Malevics Kijevben szuletett. Kijevben Fjodor Ivanovics Rerberg maganiskolajaban tanult festeszetet, 1906 -ban allitott ki el?szor, ekkor mar fel is koltozott Moszkvaba . Malevics mindvegig a Szovjetunioban/Oroszorszagban elt es dolgozott. 1912 -ben toltott egy rovid id?t Parizsban . 1915/1916-ban kozreadta Oroszorszagban szuprematista manifesztumat, A kubizmustol a szuprematizmusig cimmel. A kommunizmus gy?zelme utan a moszkvai akademian tanitott. 1926 -ban kijutott Nemetorszagba , hogy szuprematista konyvenek kiadasat el?keszitse, ezutan Leningradba tert vissza, s ott elte le eletet szegenysegben, feledesben. Szerencsesebb kortarsai emigracioba vonultak, s toretlenul folytathattak kepz?m?veszeti palyafutasukat (peldaul Antoine Pevsner , Naum Gabo , Vaszilij Kandinszkij ).

Kazimir Malevics festeszetere kezdetben a posztimpresszionista iranyzat, majd a fauves -ok es hamarosan a fauves mozgalombol kinov? kubistak hatottak, s adva volt szamara a nepm?veszet es az ikonfesteszet motivum vilaga. A Karo Bubi m?veszcsoport tagjakent 1911 -ben kubista m?veket allitott ki, ? lett az orosz kubista mozgalom vezet?je. 1912 -ben Leger stilusaban festett, de nagyobb hangsulyt helyezett a geometriai formakra, s nagyon hamar eljutott a teljes absztrakciohoz. Els? probalkozasa sajat stilus alapitasara az alogizmus (oroszul: fevralizmus) volt, tipikus peldaja az Egy angol Moszkvaban c. kep. A geometrikus, kubizmushoz kozel allo stilusban festett cilinderes uriember kepehez hasonlo stilusban festett, ossze-vissza lebeg?, irrealis terbeli viszonyban allo (azaz nem allo), egymassal semmifele lathato logikai kapcsolatba nem hozhato mas targyak (pl. hal, letra, kard), valamint plakatfeliratszer? szofoszlanyok tarsulnak. A szavak, terbeli viszonyok es mas relaciok hianya es irrealitasa erzekelteti a befogadoval az anti-kompozicio szandekos logikatlansagat, a Moszkvaba tevedt idegen ketsegbeejt?en elveszett helyzetet ? avagy probalja lehetetlenne tenni a m?veszetet lealacsonyito ertelmezesi probalkozasokat.

Malevics jo baratsagban volt az orosz avantgard irokkal, kolt?kkel, akik azutan 1915 -ben segitettek neki szuprematista manifesztumanak megszerkeszteseben, amely vegul 1915/1916-ban jelent meg.

1913 korul eljutott a nonfigurativ festeszetig, 1913. ev vege elkeszitette Moszkvaban Fekete negyzet feher alapon c. m?vet, amely 1915-os bemutatojan nagy felt?nest keltett. Sajat stilusiranyzatat szuprematizmusnak nevezte el. Az 1915 -os szentpetervari futurista kiallitason mutatta be tobb e felfogas jegyeben keszitett szuprematista festmenyet, koztuk a Fekete negyzetet , amely a huszadik szazadi absztrakt festeszet egyik alapm?ve. Malevics, Mondrian es Kandinszkij mellett a XX. szazadi absztrakt m?veszet egyik uttor?je es jelent?s kepvisel?je.

1915 -t?l halalaig elmeleti irasokban is megfogalmazta a festeszettel kapcsolatos gondolatait, tervezett konyvenek cime: A targy nelkuli vilag (Die gegenstandslose Welt). Nemetul jelent meg 1927 -ben, oroszul nem jelenhetett meg, tiltott volt. Az 1920-as evek kozepet?l Malevics kiallitasokon sem szerepelhetett.

Malevics a naiv , a posztimpresszionista, divizionista , expresszionista , kubista - futurista iranyzatok vegigfestese utan a geometriai formak el?terbe helyezesevel, a festeszet eszkozeivel eljutott a kepz?m?veszeti tabula rasahoz . A kubizmust tovabbgondolva a fejl?des egy uj fonalat inditotta el ? tiszta szinekkel, geometriai formakkal, melyek immar/tobbe nem egy magasabb rend? forma (peldaul egy arc, egy alak, egy vaza) reszekent, hanem onmagukkent szerepeltek a kepen (mint ?voros negyzet”). Sajat m?veszetet is egyre radikalisabban tovabbgondolta, igy jutott el a Feher alapon feher negyzet cim? kepeig, amely a m?veszetfejl?des es a m?veszetfilozofia, de a m?veszet es a kozonseg viszonyanak tortenelmeben is merfoldk? (Moszkvaban allitotta ki el?szor 1919 -ben, ma a New York -i Modern M?veszeti Muzeum ?rzi.

Kulonboz?keppen, de nagy hatassal volt az 1960-as evekt?l a magyarorszagi neoavantgard fest?kre, pl. El Kazovszkij , Konok Tamas , Nadler Istvan festeszetere, Nadlert A feher alapon voros ellipszis, rajta fekete kereszt athuzva motivumai ragadtak meg.

• 1913 ^[2] Fekete negyzet feher alapon (Olaj, vaszon, 79x79.5?cm; Allami Tretyjakov Galeria , Moszkva )
• 1914 Egy angol Moszkvaban (Olaj, vaszon)
• 1915 Voros negyzet?: egy parasztasszony vizualis realizmusa ket dimenzioban . (Olaj, vaszon, 53 x 53?cm; Orosz Muzeum, Szentpetervar )
• 1915 Szuprematizmus?: kek haromszoggel es fekete negyzettel (Olaj, vaszon, 66.5 x 57?cm; Stedelijk Muzeum, Amszterdam )
• 1915 Szuprematizmus?: foci a negyedik dimenzioban (Olaj, vaszon, 70 x 44?cm; Stedelijk Muzeum, Amszterdam)
• 1919 Feher negyzet feher alapon ( A Modern M?veszet Muzeuma , New York )
• 1920 Fekete kereszt (Olaj, vaszon, 106 x 106?cm; Orosz Muzeum, Szentpetervar)
• 1920 Fekete kor (Olaj, vaszon, 105 x 105?cm; Orosz Muzeum, Szentpetervar)
• 1921 - 27 Szuprematizmus?: (feher alapon voros ellipszis, rajta fekete kereszt athuzva ) (Olaj, vaszon, 100.5 x 60?cm; Stedelijk Muzeum, Amszterdam)

•  
  Fekete negyzet ( 1915 )
•  
  Voros negyzet feher alapon ( 1915 )
•  
  Fekete kor ( 1920 )
•  
  Fekete kereszt ( 1920 )

•  
  Szuprematizmus kek haromszoggel es fekete negyzettel ^[3] ( 1915 )
•  
  Szuprematizmus. Foci a negyedik dimenzioban ( 1915 )
•  
  Ketdimenzios onarckep ( 1915 )
•  
  Szuprematizmus ( 1915 )

• A targynelkuli vilag (Die gegenstandslose Welt); el?szo Stephan V. Wiese, utoszo: Korner Eva, ford. Forgacs Eva; Corvina, Bp., 1986. XVIII, 182 o. ill. ISBN?963-13-2185-1 [Megjegyzes: Az 5-100. oldal tipografiaja a ?Bauhausbucher” 11. kot. Moholy-Nagy Laszlo munkaja nyoman keszult, a meg nem jelent orosz kiadas eredeti szovege a kezirat alapjan 101-160. o.]

• A szazadveg es a szazadel?. (Historia del Arte. Tomo IX.) Budapest?: Corvina, 1988. Malevics l. 217-221. o. ISBN?963-13-2393-5
• Herbert Read: A modern festeszet (A concise history of Modern painting). Budapest?: Corvina, 1965. Kazimir Malevics l. 194-195. o.
• A modern festeszet lexikona. Budapest?: Corvina, 1974. ISBN?963-13-9001-2 Malevics Kazimir l. 216-217. o.
• L'Encyclopedie alphabetique Larousse-Omnis. Paris, Librairie Larousse, 1977. ISBN?2-03-020125-1
• Szabo Julia: Kazimir Malevics ; Corvina, Bp., 1984 ( A m?veszet kiskonyvtara )
• Malevics-kronologia ; osszeall. Szoll?si-Nagy Andras; Nyilt Strukturak M?veszeti Egyesulet, Bp., 2015
• Andras Sandor: Malevics es a m?veszet ; Kijarat, Bp., 2016

• Szuprematizmus
• El Kazovszkij
• Nadler Istvan
• Konok Tamas

• posztinfo.hu: Kazimir Malevics, az orosz absztrakt ujraertekelt m?vesze (Eletrajz kepekkel, magyarul. Blogbejegyzes, posztinfo.hu ? blog a poszt-szovjettag-orszagokrol , hiv. beill.: 2014-11-17).
• Malevics szoveggel es kepekkel ukranul
• Malevich 192 kepe es eletrajza angolul
• M?veszet-e a fekete negyzet? (orosz tv-beszelgetes angol atirata)
• Nema Julia: Attetsz?en gondolkodni Archivalva 2014. november 29-i datummal a Wayback Machine -ben . (doktori disszertacio, pdf). Hiv. beill.: 2014-11-16
• Imgarcade.com
• Szombathy Balint: M?veszek es m?veszetek. Tanulmanyok ; Forum, Ujvidek, 1987
• Frantisek Miks: Picasso, a voros kakas. Ideologiak es utopiak a 20. szazadi m?veszetben ; ford. Palfalvi Lajos; Typotex, Bp., 2019