka. A gyakorlatban megis tobb hatalommal van felruhazva a kormanyzat vegrehajtoi agaban, mint a torvenyhozoiban, es a biroi testulet meggyengult a kormany hosszan tarto tamadasaitol a Mahathir korszakban. Az 1957-es fuggetlenseg ota Malajziat egy tobb partbol allo koalicio kormanyozza, a Nemzeti Front (korabban Szovetseg).

A torvenyhozoi hatalom megoszlik a szovetsegi es tagallami parlamentek kozott. A ketkamaras parlament also hazbol (Kepvisel?k Hazara vagy Dewan Rakyat , szo szerint a ?Nep Terme”) es a fels? hazbol (Szenatus vagy Dewan Negara , szo szerint a ?Nemzet Terme”) all. A 222 tagu Kepvisel?k Haza az 5 evre valasztott egyeni valasztokeruleti kepvisel?kb?l all. A 70 szenator mandatuma 3 evre szol; 26-ot a 13 nemzetgy?les valaszt meg, 2 kepviseli Kuala Lumpur szovetsegi keruletet, es 1-1 Labuan es Putrajaya szovetsegi teruleter?l; 40-et a kiraly nevez ki. Minden egyes allam rendelkezik egykamaras torvenyhozo nemzetgy?lessel (malajul: Dewan Undangan Negeri , melynek tagjait egyeni valasztokeruletben valasztanak meg. Bejegyzett szavazo minden 21. eletevet betoltott allampolgar, aki szavazhat a Kepvisel?k Haza tagjaira es a legtobb tagallamban a torvenyhozo nemzetgy?lesre is. A 2019-es alkotmanymodositas ota, 18 eves kortol lehet szavazni. ^[7] A szavazas nem kotelez?.

A vegrehajtoi hatalom a kabinet, melyet a miniszterelnok vezet, aki a malajziai alkotmany szerint a parlament also hazanak tagja. ? a malaj kiraly (Yang di-Pertuan Agong) felhatalmazasaval iranyitja a parlamenti tobbseget. A kabinetet a Parlament mindket hazabol valasztjak es annak a testuletnek tartozik felel?sseggel.

A tagallamok kormanyait a Legf?bb Miniszterek vezetik (Menteri Besar a malaj allamokban vagy Ketua Menteri azokban az allamokban ahol nincs orokletes uralkodo) aki tagja nemzetgy?lesnek a tobbsegi partbol a Dewan Undangan Negeri. Minden allamban, ahol orokletes uralkodo van, a Legf?bb Miniszternek muszlim malajnak kell lennie, bar ez a szabaly targya a uralkodok diszkriminaciojanak.

Az orszag 13 szovetsegi allambol es 3 szovetsegi teruletb?l all.

• A 13 allam: Johor ?· Kedah ?· Kelantan ?· Melaka ?· Negeri Sembilan ?· Pahang ?· Perak ?· Perlis ?· Pulau Pinang ?· Selangor ?· Terengganu ?· Sabah ?· Sarawak
• A 3 szovetsegi terulet: Kuala Lumpur ?· Labuan ?· Putrajaya

Az orszag nepessege 31,6 millio f? volt 2017-ben. ^[9]

A Malaj-felsziget ?slakoi a sotet b?r?, gondor haju, ausztralid tipusu negritok, valamint az ?smalajok (protomalajok) toredekei, akik mara a felsziget eldugottabb hegyei koze szorultak vissza. Borneo belsejet szinten protomalaj torzsek lakjak (punan, iban stb.), ?ket nevezik osszefoglalo neven dajakoknak . A mai lakossag mintegy felet alkoto ujmalajok Kr. e. 1500 -tol tobb hullamban erkeztek Indokina fel?l. A kinaiak a 18. szazadtol kezdve vandoroltak be, szamuk a 19. szazad masodik feleben, az onbanyaszat fellendulesevel ugrott meg. Az indiaiakat ( tamilokat ) a 19. szazadtol a britek telepitettek be a vasutepitkezesekhez. ^[6]

Etnikailag a mai lakossag 50%-a malaj, 12%-a ?smalaj (protomalaj) bennszulott, 24%-a kinai, 8%-a indiai (f?leg tamil) es 6%-a egyeb.

A malaj allamok nepessege es etnikumai a 2010-es nepszamlalas alapjan. ^{[10] [11]} Rendezhet? tablazat:

Az orszagban a hivatalos nyelv a malaj . A lakossag nagy resze beszel angolul . Tovabbi f? hasznalt nyelvek: a kinai , a tamil , a telugu , a thai es egyeb torzsi nyelvek. ^[12]

2010-ben a lakossag 61%-a szunnita muszlim , 20%-a buddhista, 9%-a kereszteny, 6%-a hindu, 1,3% taoista, konfucianus es kinai nepi vallasu, a maradek egyeb, illetve nem vallasos. ^[13]

• Varosi lakossag aranya 2015-ben: 75% ^[13]
• Szuleteskor varhato elettartam (2015): ferfiaknal 72 ev, n?knel 78 ev.
• Irastudatlansag (2015): 5,4%. ^[13]

Az elmult evtizedekben Malajzia gyokeres valtozason ment keresztul. Egy elmaradott, eldugott orszagbol er?s, ipari nemzette valt. Az 1990-es evekt?l igen gyors gazdasagi fejl?des jellemezte, amit reszben a nagyaranyu kulfoldi t?kebefekteteseknek koszonhetett. A Malaj-felsziget nyugati pereme az orszag legs?r?bben lakott videke es ez gazdasagi eletenek a kozpontja is. ^[14]

Legfontosabb elelmiszernovenye a rizs, amelyb?l behozatalra is szorul. Mez?gazdasaga kivitelre kokuszdiot, kakaot, teat, kaucsukot es palmaolajat termeszt. Az ultetvenyek mintegy 80%-a a Malaj-felszigeten van (2008-ban).

A palmaolaj termeleseben vilagels?. Az olajpalma f? terulete a Malaj-felsziget deli resze, de ujabban Borneon is egyre inkabb telepitik. Kiemelt fontossagu a kaucsukfa .

Egyeb termesztett novenyek: cukornad, manioka, ananasz, f?szerek, zoldsegfelek. ^[15] Jelent?s a gombfa kivitele.

Malajzia vilaggazdasagi szerepkoret es hirnevet valamikor a nyersgumi exportja alapozta meg. A 20. szazad kozepe ota a gumi vegyipari el?allitasa nyoman a termeszetes nyersgumi piaca besz?kult, mignem a ketfele alapanyag koltsegenek aranya kozt erzekeny egyensuly jott letre. ^[16]

Asvanykincsekben (on, volfram, vas, bauxit, k?olaj, foldgaz) gazdag orszag.

A kaucsuk mellett Malajzia vilagpiaci fontossagat hosszu ideig az onercnek koszonhette. Az onerc banyaszatanak ket f? kozpontja Ipoh es Taiping . Mara a banyak kimerulese es a magas termelesi koltsegek miatt a banyaszat er?sen visszaesett. Energiahordozok kozul jelenleg a k?olaj a legfontosabb az orszag exportjaban. ^[17]

A feldolgozoipar a gazdasagi elet meghatarozo aga. ^[16] Ennek legfontosabb agazatai a vilagszinvonalu elektronika, elektrotechnika, preciziosgep-gyartas, kozlekedesi eszkozok gyartasa, vegyipar, valamint a gumi- es a fafeldolgozas. Malajzia vilagszinten az integralt aramkorok egyik legfontosabb exportaloja. A vegyipar vezet? aga a k?olajfinomitas.

• Exporttermekek: elektronikai berendezesek, k?olaj es foldgaz, fa es faipari termekek, palmaolaj, gumi, textil, vegyszerek.
• Importtermekek: elektronikai berendezesek, gepek, k?olajtermekek, m?anyag, jarm?vek, vas- es aceltermekek, elelmiszerek.

Legf?bb kereskedelmi partnerek: Kina, Szingapur, USA, Japan, Thaifold. A 2016 -os adatok alapjan: ^[18]

• Export:    Szingapur 14,7%,    Kina 12,6%,    USA 10,3%,    Japan 8,1%,    Thaifold 5,7%,    Hongkong 4,8%,    India 4,1%
• Import:    Kina 19,4%,    Szingapur 9,8%,    Japan 7,7%,    USA 7,6%,    Thaifold 5,8%,    Del-Korea 5%,    Indonezia 4%

• A nemzeti ossztermek (GNP) megoszlasa ^{[ mikor? ]} : mez?gazdasag 12%, ipar 40%, szolgaltatasok 48%.

Malajzia uthalozata 144?400 km, amelyb?l 116?000 km burkolt es 1821 km gyorsforgalmi ut. (2014) ^[18]

A vasuthalozat hossza 2418?km. Az azsiai kontinens legdelebbre fekv? vasuti megalloja Malajzia Johor Bahru varosanak vasuti megalloja.

118 repul?tere van, amelyb?l 2015-ben 38 burkolt palyaju.

Nemzetkozi forgalmu repul?terek:

• Nyugat-Malajzia: Kuala Lumpur (KUL) , Penang (PEN), Senai (Johor Bahru, JHB), Subang (Shah Alam, SZB), Malacca (MKZ), Langkawi (LGK)
• Kelet-Malajzia: Kota Kinabalu (BKI) , Kuching (KCH)

A nemzeti legitarsasag a Malaysia Airlines ; tovabbi f? helyi kereskedelmi legitarsasagok az AirAsia, a Malindo Air, a Firefly, a MASwings, a Berjaya Air.

A ket legfontosabb kikot?je a felszigeten talalhato: Port Klang es Tanjung Pelepas .

Tovabbi f? kikot?k: Bintulu, Kota Kinabalu, Kuantan, Kemaman, Kuching, Kudat, Labuan, Lahad Datu, Lumut, Miri, Pasir Gudang, George Town, Penang, Port Dickson, Sandakan, Sibu, Tanjung Berhala, Tanjung Kidurong, Tawau, Kuala Kedah.

Malajzia egy tobbnemzetiseg? orszag. A harom f? nemzet: malajok, kinaiak es indiai nepek. A malajok a nepesseg kicsit tobb, mint felet alkotjak, leginkabb muszlimok es a malaj kulturat kepviselik. A kinaiak Malajzia nepessegenek kb. negyedet teszik ki, es tobbnyire a felsziget nagyobb varosaiban elnek. A legtobb kinai buddhista , taoista vagy kereszteny . Az indiaiak a nepesseg kb. 7-8% -at teszik ki. Leginkabb tamil, malajalam es hindi anyanyelv?ek es tobbnyire hinduk vagy muszlimok.

• Kuala Lumpur ,
• Petronas-ikertorony
• Merdeka 118 , a vilag masodik legmagasabb epulete
• Melaka
• Pinang (Penang)
• Langkawi , Tioman, Pankor, Redang, Kapas szigete
• Cameron Highlands (teaultetvenyek, vizesesek, vadvilag)
• Sarawak es Sabah Nemzeti Parkjai
• A malaj (iszlam, kinai, hindu es ?slakos) kultura; templomok, fesztivalok stb.

A b?nozesi rata magas ^[20] amely azonban csak ritkan er?szakos, testi serulest okozo b?ncselekmeny.

Turista helyeken elterjedtek a kismotorosok altal elkovetett rablasok, akik els?sorban kulfoldi n?k vallarol rantjak le a kezitaskat. Jelent?s meg a bankkartyacsalas es a bankautomatak manipulalasa. ^[21]

• Rogbi
• Sepak takraw
• Gyeplabda
• MotoGP

• Formula?1

• Labdarugas

• Tollaslabda
• Fallabda
• Harcm?veszetek

Orszagos szint? unnepek:

• Az Index.hu kepriportja Malajziarol (magyarul)
• Malajzia.lap.hu (linkgy?jtemeny)
• Malajzia, Perhentian-szigetek (kepek)